Ősztől érkeznek az új uniós források

Eredetileg két paksi tagja van a megyei közgyűlésnek: Süli János a Néppárt, Horváth Zoltán a Jobbik színeiben nyert mandátumot. Néhány hete külső bizottsági tagként Bordács József is bekapcsolódott a munkába. Akárcsak a két képviselő, ő is a Területfejlesztési és Koordinációs Bizottságban dolgozik. A bizottságnak, amelyet Széles András vezet, hat képviselő és három külső tagja van.
Horváth Zoltán a Jobbik frakcióját erősíti ősztől. Miként a megyei közgyűlésben, úgy a paksi önkormányzatban is új tag. Korábban, 2003 januárjától 2014 októberéig már volt alkalma az önkormányzati munkával ismerkedni külső városrészi képviselőként.

– Be kell látni, hogy óriási a különbség, főként úgy, hogy mint ellenzéki, megkaptam a jogi, ügyrendi és pénzügyi bizottságot – kezdte. Véleménye szerint, ha valaki nem pénzügyi szakember, nagyon sok információt kell gyűjtenie, hogy átlássa a költségvetést. Ehhez minden segítséget megkapott a hivatalban, mondta. Mint hozzátette, a megyei közgyűlés kicsit más, és nemcsak azért, mert ott már megyei szinten kell gondolkodni. – Lehetőség szerint Paks és környékét igyekszem képviselni, de nem szabad elfelejteni, hogy nagyon sok olyan település van, ahol nincsenek olyan lehetőségek, mint nálunk – húzta alá. A vezérelv, amit szavazáskor követ, szavai szerint ugyanaz, ami az országos politikában: azokat az előterjesztéseket, amelyek jó ügyet szolgálnak, például a munkahelyteremtést, gazdaságélénkítést, támogatják függetlenül attól, hogy ki az előterjesztő. De a saját érdekeket előtérbe helyező ügyekhez nem adják a nevüket. Emlékeztetett arra, hogy a Jobbik szorgalmazta a Kalocsa–Paks közti Duna-híd kérdését is, függetlenül attól, hogy a Fidesz az élére állt. – A közgyűlés elnökével jó munkakapcsolat alakult ki, jó a légkör, de az érdemi munka majd később jön, ha megérkezik az a közel 30 milliárdos forrás, amiből gazdálkodhatunk – fejtette ki. Véleménye szerint nagyon fontos, hogy a több lábon állást célzó projektek kapjanak támogatást, mint az iparipark-fejlesztés, a mezőgazdasági feldolgozás.

Süli János azt mondja, inkább előnyei, mintsem hátrányai vannak annak, hogy polgármesterként tagja a megyei közgyűlésnek. A munka nem annyira megterhelő, viszont jó színtér arra, hogy közvetlen legyen a kapcsolat a megyei vezetéssel. – Akik személyesen is megismernek, tapasztalhatják, hogy Paks nem kötekedő, hátráltató, hanem együttműködő – fogalmazott. Saját státuszáról azt mondta, hogy „semleges”, nem tagja egyik frakciónak sem, döntéseiben a megye érdekei vezérlik, lelkiismerete szerint. Ez az eddigieket illetően szinte száz százalékban megegyezett a fideszes többségével. – Amennyire tudom, a közgyűlés elé viszem az atomerőmű ügyeit, hogy legyen közvetlen, nyílt kommunikáció, mert az atomerőmű nemcsak a miénk – folytatta. Példaként említette a Novovoronyezzsel kötött testvérvárosi szerződést, aminek folytatása a két megye közötti partnerség hivatalossá tétele lesz. Erről a közgyűlés már döntött is. Jó fórum a fejlesztési elképzelések összehangolására a közgyűlés, hiszen a legtöbb elképzelés – legyen szó a mezőgazdaságról, a feldolgozóiparról, a kerékpárút- vagy iparipark-fejlesztésről – nemcsak egy-egy települést, hanem térségeket érint, fejtette ki Süli János. Kitért az erőmű kapacitás-fenntartására, amivel kapcsolatban rengeteg a feladat, hiszen még nincs semmilyen szervezet, ami a kerítésen kívüli fejlesztésekkel foglalkozna. Ha ez megszületik, annak megfelelő partnere lehet a Paks környéki 41 település társulása. Az összefogás, együtt gondolkodás fontosságát hangsúlyozta Süli János. Visszatérve a megyében végzett munkára azt mondta, Paks és a megyei önkormányzat viszonya kiegyensúlyozott.

Bordács Józsefet – mint lapunknak elmondta – Hirt Ferenc delegálta a megyei közgyűlés területfejlesztéssel foglalkozó bizottságába. Ezzel – mint kitért rá – minden bizonnyal a 2000-es évek elejétől Fideszben végzett munkáját ismerte el. A szervezeteknek 2001-től, az elnökségnek 2003-tól tagja, 2007-től kis megszakítással a paksi Fidesz élén állt, 2006-2010 között a megyei közgyűlés, 2010-től 2014-ig a paksi önkormányzat tagja, az ifjúsági, sportbizottság elnöke volt, és tanácsnokként a beruházások, közbeszerzések felügyeletéért felelt. A Tolna Megyei Önkormányzat területfejlesztési bizottságába másfél hónapja delegálták, azóta egy ülés volt, amelyen nem tudott részt venni, így a tényleges munkát csak ezután kezdi. Úgy véli, a bizottságra fontos szerep hárul, hiszen a pályázati források felhasználásáról megyei szinten születnek majd döntések.

