Az eltűnt városkép nyomában című magazinunkban a következő részekben az utolsó paksi zsidó család életét követhetik nyomon generációkon át a kezdetektől napjainkig. Lőwy nénire sokan emlékeznek a mai napig, hiszen még nincs húsz éve, hogy elhunyt.
Tovább
Pakson összesen 881 zsidót zártak gettóba 1944-ben. A magazin legújabb részében a paksi gettó létrehozásáról, abban aktívan részt vevő elöljárókról lesz szó. Dr. Hanol János helytörténésztől azt is megtudjuk, ki tudott emberséges lenni az embertelenségben.
Tovább
Újabb résszel jelentkezik Az Eltűnt városkép nyomában című magazinunk. Dr. Hanol János helytörténész a nézőket ezúttal az 1930-as évek végére, 1940-es évek elejére repíti vissza, a téma pedig a német megszállás lesz. Felidézzük az akkori paksi közhangulatot, a különböző zsidók elleni intézkedéseket.
Tovább
A XIX. század végén kezdett el dolgozni Dr. Stern Miksa, Paks első fogorvosa a Dózsa György út 23-as számú épületében. Dr. Hanol János helytörténész a magazinban izgalmas részletekkel szolgál Stern doktor életéről, a városban foghúzást is vállaló borbélymesterekről, Dr. Klein Antal biritói földbirtokosról és arról, mi lett az ingatlan sorsa a második világháborút követően.
Tovább
A magazin legújabb részében folytatjuk a Goldstein család történetét. Dr. Hanol János helytörténész bemutatja a fellelhető iratokat, képeket, elmesélve az épületben helyet kapó üzlet és az azt vezető paksiak sorsát. Megtudjuk, hogy kik vezették a céget az 1900-as évek elején, mit tudunk az egyik leszármazottról, Goldstein Éváról, és miként alakult a vállalkozás a második világháborút követően.
Tovább
A magazin legújabb részében 1876-ba megyünk vissza. Dr. Hanol János helytörténész ezúttal a Fő utca 25. számú épület történetét meséli el, amelyben sokáig rőfös-, posztó- és méteráru-kereskedés működött, és ezt a profilt sikerült megőrizni a mai napig. A műsorban szó lesz arról is, hogy a paksi Goldstein családot rokoni szálak fűzték a Nyugat folyóiratot alapító Ignotus Pálhoz. A magazinban a Csipkerózsa című könyvből is idézünk, amelyben felsejlik a 20. század eleji Paks, ahova „nem azért ment az ember, hogy szobában töltse az idejét”.
Tovább
Folytatjuk a Fő utca 31. számú épület történetét a magazin legújabb részében. Dr. Hanol János helytörténész felidézi a különféle cikkek, levéltári dokumentumok alapján, milyen gyilkosság történt a Freund szeszfőzde kocsmája ajtajában 1940-ben, hogyan lett a szeszfőzdéből csárda, és miért hívták ezt a helyet később Birka-udvarnak. A műsorban szó lesz arról is, milyen neves vezetőket találni a leszármazottak között és hogyan elevenítették fel paksi múltjukat.
Tovább
Fischl, Behr, Weisz, Ausch, Spitzer – csak néhány kereskedő család, amelyik Pakson tevékenykedett a XIX. században. A vállalkozók között akadt, aki ecetszeszgyárat alapított, más gabona- és borkereskedelemmel foglalkozott, vagy éppen fűszert árult. Dr. Hanol János helytörténész a magazin legújabb részében folytatja a paksi fő után élt, zsidó kereskedők felidézését.
Tovább
Paksot régen Kis-Palesztinának is hívták, mivel a lakosság tizede zsidó vallású volt, akik főként kereskedelemmel foglalkoztak. Dr. Hanol János Az eltűnt városkép nyomában című magazinban ezen kereskedőket veszi sorra, felidézve a XIX. század végi, XX. század eleji városképi hangulatot.
Tovább
Folytatjuk az egykori paksi zsidóság, a zsidónegyedben álló épületek és a hozzájuk tartozó történetek felidézését. Dr. Hanol János helytörténész kifejti, milyen városképi nyomai voltak a zsidó életnek Pakson, mióta működött az artézi kút a mai piactéren, hogyan szervezték meg az első magyar rabbigyűlést, és miért nem engedélyezték a kecsege fogyasztását a paksi zsidók.
Tovább