A stadion is szóba került a testületi ülésen

A Mezőföldvíz Kft. tevékenységét és jövőképét vizsgáló ad hoc bizottságot hozott létre decemberi ülésén a képviselő-testület. A tervezett hat helyett három tagja lesz a grémiumnak. Szabó Péter alpolgármesterként bizottsági munkában nem vehet részt, Bordács József és Kovács Sándor pedig vállalkozóként áll üzleti kapcsolatban a céggel, így ők sem vállalhatták a munkát. Így Bana János elnöklete mellett Bagdy László és Horváth Zoltán képviselők tekintik át a cég tevékenységét a következő hetekben. – Több olyan költség van, ami jelentősen terheli a céget, ezért az önkormányzatnak másodszor kellett 100 millió forintot biztosítani tőkeemelésre – vázolta a bizottság elnöke. Kitért arra is, hogy komoly kintlévőséggel rendelkezik a kft., aminek okait szintén szeretnék feltárni. Az már most ismert, hogy a rezsicsökkentéssel korlátozott víz- és csatornadíjak bevételkieséssel jártak, a közműadó emelése pluszkiadást jelent, illetve ahhoz, hogy a szükséges fogyasztói számot elérjék, olyan településeket is be kellett venni az ellátottak közé, ahol alacsony a fizetési morál – mondta el Bana János. A testület ezen az ülésen hallgatta meg a cég tevékenységéről szóló beszámolót, ahol elhangzott, hogy 49 önkormányzat a tulajdonos, de 47 településen szolgáltatnak. Százhalombatta kilépett, ami – mint Bana János mondta – lehet, hogy szerencsés, mert jelentős veszteséget halmozott fel, Dunaújvárosnak viszont tulajdoni része van, ám a régi szolgáltató marad még néhány évig.
Ismét módosítja a Helyi Építési Szabályzatot a városvezetés. A gyakori változtatási igény dr. Blazsek Balázs címzetes főjegyző magyarázata szerint az atomerőmű kapacitásfenntartási projektjével függ össze. – A paksi atomerőmű bővítésének bejelentésével egyre nagyobb az érdeklődés a város közigazgatási területén található ipari tevékenység folytatására alkalmas terület iránt. Már most látható hogy Helyi Építési Szabályzat által e célra kijelölt területek nagysága és a beruházási igény között eltérés van – fogalmazta meg a főjegyző. Ezért született javaslat arra, hogy mérjék fel azokat a területeket, ahol a beruházás során ipari tevékenység folytatható különös tekintettel a paksi atomerőmű korábbi 3 km-es védőövezete által érintett területekre.

A testület elfogadta a köznevelési intézmények állami fenntartásba adására vonatkozó anyagot is. Ismét szóba került, hogy a sportcsarnokokat önkormányzati fenntartásban kellene tartani, hogy a továbbiakban is garantálhassák a helyi sportegyesületek és civilek számára a kedvező bérbevétel lehetőségét. Bordács József ez irányú felvetésére Süli János polgármester azt mondta, ezt az átvételi szerződésben rögzítették. Azt is hozzáfűzte, hogy egy iskola eredményességét nem befolyásolja, hogy a homlokzatára az van írva, hogy állami vagy önkormányzati, hanem az, hogy van-e elég pénz megfelelő eszközökre, a pedagógusok bérére. Hozzátette, továbbra is nyomon fogják követni az iskolák sorsát, hiszen a „mi gyerekeink járnak oda, a mi pedagógusaink dolgoznak ott” és, ha szükség lesz rá, megkeresik a módját, hogy segítsenek megtartani a megszokott, átlag feletti színvonalat.

Több vonatkozásban is szó esett a Paksi FC stadionról a tanácskozáson. Az egyik a kormány által biztosított 600 milliós forrás, ami – mint a polgármester mondta – nem jelenti azt, hogy többe fog kerülni a stadion, a másik a gyep állapota volt. Utóbbi kapcsán Süli János úgy fogalmazott, hogy valóban siralmas állapotban van a gyep, kétséges-e, hogy kibírja a szezon végéig úgy, hogy az NB III-as mérkőzéseket is azon játsszák. Azt mondta, az okokat ki kell vizsgálni, a hibákat ki kell javítani. Erről szavai szerint a stadion kivitelezőjének kell gondoskodni, hiszen még érvényes a garancia. Hozzáfűzte, hogy nem a paksi az egyetlen pálya, ahol ez a probléma jelentkezett.