Gondolkodjunk együtt! – Paks közterei és közparkjai

A nyár első felében Debrecenben jártunk a családdal, a Nagyerdő közvetlen közelében szálltunk meg. A park Magyarország egyik legrégebbi és legismertebb városi parkerdeje, amely a település északi részén található. A természetvédelmi területként is nyilvántartott park több mint száz hektáron terül el, gazdag növény- és állatvilága mellett kiváló kiránduló-, sport- és pihenőhely. A park árnyas sétányai, gondozott ligetei és kulturális programjai népszerű találkozóhellyé teszik a debreceniek és az oda látogatók számára.

Az alatt a pár nap alatt, míg Debrecenben voltunk, hajnalban és késő esténként a parkban sétálva igazából nem is maga a természeti környezet nyűgözött le, sokkal inkább az, hogy az emberek mennyien és miként használják ezt a közösségi teret. Hiá­ba van kicsit távolabb a központi területektől, egy folyamatosan nyüzsgő szabadidőparkot fedeztem fel. Hajnalban sportolni vágyókkal, kutyasétáltatókkal, merengőkkel és a lassú napkezdet híveivel, napközben kisgyermekes családokkal és a padokon olvasókkal, éjjel, a sötétben, a dús lombú fák alá húzódó beszélgető, nevetgélő és zenét hallgató fiatalokkal és örökfiatalokkal futhattam össze.

Valami ilyesmire vágyunk mi, paksiak is. Hazudnánk, ha azt mondanánk, hogy városunkban ilyen terek nincsenek és nem működnek. De az is túlzás lenne, ha azt állítanánk, minden jó, és nincs hová fejlődni. Mind arra vágyunk, hogy a közterületek újra megteljenek élettel.

Néha fogom magam, és péntek vagy szombat éjjel végigkerékpározom a városon. A levegő langyos, az idő remek – emlékeimben úgy él, hogy az évezred legelején ilyenkor mindenfelé fiatalok voltak, és bármikor, bárkivel össze tudtunk futni, hogy egy jót beszélgessünk. Legutóbbi néhány éjszakai tekerésemen viszont nem ezt tapasztaltam… Senkivel sem találkoztam, olyan volt, mintha egy szellemvároson bicikliztem volna át.

Egy város nemcsak házakból, utakból és közintézményekből áll, hanem az ezek közé szőtt szövetből is: a közterekből, parkokból, zöld sávokból, találkozási pontokból. Ezek azok a terek, ahol a város megtelik élettel, és ahol eldől, hogy élhető, szerethető, közösségteremtő-e.

Paks 2029-ben ünnepli azt, hogy fél évszázada városi rangra emelkedett. A Paks 50 projekten belül a következő években több kulcsfontosságú közterület-fejlesztést kellene végrehajtani ahhoz, hogy az urbanizáció és a parkosítás jelei kézzelfoghatók legyenek. Ezeknek a fejlesztéseknek nem csupán infrastrukturális beruházásoknak kell lenniük, hanem lehetőségeknek a város identitásának erősítésére, a lakosság komfortérzetének növelésére, és nem utolsósorban a városi terek közösségi birtokbavételére. A jó közterület nemcsak használható, a jó közterület az, amit használnak is.

Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (továbbiakban: ITS – aki olvasgatni szeretné: paks.hu/varosfejlesztes/integralt-telepules-fejlesztesi-strategia) elemzése szerint Paks közterületi rendszere jelentős adottságokkal rendelkezik, ugyanakkor nem alkot koherens, szervezett zöldinfrastruktúrát. A város zöldterületei funkciójukban széttagoltak, egyes parkok karbantartottsága, bútorzata, megközelíthetősége és használhatósága eltérő színvonalú. Az ITS célja az élhetőbb városi környezet kialakítása: olyan nyitott tereké, amelyek a lakosság különböző csoportjait bevonják, és alkalmasak rekreációra, sportolásra, közösségi találkozásokra, miközben vizuálisan is erősítik a településkép értékeit.

Az ITS fejlesztési prioritásai: a városközponti rehabilitáció, amely a történelmi és funkcionális központok megerősítését célozza, a sport- és szabadidős funkciók bővítése, és sajnos már nem kihagyható a klímaadaptáció sem. E három cél együttesen írja le azt a keretrendszert, amelyben a közparkfejlesztés nem esztétikai gesztus, hanem stratégiai válasz a város szerkezeti, szociális és ökológiai kihívásaira.

Most röviden, a felszínt kaparászva (erről száz oldalakat lehetne írni, de vélhetően nem fog a közeljövőben egy Paksi Hírnök különkiadás megjelenni a témában) vegyük sorra, melyek azok a terek, amelyek fejlesztés alatt állnak vagy állhatnak, és hogyan kapcsolódhatnak a város és a városvezetés jövőképéhez.

