Török–magyar együttműködésről tárgyaltak

Az atomerőműbe látogatott, majd a paksi városházán Süli János polgármesterrel is találkozott Faruk Cömert, a Török Nagykövetség kereskedelmi attaséja, valamint Fadil Basar, Törökország második legnagyobb, üzletembereket tömörítő szervezete, a Musiad magyarországi képviselője. A több mint 11 ezer tagot számláló, a világ 169 pontján képviselettel rendelkező szervezet követe egy atomenergetika területét érintő török–magyar együttműködés kiépítése érdekében érkezett Paksra Bencze János meghívására. A Jobbik Tolna megyei közgyűlési képviselője azt mondta, a kapcsolat kulturális téren, Simontornyát érintően bontakozott ki, ezt szeretnék gazdasági színtérre vinni. – Törökországban a paksihoz hasonló reaktorok épülnek, úgy ítéltem meg, hogy gazdasági és oktatási téren is lehetőség nyílik az együttműködésre – indokolta a képviselő.

Fadil Basar azt mondta, hogy az orosz és török felek közötti konfliktus nem vetette vissza az atomerőmű-építés folyamatát, az első blokk indítását 2020 környékére tervezik. Mivel ez lesz az ország első nukleáris erőműve, számítanak a magyar tapasztalatokra, hiszen Törökország és Magyarország stratégiai partnere egymásnak kormányoktól, pártoktól függetlenül. Az üzletember szerint a Magyarországon felhalmozott tudást Törökország az építőiparban szerzett tapasztalataival tudná kiegészíteni. Hazája – mint mondta – Kína után a világ második legjelentősebb országa az építőipar területén.

Süli János polgármester szerint születhet gyümölcsöző kapcsolat a mostani találkozóból, hiszen akár a Műegyetem oktatóreaktora, akár a paksi Karbantartó Gyakorló Központ kiváló terep a gyakorlati képzés számára, de Pakson akár egy korszerű képzési központ is épülhetne, hiszen nemcsak török, hanem például arab érdeklődés is van ilyen téren. A városvezető hozzátette, hogy – miután a törökök atomprogramja előrébb jár a paksi kapacitásfenntartási projektnél – jó terep lehet Akkuyuban épülő erőmű a paksi, illetve magyar vállalkozások számára. Elérhető távolságra van, nem szélsőségesek az időjárási viszonyok és alkalmas lehet a betanulásra is, hiszen anélkül nehezen elképzelhető az építésben való részvétel, hogy a közép- és felsővezetőknek ne legyen tapasztalatuk például egy ilyen építkezés méreteivel kapcsolatban. A felek abban állapodtak meg, hogy szeptember második felében Budapesten újra találkoznak, addig kidolgozzák az együttműködés részleteit.

Az Atomenergiainfó szakportál egy korábbi cikkében arról írt, hogy Oroszország és Törökország 2010 májusában írt alá megállapodást az Akkuyu atomerőmű építéséről. A tervek szerint négy, 1200 MW teljesítményű 3+ generációs, nyomottvizes blokk fog megépülni a telephelyen, 60 éves garantált üzemidővel. Az első blokk 2021-ban kezdheti meg a villamosenergia-termelést. A jövőben határozat születhet arról, hogy a projekt 49 százalékát kitevő részét befektetőknek adják el, 51 százalékának azonban továbbra is az orosz fél tulajdonában kell maradnia. BOO-konstrukciónak (build-own-operate) megfelelően a Roszatom vállalatai nemcsak felépítik az erőművet, amely orosz tulajdont képez, hanem az üzemeltető is az orosz fél lesz. A török állam garantálja a villamos energia kölcsönösen egyeztetett áron történő megvásárlását.