Cseresznyés villamosítását az Arany házaspár indította el, melynek eredményeként 1964 őszén gyulladt fel először a villany a pusztai házakban. Bekapcsolták az iskolát, majd felfelé a barátréti házakat, később a Belső sort, végül Pörösre is kijutott a villany. 1972-ben az iskolától néhány háznyira élő nagyszüleim, Lacza Jánosék voltak az egyik utolsó nagycsalád, ahol még petróleumlámpával világítottak.
Tovább
A paksi tűzvédelem történetében eljutottunk a 20. századig. A Paksi Önkéntes Tűzoltó Egylet létszáma 1900. elején 35 fő volt, Popovics Gyula elnök mellett Bun Lajos volt a főparancsnok, a szakmai irányítást pedig Bajó János tiszteletbeli főparancsnok végezte.
Tovább
A Történetek Cseresznyéspusztáról 4. része
„Cseresznyés lakói különböző utakon kerültek a homokvilágba. Voltak köztük olyan cselédemberek, akiket a 20. század elején helyenként fellobbanó aratósztrájkok után a földbirtokosok elüldöztek Fejér megyéből, s itt szabadon megtelepedhettek”
Majdnem mindenki rokon volt, mert a legtöbb ember Lacza, Ledneczki, illetve Mukli nevű volt. De laktak itt még Acsádi, Adorján, Benke, Bodahelyi, Dömény, Hipszki, Körösztös, Klippel, Kiss, Lehr, Madács, Noszkó családok, és még sokan mások.
Tovább
Paks történelmének legnagyobb és az országos sajtóban kapott publicitás folytán egyik legjobban dokumentált tűzkatasztrófája 1889. július 20-án pusztított. A korabeli jelentések szerint 14 óra táján kenyérsütés közben kigyulladt Jäger József háza az Új (Rákóczi) utcában és a viharos időben rövid idő alatt lángra kaptak a vele párhuzamos utcák.
Tovább
Cseresznyési történetek 2. rész
Cseresznyésben az 1900-as évek elején hozták létre az iskolát, hogy javítsanak a tanyasi gyerekek iskolázottságán.
Folytatjuk a 19. századi paksi tűzesetek szemlézését. Pakson 1880 márciusában, nagypénteken tűz ütött ki a Horvát utcában (ez ma a Hunyadi utca), ahol vigyázatlanságból meggyulladt egy szemétdomb, s gyorsan terjedve kilenc présházat és egy lakóházat is elhamvasztott.
Tovább
Cseresznyési történetek 2. része
„Cseresznyéspuszta számomra nem csupán egy külső településrész a város határában, hanem családi emlékek őrzője is. Anyai ágon oda kötnek a gyökereim, gyermekkoromban, az 1990-es években a nyarak jelentős részét ott töltöttem Lacza nagymamámnál”
Folytatjuk a paksi tűzvédelem történetét. A tűz elleni szervezett védekezés érlelődő gondolatához jelentős ösztönzést adott az 1869. február 20-án délelőtt kitört tűzvész.
A város elöljárósága a tűzesetet követően foglalkozott a gondolattal, hogy szükség lenne szervezett tűzoltásra, de konkrét intézkedés nem történt, egyszerűen nem volt olyan személy, aki kézbe vette volna tűzoltószervezet ügyét. Végül mádi Kovács János gyapai földbirtokos tette meg az első lépéseket.
Tovább
A város múltját a tűz elleni védekezés történetével folytatjuk. Paks, a tüzek városa – a cím nem túlzás, hiszen a tűzesetek gyakorisága miatt sokszor ezzel a jelzővel tudósítottak a várost sújtó katasztrófákról a lapok. A Szent János utcát sem véletlenül hívták sokáig Égett utcának.
Tovább