Ilyennek képzelt el Vasarely egy atomerőművet

Unalmas szürkeség helyett op-art stílusú minta az atomerőművek épületein, hűtőtornyain – erről készített egykor vázlatokat a stílus legjelesebb képviselője, a magyar származású Victor Vasarely. A vázlatok, vizuális tanulmányok mindeddig Magyarországon nem váltak ismertté. A Magyar Nukleáris Társaság (MNT) alelnöke, Cserháti András azonban szívós, hosszú éveken át tartó munkával hozzájutott a tanulmányokhoz. Nagyjából az ezredforduló táján szerzett tudomást arról, hogy léteznek ezek az atomerőműveket különös szemszögből láttató Vasarely-munkák. Akkoriban készítette, kezelte a Magyar Nukleáris Társaság honlapját, amelynek volt egy virtuális kiállítócsarnoka. Ennek tizenkét „terme” közül egyben op-art stílusú, atomenergiához valamilyen módon köthető munkákat taglaltak. A „Magvas Galéria” tájékoztatása szerint „a művész Aix-en-Provence környékén alkotott, amikor Párizsba vagy onnan hazautazott, a lyoni autópályáról a Rhone-völgyben gyakran látta atomerőművek szürke beton védőépületeit, hűtőtornyait. Egy ilyen alkalomkor jött az ötlete, hogy milyen jó lenne kifesteni ezeket a nagy felületeket. Ezután hetekig azt tervezte, milyen egy szép atomerőművi külső, és egy sor modellt is készített”. Vasarely e témájú munkái ekkor kerültek Cserháti András érdeklődésének fókuszába, de hiába próbálkozott azzal, hogy megszerezze őket. Az elmúlt év novemberében újra felvette a keresés fonalát, mivel tudta, hogy Európa-szerte hol mutatták be ezeket a munkákat nagyjából ötven esztendeje, írt ezekre a kiállítóhelyekre: Avignonba, Zomborba, Esslingenbe, illetve a Vasarely Alapítványnak, Aix-be. Az utóbbitól érkezett januárban válasz, amit az alapítvány jelenlegi elnöke, Pierre Vasarely (Vásárhelyi Péter), az unoka írt. Miután megismerte Cserháti András szándékait, egy japán kiállítási katalógusból szkennelt vázlatokat küldött a hűtőtornyokra, erőműmakettekre készült tervekről. Habár éppen csak megérkeztek a Vasarely-munkák, az MNT honlapján már látható is az ebből készült infografika. A társaság – mint az alelnök mondta – nukleáris témában rendszeresen készít hasonlókat, a mostani anyag már a huszadik a sorban. Cserháti András nem titkolta, öröm számára, hogy sikerrel járt, hiszen ez nemcsak vizuális érdekesség, hanem kultúrtörténeti csemege is, mivel Magyarországon ezek a képek eddig nem voltak ismertek.