Az eltűnt városkép nyomában

Az eltűnt városkép nyomában Magazinok 

Az eltűnt városkép nyomában – 2024.04.19. – A németek kitelepítése Paks környékéről (1. rész)

telepaks ,

1945 októberében a kommunista belügyi államtitkár Pakson tartott beszédében már vázolta a németek küszöbön álló kitelepítését, Paks azonban elkerülte a nagyobb kitelepítési hullámot, köszönhetően annak, hogy az elmagyarosodott svábok 1941-ben már csak elenyésző számban vallották magukat németnek. Más volt a helyzet a szomszédos Dunakömlődön, ahol az erős német identitás mellett Volksbund sejt is alakult, majd 1945 nyarán a kitelepítések előkészítéseként megkezdődtek az erőszakos kilakoltatások és összetelepítések.

Tovább
Az eltűnt városkép nyomában Magazinok 

Az eltűnt városkép nyomában – 2024.04.05. – 80 éve történt: Légcsavar a búzamezőben

telepaks , , ,

Paks határában 80 éve történt repülős szerencsétlenség két fiatal áldozatára emlékezünk a hidegvölgyi repülős emlékmű történetének felelevenítésével. 1944. április 3-án érte az első pusztító erejű amerikai bombázás Budapestet, ami több mint 1000 halálos áldozattal és súlyos anyagi károkkal járt. Válaszul magyar repülőgépek szálltak fel Ferihegyről, az egyikben Zsámboki Dezső őrmester pilóta és Sallós Géza felvidéki, hódosi származású repülős őrvezető ült. Küldetésük Paks határában tragédiával végződött.

Tovább
Az eltűnt városkép nyomában Magazinok 

Az eltűnt városkép nyomában – 2024.03.22. – Magyarhű svábok nagygyűlése Pakson

telepaks ,

A magyarhű svábok paksi nagygyűlésének felidézésével folytatjuk a svábok történetét. 1939 nyarán a paksi községháza udvarára szervezték a nemzethű németek országos, tüntető nagygyűlését, Klein Antal biritói földbirtokos tiszteletére és bátor kiállásáért, aki parlamenti felszólalásában leleplezte a Volksbund „guruló márkákkal” folytatott agresszív, pángermán agitációját.

Tovább
Az eltűnt városkép nyomában Magazinok 

Az eltűnt városkép nyomában – 2024.03.08. – Svábok asszimilációja III. rész

telepaks , , ,

A millenniumi ünnepségek újabb lökést adtak a paksi németség magyarosodásának ügyéhez. 1896. május 9-én a város összes iskolájában tartottak hazafias szellemű népünnepélyeket. A sikeres asszimiláció szép példájaként egy polgári fiúiskolai történettel megemlékezünk egy későbbi dunakömlődi tanítóról is.

Tovább
Az eltűnt városkép nyomában Magazinok 

Az eltűnt városkép nyomában – 2024.02.09. – A paksi svábok asszimilációja (2. rész)

telepaks , ,

Egyházi vonalon folytatódik a paksi svábok asszimilációjának története. Megtudjuk, milyen eredménnyel zárult a pécsi megyéspüspök 1843-as bérmaútján tartott tanügyi ellenőrzése. A századfordulón Dunakömlődön olykor már magyarul is énekeltek a hívek. Ennél nagyobb előrelépés történt Pakson 1912-ben, amikor püspöki leirat elrendelte a magyar nyelvű prédikációt a katolikus templomban.

Tovább
Az eltűnt városkép nyomában Magazinok 

Az eltűnt városkép nyomában – 2024.02.09. – A paksi svábok asszimilációja (1.rész)

telepaks ,

A török uralom idején Tolna vármegye is óriási népességvesztést szenvedett és ezeket a vérveszteségeket csak telepítéssel lehetett rövid idő alatt pótolni. A meginduló sváb betelepítések az 1700-as években több hullámban történtek. Nyomon követhetjük Paks újratelepülését, megtudjuk melyik városrészeket, utcákat lakták be a német evangélikus, melyeket a katolikus családok, hol telepedtek meg a zsidó kereskedők, hol éltek a magyar reformátusok és jobbágyok. Szó esik a betelepülő németek jellegzetes viseletéről és a 19. századi gyors asszimilációs folyamatokról.

Tovább
Az eltűnt városkép nyomában Magazinok 

Az eltűnt városkép nyomában – 2024.01.26. – Eltűnt települések

telepaks

A sorozat következő részében újabb eltűnt településeket ismerhetünk meg Paks környékéről: Gyűrűs, Faluhely, Magyari és Zádor. Kiderül, hogy a már a törökök által is üres pusztaként jegyzett Gyűrűs középkori temploma hol állhatott. Milyen régóta volt lakott a Duna melletti Faluhely dűlő. Mennyi szőlő termett a török időkben Magyari faluban, honnan kapta a nevét és kik voltak utolsó lakói. Végül a túlparti Zádor falu elnéptelenedéséről is
hallhatunk.

Tovább
Az eltűnt városkép nyomában Magazinok 

Az eltűnt városkép nyomában – 2024.01..12. – Imsós

telepaks ,

Folytatjuk kalandozásunkat a Paks környékén egykor lakott, de mára eltűnt településrészekkel, helytörténeti sétánk helyszíne a dunai töltésen, az egykori Imsós falu területe. Megtudhatjuk, hogyan nézett ki a táj az 1841-es Duna-meder szabályozás és átmetszés előtt, s milyen szerepe volt Imsósnak korábban a Rákóczi-szabadságharcban. Szóba kerül, milyen rejtélyes földrajzi-geológiai változásokat hozott Paksnak az új medervonal kiképezése.

Tovább
Az eltűnt városkép nyomában Magazinok 

Az eltűnt városkép nyomában – 2023.12.22. – Régi paksi karácsonyok

telepaks , ,

A régi, békebeli karácsonyok hangulatát ma már nehéz megidézni. Advent idejére már dermedt zúzmara ölelte körbe a kopár faágakat, esetleg a frissen leesett hó, rajta suhanó lovasszán varázsolta karácsonyi díszletté a világot. Vagy éppen a jég- és hótömbökkel beállt Duna lassította le a rohanó idő kerekét. Nagyszüleink, dédszüleink idejében a karácsony családi és egyházközösségi ünnep is volt. Ünnepi különkiadásunkban régi paksi karácsonyi történetmorzsákat ismertetünk.

Tovább
Az eltűnt városkép nyomában Magazinok 

Az eltűnt városkép nyomában – 2023.12.08. – Eltűnt települések (1. rész)

telepaks , ,

Paks határában kirándulva sokan nem is gondolnák, hogy a környékbeli erdők, szántóföldek helyén egykor virágzó falvak, puszták álltak, amelyeket aztán elsodort a történelem és már nincs, aki emlékezne rájuk. Ilyen besenyő eredetű települések voltak egykor a Paks melletti Akalacs és Kanacs.

Tovább