Az eltűnt városkép nyomában

Paks várossá válásának 40. évfordulója alkalmából új sorozatot indítottunk a Paksi Hírnökben, amit online felületeinken is publikálunk. Egy tucat diafilmkockát adományozott az egykori Paks nagyközség tanácsi vb-titkár, dr. Tarján Balázs özvegye dr. Hanol János helytörténeti gyűjteményébe, aki a diafilmkockák speciális digitalizálása után szembesült azzal, hogy milyen ritka, hiánypótló és egyedi látószögű városi képanyag került a birtokába. A filmkockák visszarepítenek a múltba, amikor az atomerőmű-építés hatására egyre gyorsuló ütemben kezdett átformálódni Paks és környéke arculata. Sorozatunkban először most két fotót ismerhetnek meg, majd június végéig minden lapmegjelenéssel egyet-egyet.

Fotó: magánarchívum
Fotó: magánarchívum

Dózsa György út – Duna utca sarok: A főutca frontján közrefogott, középen álló emeletes épület az Állami Biztosító 1971-ben átadott irodaépülete. Az átadáson Lux Sándor igazgató kiemelte, hogy az új fiók öt helyiségének százhatvan négyzetméterén végre kulturált körülmények között tudják fogadni az ügyfeleket. Később, 1989-ben a Dózsa György út és a Duna utca sarkán a városi tanács az OTP-vel közösen huszonkét lakásos társasházat épített a TÁÉV kivitelezésében, amelynek helyén három házat bontottak le még 1979-ben. A kétszintes, tetőtér-beépítéses épület földszintjén üzlethelyiségeket is kialakítottak az 1990-es kulcsrakész átadásra. A képen bontás előtti állapotban – a főutca frontján – a zöld kapus Tannerház látható, mellette a Duna utca északi sarki ház már cserép nélkül várja sorsát.

 

Fotó: magánarchívum
Fotó: magánarchívum

Dózsa György út – Villany utca sarok: A könyvtár mellett, a Birkacsárdával szembeni házak helyén új postaépület és telefonközpont épült. A főposta épületét a 22. ÁÉV építette a már felépült telefonközpont mellé, miután előzetesen az utcafronton három-négy lakóházat lebontottak. A bontások a Villany utca sarkától, Botka István szerelőműhelyétől (itt voltak még: Pohl fodrász, Bernáth órás, László pékség), a Szelp-család képkeretező üzletén át egészen a Kalmárházig terjedtek, úgy, hogy a posta melletti udvarban az Etessy-család hátsó gazdasági épületei még megmaradtak. A lakóházak fúrt kútjai és pincéi miatt az alapot közel öt méter mélységben kellett a több házhelynyi területen kiásni. A négyemeletes épület munkálataiban bolgár szakemberek is részt vettek, akik az épület szerkezetét akkor még újszerű módszerrel, csoportos födémemeléssel és a pillérek utólagos elhelyezésével kivitelezték. 1977-ben közel négyszáz KISZ-tag vett részt az erőmű mellett a postaépület kivitelezésénél önkéntes munkában, keresetüket a VIT-találkozó magyar résztvevőinek költségeihez ajánlották fel. Az erőmű-építkezésnél a telefon is fontos munkaeszközzé vált a nagy kiterjedésű munkaterületen. A telefonközpontot két hónappal a tervezett határidő előtt, 1979 novemberében kapcsolták a cross-bar rendszerbe hatvan fővonallal és kétezer készülék üzemeltetésére alkalmasan, megszüntetve a régi sokdugós, telefonkisasszony által kapcsolt központot. A telefonközpont mellé a Postaber irányításával felépült nagypostát 1983 szeptemberében adták át.

dr. Hanol János