Az eltűnt városkép nyomában

Fotó: magánarchívum
Fotó: magánarchívum

Dózsa György út – Vak Bottyán Gimnázium: Az 1960-as években jelentkező demográfiai hullám, a gyakorlati életre nevelés fontossága a Tolna Megyei Tanácsot arra késztette, hogy Pakson is profilbővítéssel növeljék a középiskolába felvehető tanulók számát. Az Anna utcai kastélyépület nem volt erre alkalmas, új gimnáziumi épületre volt szükség. Paks nagyközség vezetésének a megfelelő területet kellett biztosítani, de ez helyben nagy vitát váltott ki, emiatt majdnem Bátaszékre telepítette a megyei vezetés az új intézményt. Végül a Zsíros köz és a főutca közötti régi labdarúgópályát jelölték ki építési területnek. A Vak Bottyán Gimnázium főépületét a Dózsa György út 103. sz. alatt 1962-ben kezdték felépíteni. A típustervet a Pécsi Tervező Vállalat adaptálta a helyszínre, ahol a szükséges talajfeltöltés elmaradt. Ennek az lett a következménye, hogy egy 1964 nyarán hullott hatalmas zápor eláztatta a területet, és az épület földszinti és kazánházi részét iszap öntötte el. A nyári költözés elmaradt a nagytakarítás miatt, és az Anna utcai korszerűtlen, műemlék jellegű épületből csak a tanévkezdést követően, 1964 késő őszén költözhettek át a mai épületegyüttesbe. Idő kellett a szertárak, tantermek berendezéséhez, a menza üzemeltetésének beindításához és nem utolsósorban megtanulni fűteni a Marabu-4 típusú széntüzelésű kazánokkal. Az 1964/1965-ös tanévben indult negyvenhat tanulóval a kertészeti szakközépiskolai szőlőtermelő és borkezelő osztály is, melynek gyakorlóhelye az állami gazdaság és a borpince lett. A kép bal oldalán látható a névadó Vak Bottyán kurucvezér 1974-ben, az iskola kertjében felállított mellszobra (Tóth Valéria hódmezővásárhelyi szobrászművész alkotása). A főútca még macskaköves volt, és a képen látható egy Volkswagen bogárhátú járgány is, amely a képet készítő dr. Tarján Balázs tanácstitkáré volt.

dr. Hanol János