A szakma Paks II. mellett érvel Brüsszelben

Brüsszel pénteken zárta le a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos, részletes vizsgálatának azon szakaszát, amelyben a beruházásban nem érdekelt és a bizottsághoz nem kötődő felek is véleményt nyilváníthattak. Mint korábban hírt adtunk róla, élt a lehetőséggel Paks városa, a TEIT és a Magyar Atomfórum Egyesület is.Több más civilszervezet is hangot adott véleményének. Így tett a WiN Magyarország, amelynek tagjai beadványukban azt emelték ki, hogy nőként különösen odafigyelnek a családjaik védelmében egy adott technológia környezetre gyakorolt hatására, a családi kassza kezelőjeként pedig az adott technológia által előállított villamos energia árára és a háztartás vezetőjeként annak rendelkezésre állására is. – Ennek alapján a nukleáris kapacitás fenntartása közös európai érdekünk, már csak azért is, mivel tiszta, megbízható és olcsó villamosenergia-forrásról van szó, amint ezt az Európai Parlament tavaly decemberben elfogadott állásfoglalása ismét egyértelművé tette. Kiemelték, hogy fontos a beruházásnak a magyar gazdaságra gyakorolt pozitív hatása is: a beruházás munkahelyteremtő, gazdaságot élénkítő hatása, az adóbevételek várható növekedése. – Mindamellett hangsúlyozni szeretnénk, hogy az energiamix megválasztása, meghatározása tagállami hatáskör, ezt a szuverén jogot senki nem sértheti meg –olvasható levelükben.

Megfogalmazta és megküldte észrevételeit Brüsszelnek az elektrotechnika – és ezen belül a villamosenergia-ipar – területén működő független, civil szakmai szervezet, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) is. A szervezet – mint a dokumentum elején vázolták – 116 éves fennállása során kellő távolságot alakított ki a piaci szereplőktől, ezzel véleményét üzleti befolyástól mentesen, de a magyar nemzeti érdekek szem előtt tartásával alakítja ki.

Véleményük szerint Paks II. megépítése a magyar lakosság tartós és megbízható villamosenergia-ellátása szempontjából nem megkerülhető. Az egyesület szakmai meggyőződése szerint jelenleg nincs olyan ismeret vagy tendencia, amely alapjaiban kérdőjelezhetné meg a magyar energetika kitűzött fejlesztési irányát.A dokumentum a kereskedelmi szempontok között említi, hogy a környező országok beépített villamos teljesítőképességeinek három százalékát sem éri el a két új blokk kapacitása, így csak elenyésző a hatása az európai villamosenergia-piacra. Ugyanakkor számos országban működik, és jelentős versenytorzító hatású a megújuló energiatermelőket támogató rendszer. Az egyesület – akárcsak a WIN – érvként sorakoztatta fel a magyar szaktudást és üzemeltetési tapasztalatot rámutatva, hogy a működő atomerőmű nemzetközileg is elismert biztonsági kultúrával rendelkezik.

Ausztria „megengedhetetlen állami finanszírozás miatt” kifogást emelt a Paks II. beruházási tervek ellen, amit szintén Brüsszelnek eljuttatott levelében megalapozatlannak nevezett az Energiapolitika 2000 Egyesület. – A projekt nagyságrendjénél fogva nem érinti a tagállamok közötti versenyt, nem torzítja a piacot. Nem nyújt gazdasági előnyt, mivel ugyanazon feltételek mellett piaci befektető is finanszírozná a projektet – írják. Azt is hangsúlyozták, hogy az energiaellátás, jelen esetben a villamosenergia-ellátás nemzetállami felelősség, annál is inkább, mert erre az EU nem vállal garanciát. – A magyar tulajdonba kerülő atomerőmű az energetikai fejlesztések minden alapkövetelményének megfelel. Az üzemanyag több irányú beszerezhetősége és tárolhatósága egyértelműen növeli az ellátásbiztonságot, csökkenti az importtól való függést. A nukleáris áramtermelés nem okoz „üvegház hatású” gázkibocsátást, szolgálja az EU által preferált klímavédelmet. Az atomerőmű üzembiztos, piacképes, szabályozható – sorakoztatta az érveket az ENPOL 2000.