Paks II. számít a magyar kutatók, tudósok munkájára
Számos magyar tudós játszott meghatározó szerepet az atomenergetikában, hazánk pedig már az ’50-es évek végén az iparág élvonalába került – ez alapozta meg azt a tudást, aminek bázisán felépült a Paksi Atomerőmű. Fontos, hogy ez a tudás fennmaradjon és a Paks II. projekt során is kamatoztathassuk – mondta a Budapesti Kutatóreaktor 60 éves jubileuma alkalmából Süli János miniszter.
A Budapesti Kutatóreaktor 1959 óta működik Csillebércen a Központi Fizikai Kutatóintézet területén. Az MTA Energiatudományi Kutatóközpontja által üzemeltetett reaktoron ez idő alatt két ízben hajtottak végre átfogó korszerűsítést. Ennek eredményeként a reaktor teljesítményét is megtöbbszörözték. Persze mérete – ahogy a Magyar Tudományos Akadémia elnöke mondta – még így is eltörpül az ország villamosenergia-termelésének felét biztosító Paksi Atomerőműé mellett. Lovász László rámutatott, hogy értéke nem is nagyságában rejlik, hanem abban, hogy elősegíti a magyar mérnökök munkáját. Amellett, hogy az itt dolgozók alapkutatásokat végeznek, az atomenergia alkalmazóival is szoros a kapcsolat.
– Szaktudásuk nélkülözhetetlen ahhoz, hogy például a Paksi Atomerőmű működhessen, a reaktornak otthont adó Energiatudományi Kutatóközpont pedig az Országos Atomenergia Hivatal műszaki szakértő intézményeként az összes hazai nukleáris létesítmény biztonságáért felelős – fejtette ki Lovász László azon a tudományos összejövetelen, amit a kutatóreaktor 60 éves jubileuma alkalmából rendeztek.
A Magyar Tudományos Akadémián tartott ünnepség első előadójaként Süli János, a Paksi Atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter felidézte, hogy az Országos Atomenergia-bizottság már az ’50-es évek első felében megalakult, majd 1959-ben megvalósult a kutató-, később pedig a Műegyetemen az oktatóreaktor is, tehát Magyarország már korán az élvonalba került az atomenergetika békés célú alkalmazása terén. Emlékeztetett arra is, hogy számos magyar tudós – Szilárd Leó, Teller Ede, Neumann János, Wigner Jenő – meghatározó alakjai voltak ennek a tudományágnak, Magyarországon pedig kezdetektől rendelkezésre állt az a tudás, aminek eredményeként Pakson négy olyan blokk épült, amely minden tekintetben megfelel az elvárásoknak.
– Ma, amikor ismét két blokk építésével foglalkozunk, szükség van arra, hogy a tervezésnek, kivitelezésnek független ellenőrei, közreműködői, szakértői legyenek a tudósok és kutatók, akiknek a tudására lehet támaszkodni – fejtette ki a paksi beruházásért felelős miniszter. Utalt arra is, hogy éppen tíz éve, 2009. március 30-án 95,4%-kal szavazta meg az Országgyűlés azt az előterjesztést, ami megteremtette a két paksi blokk építésének elvi lehetőségét. – A munka zajlik. Olyan blokkokat építünk, amelyek 60 évig garantálják Magyarország olcsó, időjárástól függetlenül és szén-dioxid kibocsátása nélkül termelő, biztonságos kapacitását – fogalmazott Süli János.
(X)