Európának szüksége van az atomenergiára is

A megújuló energiákra alapozott ellátás közeli megvalósítása hiú és szakmailag, valamint gazdaságilag kártékony ábránd. Európának atomenergiára is szüksége van – állítja dr. Garbai László, a BME egyetemi tanára, Prof. emeritus, a MET tiszteletbeli elnöke Hódos Ritával és Kovács Zoltánnal közösen jegyzett cikkében, David JC Mackay cambridge-i professzor elemzéseire hivatkozva.

A megújuló energia szélesebb körű alkalmazására egyre nagyobb igény mutatkozik. Cél, hogy a klímaváltozás megállítása érdekében az európai energiatermelést szénmentesítsék 2050-re. – Illúzió ez, vagy valóságos lehetőség? – teszi fel a kérdést dr. Garbai László Hódos Ritával és Kovács Zoltán közös tanulmányában. A szerzők szerint a megújuló energiák alkalmazásának valóságos lehetőségeit legreálisabban David JC Mackay cambridge-i professzor foglalta össze a „Fenntartható energia mellébeszélés nélkül” című könyvében. Bár ez több mint 10 éve jelent meg, megállapításai ma is érvényesek.

Mackay – mint idézik – sorra vette a megújuló energia növelésének elméleti és valóságos lehetőségeit, továbbá elemezte a különböző zöld stratégiákat és azt állapította meg, hogy amennyiben „célunk, hogy teljesen megszabaduljunk a fosszilis tüzelőanyagoktól, akkor Európának is vagy atomenergiára, vagy a más országok sivatagaiban napelemekkel megtermelt villamos energiára van szüksége, esetleg mindkettőre.”

Mackay professzor Magyarországgal külön nem foglalkozott. Számítási metodikáját alapul véve ezt dr. Garbai László és társai tették meg. Ez alapján megállapították, hogy Paks II. 2400 MW tervezett teljesítményét nem lehet megújulókkal kiváltani. Az atomerőművi blokkok rendelkezésre állása legalább évi nyolcezer óra. Amennyiben a Paks II. által termelendő villamos energiát szélenergia felhasználásával szeretnénk pótolni, 3-4000 km2, azaz egy Tolna megyényi területet kellene szélkerekekkel betelepíteni, mivel a szélenergia rendelkezésre állása hazánkban 1000-1200 óra évente. Paks II. biomassza alapú pótlásához 9600 km2 területű energia ültetvény telepítésére, ha fatüzelésű erőművekkel helyettesítenénk, a magyar erdőgazdaságok teljes évi fakitermelésére szükség lenne. Kizárólag a nap energiájára sem lehet alapozni, mivel a téli hónapok folyamán a napelemek termelése csupán 15%-a a nyárinak, tárolási lehetőség pedig nincs. Magyarország egy napi villamosenergia-szükségletének tárolásához vagy 4-5 millió elektromos hajtású autó akkumulátoraira, vagy egy 20 négyzetkilométer területű, 10 méter mély szivattyús tározóra lenne szükség.

Dr. Garbai László, Hódos Rita és Kovács Zoltán felhívja a figyelmet arra, hogy Magyarország szükségletének 30-35 százalékát többé-kevésbé elavult, nem karbonszegény termelési móddal előállított villamosenergia-importból elégíti ki. – De meddig, és ki fog új erőművet építeni? – teszik fel a kérdést. Az állam nem nézheti tétlenül a várható ellátási problémákat, és nem lehet felkészületlen. Az sem tűrhető, hogy erősen támogatott megújuló energia kötelező átvételével összeroppanjon a hazai piac, és tervezhetetlen ellátási- és kapacitásszituációk jelentkezzenek. Mindenki várakozik, és a meglévő energetikailag elavult kapacitások időntúli kihasználása folyik. – Hosszú távon nincs alternatívája a nemzeti dimenziókban tervezett ellátási biztonság fenntartásának, és az érvek, ellenérvek csatájában a Paks II. terve győztes maradhat – szögezik le.