Az eltűnt városkép nyomában – 2022.11.18. – A Villany utcai piac története

Az eltűnt városkép nyomában című magazinunk legújabb részében 1946-tól vesszük sorra azokat a helyszíneket, ahol korábban piac működött, így jutunk el a Villany utcai, fedett árusítóhelyig. Dr. Hanol János helytörténész felidézi a hetven évvel ezelőtti eseményeket és arról is beszél, miért nem funkcionált soha piacként a Makovecz Imre nevéhez kötődő lakótelepi piactér.

Tovább

Az eltűnt városkép nyomában – 2022.11.11. – A régi piac története

Paks főtere a Piacz tér nevet viselte 1896-ig. Nem véletlenül, mivel ezen a területen tartották régen a hatalmas tömegeket vonzó piacot. Volt olyan időszak, amikor ide minden nap kitelepültek az árusok. A kofák tejterméket árultak a mai múzeum mögött, a Bajcsy-Zsilinszky utca felőli részen. A bazársor végén, az Attila utca alján volt a Csibe köz, ahol szárnyasokat lehetett venni a baromfiárusoktól. A plébánia előtti részen pedig halat kínáltak eladásra a kishalászok feleségei. Az eltűnt Városkép nyomában című magazinunkban Dr. Hanol János helytörténész ismét érdekességekkel oszt meg a nézőkkel régi paksi piacokról.

Tovább

Az eltűnt városkép nyomában – 2022.10.28. – Községi elemi iskola

Az eltűnt városkép nyomában című magazinunkban Dr. Hanol János helytörténész ezúttal arról beszél, mikor jelent meg az állami oktatás a városban, hol állt a volt községi elemi iskola, és miként oldotta meg 1 tanító 127 gyermek oktatását.

Tovább

Az eltűnt városkép nyomában – 2022.10.21. – A Paksi Közgazdasági Bank Rt. épülete

Száz évvel ezelőtt az Erzsébet szálló kávézó épületében a Paksi Közgazdasági Bank Rt. működött. A pénzintézet 1922-ben jött létre és egészen 1941-ig látta el ezt a funkciót. Az Eltűnt városkép nyomában című magazinunk legújabb részében Dr. Hanol János helytörténész a Szent István téri székhelyépületről, az abban működő bankról és annak vezetőiről oszt meg érdekességeket.

Tovább

Az eltűnt városkép nyomában – 2022.10.14. – A Deák-emléktábla története

Deák Ferenc Paksra látogatását egy emléktáblával örökítették meg, amit 1927-ben ünnepélyes keretek között lepleztek le. Dr. Hanol János helytörténész Az eltűnt városkép nyomában című műsorunk legújabb részében arról beszél, hogyan került ez az emlékmű Paksra, miként zajlott az ünnepély és milyen illusztris személyek érkeztek e jeles alkalomból a városba.

Tovább

Az eltűnt városkép nyomában – 2022.10.07. – A Szeniczey-kúria és Deák Ferenc kapcsolata

Deák Ferenc évente több hónapot töltött Pakson, unokahúgánál, a Szeniczey-kúrián az 1850-60-as években. A haza bölcsének paksi vendégeskedéseiről, szabadidős szokásairól, városhoz fűződő személyes kapcsolatáról és a kúria történetéről lesz szó az Eltűnt városkép nyomában című magazinunk legújabb részében.

Tovább

Az eltűnt városkép nyomában – 2022.09.30. – A Rókus-kápolna

1780-ban már állt a Prelátus szomszédságában az a régi kápolna, melyet Pummerschein Dávid jómódú szőlősjobbágy megbízásából építettek több mint 240 évvel ezelőtt. Ezt a templomot a ragályos betegségek védőszentjeiről, Szent Rókus és Szent Sebestyén kápolnának keresztelték el. Az Eltűnt városkép nyomában című magazinunkban ezúttal a Rókus-kápolna történetét meséli el dr. Hanol János helytörténész.

Tovább

Az eltűnt városkép nyomában – 2022.09.23. – A Bednárcz-villa, avagy a Prelátus története

Az eltűnt városkép nyomában című magazinunk legújabb részében a Bednárcz-villa, avagy a Prelátus történetébe avatja be a nézőt Dr. Hanol János helytörténész. Műsorunkból kiderül, ki és miért építette a villát, honnan ered az épület elnevezése, és miként kötődik a borkultúrához.

Tovább

Az eltűnt városkép nyomában – 2022.09.09. – A vasúti indóház

Az eltűnt városkép nyomában című magazinunkban Dr. Hanol János helytörténész arról számol be, mikor épült ki a vasút Pakson, milyen körülmények befolyásolták az útvonal kijelölését, hogyan és miért került a város határába a Vasúti Indóház, és milyen következményei lettek ennek a döntésnek. Műsorunkban felidézzük azt is, hogyan fogadták a paksiak az első szerelvény begördülését 1896-ban.

Tovább

Az eltűnt városkép nyomában – 2022.08.25. – Az imsósi „kűrom” – római kori várrom a Dunában

Egy régi várrom maradványa a Dunában már az 1800-as években ismert volt, legalábbis a hajóskapitányok körében. Az imsósi romok 1879 tavaszán váltak mindenki számára láthatóvá, amikor a Duna vízszintje rendkívül alacsonyan állt. Az eltűnt városkép nyomában című magazinunk legfrissebb részében dr. Hanol János azt veszi sorra, mit állapítottak meg régészek, helytörténészek ezekről a romokról, és miért nem lehet jelenleg látni azokat.

Tovább