Kutatják a nagy aktivitású hulladékok végleges helyét

Függetlenül attól, hogy mi lesz a paksi atomerőműben elhasznált fűtőelemek sorsa, feldolgozzák, újrahasznosítják-e, vagy sem, szükség van egy mélygeológiai tárolóra, hiszen az ez után maradó anyagokat, a leszerelési hulladékot el kell helyezni – hangzott el azon a tájékoztatón, amelyet csütörtökön Bodán rendeztek. A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Nonprofit Kft. szakemberei igyekeztek minden e témában felmerült tévhitet, kétséget eloszlatni. Hangsúlyozták, hogy jelenleg egy a Pécsi Bányakapitányság által jóváhagyott kutatási programon dolgoznak azzal a céllal, hogy egy leendő tároló helyszínét meghatározzák.

Azért a Nyugat-Mecsekben, mert egy 2000-ben végzett országos szűrés az itt lévő agyagkő formációt találta legalkalmasabbnak. Most mintegy 87 km² területen folynak a felszíni kutatások annak érdekében, hogy ezt a feltételezést tényekkel támasszák alá. A munkában építenek a külföldi, elsősorban finn, svéd és francia példákra. 2030-ra szeretnének egy föld alatti kutatólaboratóriumot építeni, majd magát a tárolót 2065-re.
Dr. Kereki Ferenc ügyvezető igazgatója aláhúzta, hogy az agyagkő 250 millió éves, jó eséllyel állítható, hogy megbízható védelmet jelent. A mély- és sekélyfúrások, laborvizsgálatok, szeizmikus átvilágítás és még egy sor egyéb tevékenység hivatott arra, hogy ezt igazolja. Tavaly két mélyfúrást végeztek, egyiket a tájékoztató helyszínéül szolgáló Boda határában. Molnár Péter kutatási osztályvezető itt mondta el, hogy az eddigi eredmények szerint a repedésmentes kőzetben gyakorlatilag nincs vízmozgás, és a törésvonalaknál is minimális. A több mint 910 méter mély fúrás során nyert anyagokat laboratóriumban vizsgálják, de a helyszínen kiépített monitoringrendszer is hosszú éveken át szolgáltat adatokat.

A tároló kialakításánál – akárcsak Bátaapátiban – a bővíthetőség is fontos szempont lesz, hogy be tudja fogadni, nemcsak a 1-4., hanem az 5-6. blokkok üzemelése során keletkező nagy aktivitású hulladékokat is. A program megvalósítására a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap nyújt fedezetet. 2014 végéig több 240 milliárd forint halmozódott fel a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által felügyelt alapban, amelynek legnagyobb befizetője az atomerőmű azt az elvet követve, hogy az elhelyezési költségeket annak kell állnia, ahol a hulladék keletkezik. Mivel az is uniós alapelv, hogy minden országnak magának kell megoldania ezt a kérdést, nincs napirenden sem az, hogy Magyarország majdan befogadja más ország hulladékát, mint ahogyan az sem, hogy mi vigyük más országba ezeket az anyagokat, hangsúlyozták a szakemberek.