Tenisz, tánc, labdarúgás

Fotó: Hahn Szilvia
Fotó: Hahn Szilvia

Eszter, Jusztina, János. Három testvér, három különböző mozgásforma, kiváló eredményekkel. Hahn János – korábbi paksi teniszező és oktató, a Kreszpark Rangers kispályás labdarúgócsapat oszlopos tagja – és Hahn Szilvia gyermekei születésüktől kezdve az örökmozgó kategóriába tartoztak. A most 26 éves Esztert édesapja az óvodából egyenesen a teniszpályára vitte, négyévesen már a felnőttek ütéseit leste és gyakorolta. – A tenisz volt az első, de mindenféle labdás sportot kipróbáltam: kosárlabdáztam, kézilabdáztam, floorballoztam, pár évre eltévedtem a ritmikus gimnasztika világába is, de mindig visszataláltam a teniszpályára – mondja nevetve Eszter. A mosolygós lány hét évig volt a Paksi Sportegyesület igazolt játékosa, legjobb eredménye 12 évesen országos bajnoki egyéni harmadik és páros második hely. Ugyanebben az évben Szávay Ágnessel jutott ki Franciaországba egy korosztályos versenyre. 2002-ben pedig az Év felnőtt sportolójának választották Pakson. A versenyzést követően pécsi egyetemi évek következtek, de a tenisztől nem távolodott el: edzői tanfolyamot végzett, és édesapjánál Szekszárdon, a Hahn Tenisziskolában kezdett tanítani. A napokban nagy változás történik életében: párja Németországba csábította, Ochenhausenben próbál beilleszkedni és teniszoktatóként a német gyermekeknek átadni a tudást.

A 24 éves Jusztina szintén kiválóan mozog, de nem sportvonalon, hanem a tánctéren. 16 éves koráig Pakson a Bokréta Néptáncegyüttesben, majd a Tűzvirágban tanulta az alapokat, ma már az ország egyik leghíresebb csapatában, a Varidance-ben fogadja a fellépések utáni gratulációkat. – Az ország egyik leghíresebb táncegyütteséből, az Experidance-ből vált ki jó pár évvel ezelőtt Vári Bertalan, aki megalapította a Presidance Companyt, itt kezdtem a pályafutásomat 2011-ben, majd Varidance lett a nevünk és ezen a néven lettünk ismertek. 2013-ban leszerződött velünk a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza, azóta mi képviseljük táncszínházukat. A színházi munka mellett rengeteg felkérése van a Varidance-nek, aminek csodás élményeket köszönhetek, jártam Olaszországban, az ország egyik híres tehetségkutatójában táncolhattam háttértáncosként, részt vehettem az Alföldi Róbert rendezte István, a királyban. Most épp Törökországba készülünk, június végén Berlinbe, majd szep­temberben Barcelonába. Célomat, úgy érzem, már elértem, hiszen az ország és a szakma egyik, ha nem a legelismertebb csapatának vagyok oszlopos tagja – fogalmaz Jusztina, aki később táncoktatónak készül. A „profi” sport az ő esetében nem volt meghatározó, mozgásigényét a tenisz mellett a labdarúgás egészítette ki, ha kellett volna választania, inkább a futball állt közelebb a szívéhez.

János, vagy ahogy mindenki ismeri, Janó a Paksi Sportegyesületben hatévesen kezdett focizni. A tenisz nála is rövid ideig volt csak a palettán, a nagy szerelem a foci lett. A korosztályos együtteseket végigjárva a Szivics-érában az MVM-Paks OTP Bank Ligában szereplő labdarúgócsapatában is pályára lépett a még mindig mindössze 19 éves legény. 2013 nyarán Felcsútra igazolt a Puskás Akadémia FC-hez, a felnőttek közti több játéklehetőség reményében. – Sajnos, a vártnál kevesebb esélyt kaptam, ezért hiába profibbak itt a körülmények, nem vagyok elégedett. Pakson vagyok otthon. A nevelőegyesülettel nem szakadt meg a kapcsolatom, rendszeresen beszélek a játékosokkal, edzőkkel és a vezetőséggel is. Bízom benne, hogy idővel visszatérhetek! Örömmel venném fel újra MVM-Paks dresszét, amire lehet, hogy már a közeljövőben lehetőségem nyílik – teszi hozzá Janó. Céljai közt – és ezt a lehető legkomolyabban mondja – a külföldi, élvonalbeli csapatban való szereplést említi. A beszélgetés során a családi kapcsolatokat szándékosan a végére hagytam, bár a miliőből kiderül, valósággal imádják egymást a testvérek. – A fontos kérdésekben kikérjük egymás véleményét, legyen szó akár sportról, akár magánéletről. Aztán teljesen máshogy döntünk – mondják. A szülőkről szuperlatívuszokban beszélnek a gyerekek. Janó így fogalmaz: – Apa volt mindig az engedékenyebb szülő, de részéről velem szemben most nagyobb az elvárás. – Anyus összefogja, gardírozza az egyre népesebb famíliát, ugyanis már két éve nem egyedül járok haza, hanem a párommal, Dáviddal – fogalmaz Jusztina, aki gyerekei szavai szerint anyatigrisként védelmezi a családot…