– Ha a paksi atomerőmű bővítésére, a város és a paksi járás előtt álló komoly feladatokra gondolunk, nem mindegy, mennyi forrás kerül a paksi járásba. Gondolom, ezt a területet erősítendő delegáltak a bizottságba, ami megtisztelő számomra – fogalmazott. Mint kiemelte, a munkahelyteremtő és infrastruktúrafejlesztést eredményező projektek sikeréért igyekszik dolgozni, elsődleges célja, hogy a járás tudjon profitálni az erőmű-beruházásból. – Szeretném erősíteni a paksi lobbitevékenységet – jegyezte meg utalva arra, hogy vele együtt már három paksi tagja van a bizottságnak.

– Paks II.-t mindenki, így a megye is várja, hiszen ez olyan gazdaságélénkítő beruházás lesz, ami egész Tolnát meg fogja mozgatni, de a szomszéd megyékben is komoly szerepet fog játszani. Célunk, és a gazdaságfejlesztési programunkba is belevettük, hogy a Paks II.-vel kapcsolatos lehetőséget kihasználjuk – fejtette ki a megyei közgyűlés október óta regnáló elnöke. Fehérvári Tamás leszögezte, támogatják Paks II.-t, szeretnének ahhoz kapcsolódni, de most még sok a homályos pont. Vannak konkrét kezdeményezések is. Ilyen terület a képzés, ahol az Illyés Gyula főiskolai kar komoly szerepet kíván játszani. – Úgy néz ki, hogy erőteljes összefogással sikerül elérni, hogy a szakemberképzés egy részét le lehet itt folytatni – tájékoztatott az elnök, aki arra is kitért, hogy szorosan együttműködnek a paksi városvezetéssel a kapacitás-fenntartással kapcsolatban. Az ahhoz szükséges fejlesztésekre viszont a megyébe érkező források nem lesznek elegendőek annak ellenére, hogy az integrált területfejlesztési programban (itp) van olyan fejezet, amely tartalmaz ehhez fűződő feladatokat. A megyére egyébként 27 milliárd forint jut, ebből Fehérvári Tamás véleménye szerint nagyon „fickándozni nem lehet”, de, ha jól használjuk fel, annak nyomot kell hagyni a megyén. Pályázni elsősorban az önkormányzatoknak, civil szerveződéseknek, egyházaknak lehet, amelyekhez a gazdaság szereplői koprodukcióban csatlakozhatnak. Az első pályázatokat szeptemberre ígérik, amelyeket az azt követő félévben egy sor újabb követ majd. A döntés háromszereplős: a kinevezett miniszteri biztosok, a megyei önkormányzat és a Nemzetgazdasági Minisztérium irányító hatóságának jóváhagyása kell a sikerhez. Jó hír, húzta alá a megyei közgyűlés elnöke, hogy a pozitív döntés után azonnal előleget lehet majd lehívni, ami az indulási nehézségeket segít áthidalni.

A programban hat lényeges prioritási tengelyt nevez meg, így a gazdaságélénkítés, a munkahelyteremtés mellett az energiaracionalizálás, az óvodai, bölcsődei férőhelybővítés, belterületi út- és vízrendezés. Szerepet kap a turizmus is, ha nem is olyan nagy mértékben, mint az előző ciklusban. A döntés, hogy mi kerüljön bele a stratégiába, helyben született, elsősorban az önkormányzatoknál, ami lényeges Fehérvári Tamás szerint. – Nem Budapesten kell kitalálni, hogy mi jó Dombóvárnak, Paksnak vagy éppen Bogyiszlónak – jegyezte meg. A kérdésre, hogy a szeptembertől várható dömpinghez van-e megfelelő apparátus a megyei önkormányzatnál, azt mondta, hogy biztosan bővítésre lesz szükség, sőt egy nonprofit kft.-t is terveznek létrehozni, ha már az ő teljesítőképességüket meghaladja a munka.

A közgyűlés elnöke fontosnak tartotta elmondani, hogy három megyei projekt előkészítésén is dolgoznak. Az egyik – ami jól egybecseng a paksi és környékbeli elképzelésekkel is – egy élelmiszer-ipari termelő, feldolgozó és értékesítő rendszer terve, melynek révén a megye településein megtermelt zöldség, gyümölcs és hús szervezett keretek között kerülne feldolgozásra, piacra. Emlékeztetett rá, hogy a tartósításnak a megyében tradíciói vannak. – Azt gondolom, ha megint megpróbálnánk abba az irányba terelni a szabad munkaerő-kapacitást, hogy termeljünk gyümölcsöt, tegyük el és jól márkázott termékekkel próbáljunk piacra törni, lehet esélyünk – fogalmazott.