Háromszáz mosonszolnoki szélerőműpark válthatná csak ki Paksot
A megújuló energiaforrások mellett továbbra is alapvető szükségünk van atomenergiára, szögezi le közleményében a Magyar Nukleáris Társaság (MNT). Mint írják, fontosnak tartják az atomenergiához hasonlóan üzem közben üvegház-hatású gázokat ki nem bocsátó energiaforrások, így a szél- és naperőmű parkok telepítését, és a jelenlegi kapacitások ésszerű mértékig történő bővítését is. Ám nem tartják megalapozottnak, hogy tisztán megújuló energiaforrásokra támaszkodva az atomenergia alkalmazása kiváltható lenne. Véleményük szerint a világon az összes reaktorral eddig felhalmozott 14.500 reaktorév-tapasztalat, a jelenleg épülő 63 atomreaktor és a további bővítések terve igazolja a nukleáris technikába vetett bizalmat.
Magyarországon jelenleg a villamos-energia igények 42 százalékát fedezi a paksi atomerőmű. Mivel a paksi blokkok üzemidejét várhatóan 20 évvel meghosszabbítják, addig lehet számítani erre a stabil forrásra. Távolabbra tekintve törekedni kell működő erőműveink korszerűsítésére, lecserélésére, mivel átlagéletkoruk már ma is 22 év.
A tavalyi óriási japán földrengés után a szökőártól a fukusimai atomerőmű is megsérült. Ennek nyomán az atomenergiába vetett bizalom több helyen megingott. Európa néhány országában politikai döntés született a reaktorok leállításáról, az építeni kívánt blokkok elvetéséről. Több gazdasági világhatalom továbbra is számol az atommal, Európában például a finnek, franciák, britek, csehek, szlovákok, románok, törökök terveznek, sőt részben már létesítenek új atomerőműveket. A fejlődő világból további mintegy 40 ország próbálja új belépőként atomenergiával enyhíteni energiaéhségét. Paks bővítése is napirenden van. Többen hirdetik, hogy csak megújuló forrásokkal meg lehet oldani az energiaellátást, ki lehet váltani az atomenergiát. Ellenvetésként álljon itt néhány elgondolkodtató adat és tény. A paksi blokkok 90 százalék kihasználással működnek. Évente csak pár hétre állnak le üzemanyagcserére, karbantartásra, egyébként teljes terhelésen üzemelnek. Napsütés éjszaka egyáltalán nincs és télen is kevesebb, a felhőzet és szél pedig időjárásfüggő, tehát ilyen kihasználtság a nap- és szélerőműveknél fizikai korlátok miatt nem érhető el. Ezek az erőművek az év 20-25 százalékában tudnak teljes terhelésen üzemelni, emellett kisebb teljesítményűek, területigényük nagy. Az újszilvási első magyar naperőmű parkot még majdnem 25 ezerszer kellene felépíteni, hogy a Paks által évente megtermelt energiát kiváltsa. A mosonszolnoki szélerőműparkból 300 kellene ugyanerre. Az első 15 ezer milliárd forintba, a második 3 ezer milliárd forintba kerülne. Utóbbi ugyanabban az ártartományban mozog, mint az atomerőművi blokkok létesítése, tehát nem olcsóbb. Ráadásul, ha a nap- és szélerőművek erősen ingadozó teljesítményének kiegyenlítése további beruházásokat igényelne: okos hálózatot kellene kiépíteni, és szivattyús-tározós erőművekben kellene tárolni az energiát. Ilyen járulékos létesítmények a beruházási költségeket még tovább növelik, húzza alá a Magyar Nukleáris Társaság.
– Országunk számára létérdek kiegyensúlyozott, megbízható alaperőművek üzemeltetése, hogy elérhető áron, kisebb importfüggőséggel jussunk energiához. Az atomenergia ilyen: nagy mennyiségű energia felszabadítását teszi lehetővé kis helyen, hangsúlyozza az MNT.