Táncsics park

Lassan tíz éve, hogy a Táncsics parkkal és az új városközponttal kapcsolatban végigvittek egy elég komoly tervpályázatot (összefoglaló: epiteszforum.hu/paks-uj-varoskozpontjanak-nyertes-rendezesi-tervei). Első helyezettet nem hirdettek, de remek elképzelések születtek.
Más kérdés, hogy azóta sem történt előrelépés az ügyben, és úgy tűnik, a fiskális nehézségek miatt az új városközpont elképzelése egyre távolodik – az oda tervezett intézményhálózat is hihetetlen költségeket emésztene fel… Tehát mi megpróbálunk kisebb, de megvalósítható fejlesztésekben gondolkodni a területtel kapcsolatban.
A park központi elhelyezkedése miatt Paks egyik legfontosabb zöldfelülete. Célunk nem az átalakítás, hanem a strukturálás és a karakter erősítése. A meglévő fás állomány megőrzése és bővítése mellett (talán pár évtized múlva ősfásnak tűnhet a terület) a park keleti részén sétányokat alakítanánk ki, megnyitva ezzel a kis tó körüli zónát, és térbútorokkal tennénk élhetővé, ahol az emberek szívesen töltik idejüket. A déli részen (a jelenlegi tanuszoda mellett) kis focipálya és kosárpálya kiépítése szerepel a terveink között. A park közepén egy pavilon létesülhet, amely kisebb közösségi rendezvények befogadására is alkalmas lehet, amfiteátrumszerű, lépcsős kialakítással.
A park nyugati részén, a természetesség jegyében, a múlt század első felében oly közkedvelt rózsakert térhet vissza, és új fák telepítése is előtérbe kerülhet.

Ürgemező – a város mozgásban

Az ürgemezei pihenőpark évek óta a város egyik legszeretettebb szabadidős tere, ahol tényleg van élet. A most kezdődő fejlesztések között szerepel egy négy elemből álló csúszdapark kialakítása a szánkózódombon, gumiburkolattal és hegymászós kapaszkodóelemekkel. Természetes anyagokból készült játszóvárat képzelünk el a fás, erdős részben – egyfajta újraértelmezett Fenyves utcai favárként.
Különösen fontos az inkluzív és érzékeny szemlélet: a szenzoros ösvény, az idősebb korosztályt célzó pihenőzónák, valamint a skate-park fejlesztése a Görpark pályázat keretében mind azt a célt szolgálják, hogy az Ürgemező ne csak egyes korosztályoké, hanem mindenkié legyen. Olyan tér, ahol délelőtt kisgyerekek játszanak, délután fia­talok és idősebbek sportolnak, este pedig beszélgetnek és sétálnak az arra vágyók.

Atom tér déli üteme

Az Atom tér már megvalósult északi része után a déli ütem a lakótelep másik felének közösségi központja lehet. A cél egy funkcionálisan differenciált, de egységes szemléletű közpark létrehozása: csendes zöldövezet, kis sportpálya, családbarát játszótér, pihenő- és rendezvénytér. A zöldfelületi fejlesztések – árnyékot adó fák, vízáteresztő burkolatok, környezetbarát világítás – mellett fontos szempont a tér logikai egysége: a funkciók ne versenyezzenek, hanem kiegészítsék egymást.

Lengyel–Magyar Barátság Park

Ennek rekonstrukciója a TOP Plusz pályázat egyik fontos eleme, mely már elfogadásra került, és remélhetőleg még ebben az önkormányzati ciklusban befutnak az európai uniós támogatások is.
Hogyha a park megújul, és el tudunk kezdeni foglalkozni a Városháza előtti tér rendezésével is, a már fent említett parkok, terek hálózata által a városban sétálók egy fejlett parkrendszerrel találkozhatnak, melyet mindennapjaikban kényelmesen tudnak használni, és ahol otthon érezhetik magukat.

Miért fontos mindez?

Mert nem mindegy, hogy a park csak a város dísze, vagy a polgárok szabadidejének alapja. Mert nem mindegy, hogy este 9-kor is ki lehet-e ülni egy padra, és van-e hozzá kedvünk, és ott esetleg másokkal is találkozhatunk-e. Mert a közterület nemcsak esztétikai élményt ad, hanem életminőséget emel. És mert egy jó park nemcsak a városképhez, hanem a közérzethez is hozzájárul.
Ahogy Debrecenben a Nagyerdő, úgy Paks is lehet egy olyan hely, ahol a parkok éjjel-nappal élnek. Ahol nemcsak átsétálunk, hanem jelen vagyunk.
Ez az a téma, melyről nagyon sokat kell még beszélnünk, írnunk, egyeztetnünk, hiszen Önök, Ti, városlakók lesznek/lesztek azok, akik ezeket a tereket belakják. Épp ezért kérünk mindenkit, hogy mondja el, mit jelent neki egy jó közpark. Milyennek szeretné látni? Hol ülne le szívesen? Hol van most hiá­ny­­érzete?
Az észrevételeket a varospaks@gmail.com email címre várjuk „Parkos Paks” jeligével!

Nagy Balázs
alpolgármester

 

Megjelent a Paksi Hírnök 2025. július 25-i számában.