Az eltűnt városkép nyomában – 2024.03.08. – Svábok asszimilációja III. rész

A millenniumi ünnepségek újabb lökést adtak a paksi németség magyarosodásának ügyéhez. 1896. május 9-én a város összes iskolájában tartottak hazafias szellemű népünnepélyeket. A sikeres asszimiláció szép példájaként egy polgári fiúiskolai történettel megemlékezünk egy későbbi dunakömlődi tanítóról is.

Tovább

Az eltűnt városkép nyomában – 2024.02.09. – A paksi svábok asszimilációja (2. rész)

Egyházi vonalon folytatódik a paksi svábok asszimilációjának története. Megtudjuk, milyen eredménnyel zárult a pécsi megyéspüspök 1843-as bérmaútján tartott tanügyi ellenőrzése. A századfordulón Dunakömlődön olykor már magyarul is énekeltek a hívek. Ennél nagyobb előrelépés történt Pakson 1912-ben, amikor püspöki leirat elrendelte a magyar nyelvű prédikációt a katolikus templomban.

Tovább

Az eltűnt városkép nyomában – 2024.02.09. – A paksi svábok asszimilációja (1.rész)

A török uralom idején Tolna vármegye is óriási népességvesztést szenvedett és ezeket a vérveszteségeket csak telepítéssel lehetett rövid idő alatt pótolni. A meginduló sváb betelepítések az 1700-as években több hullámban történtek. Nyomon követhetjük Paks újratelepülését, megtudjuk melyik városrészeket, utcákat lakták be a német evangélikus, melyeket a katolikus családok, hol telepedtek meg a zsidó kereskedők, hol éltek a magyar reformátusok és jobbágyok. Szó esik a betelepülő németek jellegzetes viseletéről és a 19. századi gyors asszimilációs folyamatokról.

Tovább

Az eltűnt városkép nyomában – 2024.01.26. – Eltűnt települések

A sorozat következő részében újabb eltűnt településeket ismerhetünk meg Paks környékéről: Gyűrűs, Faluhely, Magyari és Zádor. Kiderül, hogy a már a törökök által is üres pusztaként jegyzett Gyűrűs középkori temploma hol állhatott. Milyen régóta volt lakott a Duna melletti Faluhely dűlő. Mennyi szőlő termett a török időkben Magyari faluban, honnan kapta a nevét és kik voltak utolsó lakói. Végül a túlparti Zádor falu elnéptelenedéséről is
hallhatunk.

Tovább

Az eltűnt városkép nyomában – 2024.01..12. – Imsós

Folytatjuk kalandozásunkat a Paks környékén egykor lakott, de mára eltűnt településrészekkel, helytörténeti sétánk helyszíne a dunai töltésen, az egykori Imsós falu területe. Megtudhatjuk, hogyan nézett ki a táj az 1841-es Duna-meder szabályozás és átmetszés előtt, s milyen szerepe volt Imsósnak korábban a Rákóczi-szabadságharcban. Szóba kerül, milyen rejtélyes földrajzi-geológiai változásokat hozott Paksnak az új medervonal kiképezése.

Tovább

Az eltűnt városkép nyomában – 2023.12.22. – Régi paksi karácsonyok

A régi, békebeli karácsonyok hangulatát ma már nehéz megidézni. Advent idejére már dermedt zúzmara ölelte körbe a kopár faágakat, esetleg a frissen leesett hó, rajta suhanó lovasszán varázsolta karácsonyi díszletté a világot. Vagy éppen a jég- és hótömbökkel beállt Duna lassította le a rohanó idő kerekét. Nagyszüleink, dédszüleink idejében a karácsony családi és egyházközösségi ünnep is volt. Ünnepi különkiadásunkban régi paksi karácsonyi történetmorzsákat ismertetünk.

Tovább

Az eltűnt városkép nyomában – 2023.12.08. – Eltűnt települések (1. rész)

Paks határában kirándulva sokan nem is gondolnák, hogy a környékbeli erdők, szántóföldek helyén egykor virágzó falvak, puszták álltak, amelyeket aztán elsodort a történelem és már nincs, aki emlékezne rájuk. Ilyen besenyő eredetű települések voltak egykor a Paks melletti Akalacs és Kanacs.

Tovább

Az eltűnt városkép nyomában – 2023.11.17. – Boszorkányperek Pakson (2. rész)

1741 a kínvallatások éve volt Tolna vármegyében, melynek simontornyai büntetőtörvényszéke februártól decemberig hét boszorkánypert tárgyalt és háromban hirdetett halálos ítéletet. Ebben a fejezetben megismerhetjük a máglyán elégetett paksi bábaasszony, Vörös Ilona, alias Sánta Pila hírhedt boszorkányperét.

Tovább

Az eltűnt városkép nyomában – 2023.11.03. – Boszorkányperek Pakson (1. rész)

Könyves Kálmán királyunk óta tudjuk, hogy boszorkányok márpedig nincsenek, mégis a boszorkányhit éppoly lényeges eleme volt még a 18. századi társadalom tudatvilágának is, mint maga a vallás. A Tolna vármegyei boszorkányperek Simontornyán a rendes vármegyei büntetőtörvényszéken folytak, melyekből most a Pakshoz kötődő megdöbbentő eseteket elevenítjük fel.

Tovább

Az eltűnt városkép nyomában – 2023.10.20. – A Novák-kúria lakói (3. rész)

Elérkeztünk a Novák-kúria történetének befejező részéhez. A szebb napokat megélt impozáns épület a Dunára néző szép erkélyes homlokzatával több generáció történetét hordozza magával. A ma élő paksiak már inkább Pongrácz-házként ismerik utolsó lakóiról, dr. Pongrácz Sándorról és családjáról. Történetükön keresztül bepillantást nyerünk az 1960-70-es évek paksi egészségügyi helyzetébe.

Tovább