Csepeli, a lélekvéső

A tradicionális szakág hagyományaira alapozva régi-új, ma használható, örök érvényű üzeneteket hordozni képes tárgyak készüljenek. Ez a Csepeli-féle szemlélet és stílus lényege, írja maga az alkotó, Csepeli István, akinek A fa metamorfózisa címmel kiállítása nyílott a paksi kulturális központban Nemes Ferenc képzőművész rendezésében. A népművészet mestere, fafaragó népi iparművész kiállításán bemutatták a róla írt könyvet is.

Csepeli István gyermekkorától szobrásznak készült, asztalos majd kőszobrász lett. 1970-ben kenyérkereső foglalkozásként kezdte el faragni a fát, majd öt esztendő múltán a sárospataki Népművészeti Fafaragótábor hatására vált élethivatásává a népi fafaragás. Most megnyitott paksi kiállítására jellemzően az elmúlt egy évben készített alkotásait hozta el, melyek között a festettnek tűnő, illetve gyakran tűzzománcnak vélt színes alkotások is megjelennek. Ezek elkészítéséhez egy nagyon nehéz pásztortechnikát alkalmaz, amit elmondása szerint egyedül ő művel már az országban. Az alkotó kiállításának megnyitóján a közönség megismerhette a Csepeli, a lélekvéső című kötetet is, ami fiának kezdeményezésére készült Lukács Pál és a tárlatot megnyitó Lukács Pálné Mészáros Irma szerkesztésében. A könyv munkálataihoz tavaly év elején láttak hozzá a legnagyobb titokban, s a fotókkal gazdagon illusztrált kötet az alkotó 70. születésnapjára már ott pihent meglepetésként az asztalon. Csepeli István paksi kiállítását április 4-ig lehet megtekinteni a kulturális központ emeleti kiállítójában.