A magyarok kétharmada támogatja az atomenergiát

A földrengés és szökőár okozta fukusimai atomerőművi balesetek nyomot hagytak a paksi atomerőmű társadalmi elfogadottságán, ám a magyar lakosság kétharmada továbbra is egyetért a paksi atomerőmű működésével, sőt fejlesztené is azt.

Befejeződött annak a közvélemény-kutatásnak az értékelése, amelyet a Paksi Atomerőmű Zrt. megbízásából augusztusban folytatott a TNS Hoffmann Kft. A PA Zrt. 1990 óta készíttet minden évben felmérést a lakosság véleményéről – tudtuk meg Mittler István kommunikációs igazgatótól. Arra a kérdésre, hogy „Egyetért Ön azzal, hogy Magyarországon működik atomerőmű?” a megkérdezettek közel háromnegyede válaszolt igennel. Az általános támogatottsági mutató 78 százalékról csökkent 73-ra. A megkérdezettek 86 százaléka úgy nyilatkozott, hogy az atomerőmű megfelel az európai uniós színvonalnak is. Függetlenül a Fukusimában történtektől, a magyarok bíznak a Pakson érvényben lévő szigorú szabályokban. A válaszadók 73 százaléka ugyanis azt mondta, hogy a biztonsági előírások „nagyon” vagy „meglehetősen” szigorúak, további 22 százalék szerint pedig „megfelelőek”. A válaszadók 94 százaléka szerint ezeket a biztonsági szabályokat be is tartják a paksi atomerőműben.

A megkérdezettek többsége a jövőt sem atomenergia nélkül képzeli el. Új blokk építését – ha az paksi telephelyen létesülne, 51 százalék igen, 44 százalék nem arányban támogatnák, az üzemidő meghosszabbítására 58 százalék igent mondott 35 százalék nem ellenében.

Azzal, hogy  hazánk legolcsóbb villamosenergia-termelő egysége, a paksi atomerőmű Magyarország villamosenergia-termelésének 40 százalékát adja, a válaszadók közel fele volt tisztában.

A kutatásban a megújuló energia felhasználásával kapcsolatban is kikérték a lakosság véleményét. A megkérdezettek úgy foglaltak állást, hogy a lakosság energiával való biztonságos ellátását csak a megújuló energiaforrások tudják az atomerőműnél hatékonyabban biztosítani. A legkisebb környezetkárosító hatással történő áramtermelés tekintetében szintén csak a megújulókat sorolják az atomenergia elé az emberek. Mittler István aláhúzta, az eredmények azt mutatják, hogy a megújulók népszerűsége csupán elvi szinten jelentkezik, hiszen csak 31 százalék mondta azt, hogy hajlandó lenne „kicsit többet” fizetni a megújuló forrásokból származó, de drágább villamos energiáért, „a jelenlegi többszörösét” viszont csak száz emberből három vállalná.