Az eltűnt városkép nyomában

Az eltűnt városkép nyomában Magazinok 

Az eltűnt városkép nyomában – Szeniczey Géza paksi csillagdája II. rész

telepaks , , ,

Folytatjuk a paksi csillagda történetét. 1902-ben ismét írnak a lapok Szeniczey Géza Hegyes-pusztai csillagdájáról, amely még mindig kevesek előtt volt ismert, hiszen tulajdonosa szerényen és szinte titkon áldozott a tudománynak, az anyagi világ zajától elvonulva kutatta a csillagok járását.

A cikkben említett, éveken át vezetett csillagászati naplók, napfoltok rajzai a tudományos jártasság igazolásai lehetnének, de a tudós után sem fotó, sem feljegyzései nem maradtak fenn.

Tovább
Az eltűnt városkép nyomában Magazinok 

Az eltűnt városkép nyomában – Szeniczey Géza paksi csillagdája I. rész

telepaks , , ,

Pakson már több mint 130 évvel ezelőtt tudományos szinten vizsgáltak az égboltot eleink. Nem is akárki, hanem a Szeniczey-család egyik sarja, Szeniczey Géza, aki 1858. június 7-én született Pakson, a közismert nemesi család hetedik, legkisebb gyermekeként.

Sosem nősült meg, nővérével, Szeniczey Cecíliával élt Petőfi utcai kúriájukban, s valószínűsíthető, hogy ez tette lehetővé, hogy olyan költséges szenvedélye lehessen, mint a csillagászkodás.

Tovább
Az eltűnt városkép nyomában Magazinok 

Az eltűnt városkép nyomában – Mi történt Pakson 1925-ben? III. rész

telepaks ,

Folytatjuk időutazásunkat az 1925-ös esztendőben, s nem véletlenül állok itt az akkor még önálló Dunakömlőd község temploma előtt.
1925. július 12-én egy lélekemelő ünnepség, úgynevezett primícia keretében tartotta a dunakömlődi Szent Imre templomban Schilling Roger ciszterci rendi áldozópap első szentmiséjét.

Tovább
Az eltűnt városkép nyomában Magazinok 

Az eltűnt városkép nyomában – Mi történt Pakson 1925-ben? II. rész

telepaks ,

Folytatjuk az 1925-ös év paksi történéseit:
A Paksi Általános Ipartestület 1925. február 1-jén az Erzsébet-szálló nagytermében műsoros estéllyel egybekötött zártkörű táncmulatságot rendezett, a testületi díszes új színpad alapja javára. Egy nappal később ugyanezen a helyen egy tisztújítást is tartottak: Paksi Nemzeti Kaszinó Kovács-Sebestény Endre elnök lemondását követően február 2-án tisztújító közgyűlést tartott a főtéri szállóban.

Tovább
Az eltűnt városkép nyomában Magazinok 

Az eltűnt városkép nyomában – A paksi téglagyár története V. rész

telepaks , , ,

A paksi löszfal téglagyári szelvényén, a függőleges falsíkon jól kivehető, hogy a földtörténeti korok milyen módon alakították ki az agyag-lösz-homok-mészkő löszbabákkal tarkított rétegződését.

A löszfal bányászása során sokféle mamut csontlelet került elő, melyek közül az egyik legértékesebb az 1982. évi kitermelés során felszínre hozott őselefánt agyar.

Tovább
Az eltűnt városkép nyomában Magazinok 

Az eltűnt városkép nyomában – A paksi téglagyár története IV. rész

telepaks , , ,

A paksi téglagyár történeténél ott járunk, hogy 1949-ben, a gyár állami tulajdonba vétele után a Tolna Baranyai Téglagyárak Nemzeti Vállalata az újlaki téglagyárból érkező Kuczián Jánost nevezte ki gyárvezetőnek.
Ezzel egyidejűleg a háború után végzett újjáépítő munka elismeréseként Gosztonyi Jánost tették meg a téglagyár műszaki vezetőjének. A gyárak bár önálló egységet képezve, de teljes mértékben központi irányítással működtek, mindent alárendelve a termelési mutatóknak.

Tovább
Az eltűnt városkép nyomában Magazinok 

Az eltűnt városkép nyomában – A paksi téglagyár története III. rész

telepaks , , ,

A hosszú évekig felszámolás alatt álló Paksi Gőztéglagyár Rt. 1907. tavaszára kitűzött nyilvános árverésén eladta a téglagyárat ingatlanokkal és teljes felszereléssel együtt a budapesti Gedeon és Kont cégnek. Az új vezetés nagy tervekkel kezdte az üzemet modernizálni.

Tovább
Az eltűnt városkép nyomában Magazinok 

Az eltűnt városkép nyomában – A paksi téglagyár története II. rész

telepaks , ,

Paks északi részén futó löszfal, a Sánchegy lábánál már az 1890-es évektől folyt kézi erővel végzett téglagyártás, illetve téglavetés. Ekkor még a szárított vályogból rakott máglyákat tábori kemencékben égették ki.
A területen azt követően épült ki a gőzüzemre berendezett téglagyári telep, amikor 1894. május 24-én tartott alakuló közgyűlésén létrejött a Paksi Gőztéglagyár Rt.

Tovább