1741 a kínvallatások éve volt Tolna vármegyében, melynek simontornyai büntetőtörvényszéke februártól decemberig hét boszorkánypert tárgyalt és háromban hirdetett halálos ítéletet. Ebben a fejezetben megismerhetjük a máglyán elégetett paksi bábaasszony, Vörös Ilona, alias Sánta Pila hírhedt boszorkányperét.
Tovább
Könyves Kálmán királyunk óta tudjuk, hogy boszorkányok márpedig nincsenek, mégis a boszorkányhit éppoly lényeges eleme volt még a 18. századi társadalom tudatvilágának is, mint maga a vallás. A Tolna vármegyei boszorkányperek Simontornyán a rendes vármegyei büntetőtörvényszéken folytak, melyekből most a Pakshoz kötődő megdöbbentő eseteket elevenítjük fel.
Tovább
Elérkeztünk a Novák-kúria történetének befejező részéhez. A szebb napokat megélt impozáns épület a Dunára néző szép erkélyes homlokzatával több generáció történetét hordozza magával. A ma élő paksiak már inkább Pongrácz-házként ismerik utolsó lakóiról, dr. Pongrácz Sándorról és családjáról. Történetükön keresztül bepillantást nyerünk az 1960-70-es évek paksi egészségügyi helyzetébe.
Tovább
A Novák-kúria történetével folytatódik a TelePaks Városmarketing Gyémánt-díjas helytörténeti magazinja. A magazin legújabb részében folytatjuk a Novák-kúria történetét. Az 1990-es években a Paksi Tükörben Blóz Gizella dolgozta fel részletesen életét és munkásságát. Ő is említi a források hiányát és a sajnálatos tényt, hogy a jeles paksi személyről sem arckép, sem fénykép nem maradt fenn, illetve nem került elő ezidáig.
Tovább
A Novák-kúria történetével folytatódik a TelePaks Városmarketing Gyémánt-díjas helytörténeti magazinja. Az adásból kiderül, ki volt az a nemes lelkű községi orvos és amatőr régiségbúvár, aki a 19. század közepétől családjával lakta a hajdan impozáns kúriát. Megismerjük a karitatív lelkületű kórházigazgatót, aki gyűjteményéről is le tudott mondani a köz javára. Dr. Novák Sándor élete és munkássága következik.
Tovább
A magazin ezen részében a paksi gyökerű Szelle Zsigmond járásbíróról emlékezünk meg, aki azon elfeledett, műkedvelő régészeink közé tartozik, mint amilyen Novák Sándor is volt. Eleinte a katonai, majd a közigazgatási pályán kereste a helyét, végül a bírói hivatást választotta. A dunaföldvári évek alatt lett nagy szenvedélye az archeológia, a régészet, és szabadnapjain két napszámossal járta a környéket, itt-ott ásatva kutatta a múlt emlékeit. Ebből nőtte ki magát a Szelle-múzeum, mely a paksi polgári fiúiskola unikális gyűjteményeként szolgálta az oktatást egészen 1945-ig.
Tovább
Folytatjuk a Bartók család és paksi dajkájuk, Karszt Magdolna történetét
Tovább
Egy ismert, sőt világhírű zongoraművész és zeneszerző családi életébe tekinthetünk be egy kevésbé ismert szemüvegen keresztül a magazin legújabb részében.
Tovább
Az utolsó paksi zsidó család történetének befejező részéhez érkeztünk. A záróepizódban megtudhatjuk, hogy került Paksra Lövei néni unokája, valamint a paksi zsidó közösség háború után hétköznapjait is bemutatjuk.
Tovább
Ismét ott vagyunk a Fő utca 11.-es számú háza előtt, 1944-ben hagytuk el a Schossberger-család történetét, nézzük meg hogyan élték meg a gettósítást Teri néniék.
Tovább