Az eltűnt városkép nyomában – Szeniczey Géza paksi csillagdája I. rész

Pakson már több mint 130 évvel ezelőtt tudományos szinten vizsgáltak az égboltot eleink. Nem is akárki, hanem a Szeniczey-család egyik sarja, Szeniczey Géza, aki 1858. június 7-én született Pakson, a közismert nemesi család hetedik, legkisebb gyermekeként.

Sosem nősült meg, nővérével, Szeniczey Cecíliával élt Petőfi utcai kúriájukban, s valószínűsíthető, hogy ez tette lehetővé, hogy olyan költséges szenvedélye lehessen, mint a csillagászkodás.

Tovább

Az eltűnt városkép nyomában – Mi történt Pakson 1925-ben? III. rész

Folytatjuk időutazásunkat az 1925-ös esztendőben, s nem véletlenül állok itt az akkor még önálló Dunakömlőd község temploma előtt.
1925. július 12-én egy lélekemelő ünnepség, úgynevezett primícia keretében tartotta a dunakömlődi Szent Imre templomban Schilling Roger ciszterci rendi áldozópap első szentmiséjét.

Tovább

Az eltűnt városkép nyomában – Mi történt Pakson 1925-ben? II. rész

Folytatjuk az 1925-ös év paksi történéseit:
A Paksi Általános Ipartestület 1925. február 1-jén az Erzsébet-szálló nagytermében műsoros estéllyel egybekötött zártkörű táncmulatságot rendezett, a testületi díszes új színpad alapja javára. Egy nappal később ugyanezen a helyen egy tisztújítást is tartottak: Paksi Nemzeti Kaszinó Kovács-Sebestény Endre elnök lemondását követően február 2-án tisztújító közgyűlést tartott a főtéri szállóban.

Tovább

Az eltűnt városkép nyomában – A paksi téglagyár története II. rész

Paks északi részén futó löszfal, a Sánchegy lábánál már az 1890-es évektől folyt kézi erővel végzett téglagyártás, illetve téglavetés. Ekkor még a szárított vályogból rakott máglyákat tábori kemencékben égették ki.
A területen azt követően épült ki a gőzüzemre berendezett téglagyári telep, amikor 1894. május 24-én tartott alakuló közgyűlésén létrejött a Paksi Gőztéglagyár Rt.

Tovább

Az eltűnt városkép nyomában – A Pálvölgyi patika története (3. rész)

A paksi Pálvölgyi patika történetének befejező részében az 1950-es évek küzdelmes és nehéz időszakát tekintjük át a patika államosításától, a gyógyszerész-házaspár Paksról történő elhelyezésén át egészen addig, amikor újra visszakerülhettek és munkájukkal a megye legjobb gyógyszertára működött itt a saroképületben. Két leányuk is az egészségügyi pályát választotta, közülük Enikő vitte tovább a patika vezetését. Az épület 1975 utáni lebontását már a szülők nem élték meg, napjainkra közparkot alakítottak ki és így az újabb generációk talán már nem is tudják, hogy bizony itt működött Paks egyik legnépszerűbb gyógyszertára.

Tovább

Az eltűnt városkép nyomában – A németek kitelepítése Paks környékéről (1. rész)

1945 októberében a kommunista belügyi államtitkár Pakson tartott beszédében már vázolta a németek küszöbön álló kitelepítését, Paks azonban elkerülte a nagyobb kitelepítési hullámot, köszönhetően annak, hogy az elmagyarosodott svábok 1941-ben már csak elenyésző számban vallották magukat németnek. Más volt a helyzet a szomszédos Dunakömlődön, ahol az erős német identitás mellett Volksbund sejt is alakult, majd 1945 nyarán a kitelepítések előkészítéseként megkezdődtek az erőszakos kilakoltatások és összetelepítések.

Tovább

Az eltűnt városkép nyomában – 80 éve történt: Légcsavar a búzamezőben

Paks határában 80 éve történt repülős szerencsétlenség két fiatal áldozatára emlékezünk a hidegvölgyi repülős emlékmű történetének felelevenítésével. 1944. április 3-án érte az első pusztító erejű amerikai bombázás Budapestet, ami több mint 1000 halálos áldozattal és súlyos anyagi károkkal járt. Válaszul magyar repülőgépek szálltak fel Ferihegyről, az egyikben Zsámboki Dezső őrmester pilóta és Sallós Géza felvidéki, hódosi származású repülős őrvezető ült. Küldetésük Paks határában tragédiával végződött.

Tovább

Az eltűnt városkép nyomában – Svábok asszimilációja III. rész

A millenniumi ünnepségek újabb lökést adtak a paksi németség magyarosodásának ügyéhez. 1896. május 9-én a város összes iskolájában tartottak hazafias szellemű népünnepélyeket. A sikeres asszimiláció szép példájaként egy polgári fiúiskolai történettel megemlékezünk egy későbbi dunakömlődi tanítóról is.

Tovább