Aranyat kerestek a Duna mentén az 1880-as években Pakson. Ez nem elírás, valóban éltek a part mentén aranymosók száznegyven évvel ezelőtt. Az eltűnt városkép nyomában című magazinunk legújabb részében dr. Hanol János helytörténész a paksi aranyláz legendájának ered nyomába.
Tovább
Mi állt a Paksi Pákolitz István Városi Könyvtár helyén több mint 200 száz évvel ezelőtt? Mikor és miért lett az utca neve Villany utca? Dr. Hanol János helytörténész a magazin legújabb részében 1780-as évekig repíti vissza a nézőket, és feltár egy egészen másik világot, ahol Tolna megye második legnagyobb izraelita hitközsége élt.
Tovább
Kik voltak a 19–20. század neves református lelkészei? Mit tartottak fontosnak? Miért küzdöttek? Mit tettek a gyülekezetért és Paksért? Dr. Hanol János helytörténész a magazin legújabb részében sorra veszi az 1800-as, 1900-as évek lelkipásztorait és felidézi a hozzájuk kapcsolódó fontos vagy éppen titokzatos eseményeket, bemutatva a fellelt képeket, iratokat.
Tovább
Időkapszulák, tűzesetek, II. József türelmi rendelete – Az eltűnt városkép nyomában című magazinunkban ezúttal a paksi református templom építésének eredetéről, többszöri helyreállításáról, építészeti jegyeiről és az ezekhez kapcsolódó eseményekről lesz szó. Dr. Hanol János helytörténész ezúttal 1576-tól kezdve tárja fel a gyülekezet, valamint a templom történetét.
Tovább
A magazin legújabb részében Horváth Sándor evangélikus lelkész életéről, szolgálatáról beszél majd Dr. Hanol János. A helytörténész kifejti, mekkora szerepe volt Horváth Sándornak a templomépítésben, hogyan alakult igen hosszú karrierje, milyen feladatokat látott el 1866 és 1930 között, és szellemes aranyköpéseit is felidézi, amelyek jól tükrözik az evangélikus lelkész személyiségét.
Tovább
Helytörténeti magazinunk legújabb részében Dr. Hanol János 1787-be repíti vissza a nézőket, amikor megépült az első, torony nélküli, nádfedeles evangélikus fatemplom. A műsorban szó lesz a tűzvészben megsemmisült épületekről, a Kossuth Lajos utcában ma is álló evangélikus templom létrejöttéről, stílusjegyeiről, költségeiről, felszenteléséről.
Tovább
A XIX. században jeges árvizek számos veszélyhelyzetet teremtettek Pakson. Előfordult, hogy a hatalmas hó betemette az utcákat, házakat és csak a szabad kéményeken keresztül lehetett kimenteni az ingatlanban rekedt lakókat. Az eltűnt városkép nyomában című magazinunk legújabb részében Dr. Hanol János helytörténész a régi paksi teleket idézi fel.
Tovább
Számos veszélyhelyzetet teremtettek jeges árvizek a 19. században Pakson. Előfordult, hogy a hatalmas havazás betemette az utcákat, házakat, és csak a szabad kéményeken keresztül lehetett kimenteni az ingatlanban rekedt lakókat. Máskor a Dunán meginduló jég sodort el nyolc malmot. A feljegyzések szerint a szakemberek dinamitokkal próbálták a jég megindulását segíteni. Az eltűnt városkép nyomában című magazinunk legújabb részében dr. Hanol János helytörténész a régi paksi teleket idézi fel.
Tovább
A régi paksi utcanevek történetével foglalkozik Az eltűnt városkép nyomában című magazinunk következő része is. Dr. Hanol János helytörténész ismét érdekességeket oszt meg arról, milyen tényezők játszottak szerepet az utcanevek kiválasztásában és átkeresztelésében egyebek mellett 1945 vagy épen 1989 után. A szakember ezúttal az 1940-es évektől kezdve veszi sorra a főbb tendenciákat.
Tovább
Az utcanevek már az 1800-as években is léteztek, de a bonyhádi zománcgyárban gyártott táblákkal csak a XX. század elején látták el az utcasarkokat Pakson. Előfordult, hogy a terület jellegzetessége vagy az ott lakók foglalkozása alapján neveztek el egy-egy utcát. Az eltűnt városkép nyomában című magazinunk legújabb részében Dr. Hanol János helytörténész a 19-20. század névadási szokásaiba avatja be a nézőket.
Tovább