Megalakult a Közép-Duna Menti Fejlesztési Tanács

Fotó: Süli János miniszter Facebook-oldala.
Fotó: Süli János miniszter Facebook-oldala.

Megalakult a Közép-Duna Menti Fejlesztési Tanács augusztus 4-én. A grémium tagjai a három érintett megye – Bács-Kiskun, Fejér, Tolna – közgyűlésének elnöke és egy-egy további képviselője, valamint hat minisztérium egy-egy delegáltja. A tanács elnökévé Mikulás Brigittát választották – tudósított a Magyar Nemzet.

Az Országgyűlés által 2020 tavaszán lehatárolt, 99 települést magába foglaló Közép-Duna mente az ország legújabb kiemelt fejlesztési térsége. A térségi együttműködés megteremtését segíti elő az augusztus 4-én megalakított Közép-Duna Menti Fejlesztési Tanács, amelyben a helyi és a kormányzati vélemények, elképzelések egyaránt megjelennek.

A tanács tagjai a három érintett megye – Bács-Kiskun, Fejér, Tolna – közgyűlésének elnöke és egy-egy további képviselője, valamint hat minisztérium egy-egy delegáltja. A tanács elnökévé a tagok a paksi atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter, Süli János által delegált tagját, Mikulás Brigitta főosztályvezetőt választották. A tanács négy alelnököt választott: Marczinkó Zoltán István helyettes államtitkárt, a Pénzügyminisztérium delegált tagját, továbbá a kiemelt térség három érintett megyéjének megyei közgyűlési elnökeit: Fehérvári Tamást, Rideg Lászlót és Molnár Krisztiánt.

A tanács első feladata a Közép-Duna Menti Kiemelt Térség területfejlesztési koncepciójának és területfejlesztési programjának kidolgozása, amely a tervek szerint 2021. első negyedévében készül el. Ez alapozza meg a térség fejlesztési szándékait és pályázati lehetőségeit. A térség speciális fejlesztési fókuszát az energiatermelő infrastruktúrához kapcsolódó térségi infrastruktúra- és gazdaságfejlesztés képezi. Tízéves távlatban új Duna-híd épül, vasúti vonalakat kell felújítani, lesz kikötőfejlesztés, valamint települési infrastruktúra-fejlesztések (egészségügyi, köznevelési, szakképzési infrastruktúra, közbiztonság) és közvetlen gazdaságfejlesztés (energetikai K+F, telephelybővítés, logisztika, turisztikai szolgáltatás) is megvalósul.

Korábban a kormányzat többször egyértelművé tette, hogy kiemelt figyelmet fordít az ország valamennyi térségének fejlesztésére, az egyes térségekben tapasztalható fejlettségi különbségek csökkentésére. A javaslat tavaszi parlamenti vitája során elhangzott: a kormányzat határozott szándéka, hogy a fejlesztéspolitikai intézkedések a fejlődést az ország minden területén érzékelhetővé tegyék, ezt a célt segíti a kiemelt fejlesztési térségek kijelölése – olvasható a magyarnemzet.hu-n.