Miniszterelnökség: nem sértett uniós jogot a magyar–orosz megállapodás

Nem sértette meg az Európai Unió közbeszerzési eljárásokra vonatkozó szabályozását a paksi atomerőmű bővítéséről szóló, 2014 januárjában aláírt magyar–orosz kormányközi megállapodás, valamint a 2014 decemberében aláírt tervezési, beszerzési és kivitelezési szerződés – írta az MTI a Miniszterelnökségre hivatkozva. A tárca arra válaszul közölte ezt, hogy az európai uniós ügyekkel foglalkozó Bruxinfo arról számolt be, hogy az Európai Bizottság (EB) megítélése szerint a magyar hatóságok eltértek a közbeszerzésre vonatkozó uniós szabályoktól, amikor közvetlenül, pályáztatás nélkül adtak megbízást az orosz Roszatom cégnek a paksi atomerőmű kibővítésére.

A portál értesülései szerint a testület csütörtökön hivatalos felszólító levélben szólíthatja fel Budapestet a paksi projektet érintő minden folyamatban lévő és tervezett további beszerzés felfüggesztésére. A Bruxinfo kérdésére az EB nem erősítette meg a hírt, de nem is cáfolta. A testület csütörtökön fog döntést hozni kötelezettségszegési ügyekben.

A Miniszterelnökség közleményében kifejtette: a magyar kormány a beszerzési kérdéseket illetően egyelőre nem ismeri az EB hivatalos jogi álláspontját. A kormány a bizottság minden kérdésére – ahogyan eddig, úgy a jövőben is – részletes és minden kétséget eloszlató tájékoztatást ad – írták hozzátéve, ennek köszönhetően idén áprilisban az Európai Unió harmadik félként jóváhagyta az üzemanyag-ellátási szerződést, szeptemberben pedig Brüsszel arról értesítette a kormányt, hogy a Paks II. beruházás energiapolitikai, klímapolitikai, energiabiztonsági és nukleáris biztonsági szempontból is megfelel az Euratom-szerződésben foglalt célkitűzéseknek.

A kormány továbbra is fenntartja, hogy a paksi atomerőmű kapacitás-fenntartásának előkészítése során mindenben a hatályos hazai, európai uniós és nemzetközi jogszabályoknak megfelelően járt el – hangsúlyozták.