az eltűnt városkép nyomában

Az eltűnt városkép nyomában Magazinok 

Az eltűnt városkép nyomában – A paksi szegényház az Anna utcában I. rész

telepaks , , , ,

Az elaggott szegények és nyomorultak ápolására Pakson már a 18. században létesítettek alapítványt. Az erre vonatkozó iratok azonban a Monográfia szerint az 1807. évi nagy tűzvész alkalmával a községi levéltárral együtt elégtek.

1871-ben a közadakozásból megvették itt a mai Anna utca 17., egykori nevén Úri utca 1335. népsorszámú épületét, a Pesthy család egykori udvarházát és benne felállították az elaggott szegények és nyomorultak „ispotályát” (menházát).

Tovább
Az eltűnt városkép nyomában Magazinok 

Az eltűnt városkép nyomában – Paks és a Tour de Hongrie

telepaks , , ,

A napokban fejeződött be a Tour de Hongrie kerékpárverseny, melynek egyik szakaszának látványos befutó-helyszíne volt Paks. Ennek kapcsán visszatekertem az idővonalat, hogy vajon érintette-e már Paksot korábban ez a kerékpárverseny és egyáltalán van-e a városhoz köthető kerékpáros történet a régmúltból.

Tovább
Az eltűnt városkép nyomában Magazinok 

Az eltűnt városkép nyomában – Szeniczey Géza paksi csillagdája II. rész

telepaks , , ,

Folytatjuk a paksi csillagda történetét. 1902-ben ismét írnak a lapok Szeniczey Géza Hegyes-pusztai csillagdájáról, amely még mindig kevesek előtt volt ismert, hiszen tulajdonosa szerényen és szinte titkon áldozott a tudománynak, az anyagi világ zajától elvonulva kutatta a csillagok járását.

A cikkben említett, éveken át vezetett csillagászati naplók, napfoltok rajzai a tudományos jártasság igazolásai lehetnének, de a tudós után sem fotó, sem feljegyzései nem maradtak fenn.

Tovább
Az eltűnt városkép nyomában Magazinok 

Az eltűnt városkép nyomában – Szeniczey Géza paksi csillagdája I. rész

telepaks , , ,

Pakson már több mint 130 évvel ezelőtt tudományos szinten vizsgáltak az égboltot eleink. Nem is akárki, hanem a Szeniczey-család egyik sarja, Szeniczey Géza, aki 1858. június 7-én született Pakson, a közismert nemesi család hetedik, legkisebb gyermekeként.

Sosem nősült meg, nővérével, Szeniczey Cecíliával élt Petőfi utcai kúriájukban, s valószínűsíthető, hogy ez tette lehetővé, hogy olyan költséges szenvedélye lehessen, mint a csillagászkodás.

Tovább
Az eltűnt városkép nyomában Magazinok 

Az eltűnt városkép nyomában – Mi történt Pakson 1925-ben? III. rész

telepaks ,

Folytatjuk időutazásunkat az 1925-ös esztendőben, s nem véletlenül állok itt az akkor még önálló Dunakömlőd község temploma előtt.
1925. július 12-én egy lélekemelő ünnepség, úgynevezett primícia keretében tartotta a dunakömlődi Szent Imre templomban Schilling Roger ciszterci rendi áldozópap első szentmiséjét.

Tovább
Az eltűnt városkép nyomában Magazinok 

Az eltűnt városkép nyomában – Mi történt Pakson 1925-ben? II. rész

telepaks ,

Folytatjuk az 1925-ös év paksi történéseit:
A Paksi Általános Ipartestület 1925. február 1-jén az Erzsébet-szálló nagytermében műsoros estéllyel egybekötött zártkörű táncmulatságot rendezett, a testületi díszes új színpad alapja javára. Egy nappal később ugyanezen a helyen egy tisztújítást is tartottak: Paksi Nemzeti Kaszinó Kovács-Sebestény Endre elnök lemondását követően február 2-án tisztújító közgyűlést tartott a főtéri szállóban.

Tovább
Az eltűnt városkép nyomában Magazinok 

Az eltűnt városkép nyomában – A paksi téglagyár története II. rész

telepaks , ,

Paks északi részén futó löszfal, a Sánchegy lábánál már az 1890-es évektől folyt kézi erővel végzett téglagyártás, illetve téglavetés. Ekkor még a szárított vályogból rakott máglyákat tábori kemencékben égették ki.
A területen azt követően épült ki a gőzüzemre berendezett téglagyári telep, amikor 1894. május 24-én tartott alakuló közgyűlésén létrejött a Paksi Gőztéglagyár Rt.

Tovább
Az eltűnt városkép nyomában Magazinok 

Az eltűnt városkép nyomában – A Pálvölgyi patika története (3. rész)

telepaks ,

A paksi Pálvölgyi patika történetének befejező részében az 1950-es évek küzdelmes és nehéz időszakát tekintjük át a patika államosításától, a gyógyszerész-házaspár Paksról történő elhelyezésén át egészen addig, amikor újra visszakerülhettek és munkájukkal a megye legjobb gyógyszertára működött itt a saroképületben. Két leányuk is az egészségügyi pályát választotta, közülük Enikő vitte tovább a patika vezetését. Az épület 1975 utáni lebontását már a szülők nem élték meg, napjainkra közparkot alakítottak ki és így az újabb generációk talán már nem is tudják, hogy bizony itt működött Paks egyik legnépszerűbb gyógyszertára.

Tovább