Az eltűnt városkép nyomában – 2023.01.13. Régi paksi utcanevek (2. rész)

A régi paksi utcanevek történetével foglalkozik Az eltűnt városkép nyomában című magazinunk következő része is. Dr. Hanol János helytörténész ismét érdekességeket oszt meg arról, milyen tényezők játszottak szerepet az utcanevek kiválasztásában és átkeresztelésében egyebek mellett 1945 vagy épen 1989 után. A szakember ezúttal az 1940-es évektől kezdve veszi sorra a főbb tendenciákat.

Tovább

Az eltűnt városkép nyomában – 2023. 01. 06. – Régi paksi utcanevek (1. rész)

Az utcanevek már az 1800-as években is léteztek, de a bonyhádi zománcgyárban gyártott táblákkal csak a XX. század elején látták el az utcasarkokat Pakson. Előfordult, hogy a terület jellegzetessége vagy az ott lakók foglalkozása alapján neveztek el egy-egy utcát. Az eltűnt városkép nyomában című magazinunk legújabb részében Dr. Hanol János helytörténész a 19-20. század névadási szokásaiba avatja be a nézőket.

Tovább

Az eltűnt városkép nyomában – 2022.12.23. – A Paksi Katolikus Kör és Ifjúsági Egylet

A Rosthy-kúriában évtizedeken át működtek a paksi katolikusok különféle egyletei, de itt volt 200-300 kötetes könyvtáruk is. Dr. Hanol János helytörténész Az eltűnt városkép nyomában című magazinunk legújabb részében a Paksi Katolikus Kör és Ifjúsági Egyletről beszél és visszarepít minket az 1900-es évekbe.

Tovább

Vaslakodalom a Csendes utcában

Vaslakodalom Hatvanötödik házassági évfordulóját ünnepelte a közelmúltban Hirt József és Hirt Józsefné. A Csendes utcában élő tősgyökeres paksi házaspárt vaslakodalma alkalmából virágcsokorral és a város ajándékával köszöntötte Szabó Péter polgármester és dr. Hanol János, a kommunikációs csoport vezetője december 1-jén. A házaspár azt vallja: a hosszú házasság titka a nyugodt családi élet, a békesség, és az egymás iránti megértés.

Tovább

Az eltűnt városkép nyomában – 2022.10.28. – Községi elemi iskola

Az eltűnt városkép nyomában című magazinunkban Dr. Hanol János helytörténész ezúttal arról beszél, mikor jelent meg az állami oktatás a városban, hol állt a volt községi elemi iskola, és miként oldotta meg 1 tanító 127 gyermek oktatását.

Tovább

Az eltűnt városkép nyomában – 2022.10.21. – A Paksi Közgazdasági Bank Rt. épülete

Száz évvel ezelőtt az Erzsébet szálló kávézó épületében a Paksi Közgazdasági Bank Rt. működött. A pénzintézet 1922-ben jött létre és egészen 1941-ig látta el ezt a funkciót. Az Eltűnt városkép nyomában című magazinunk legújabb részében Dr. Hanol János helytörténész a Szent István téri székhelyépületről, az abban működő bankról és annak vezetőiről oszt meg érdekességeket.

Tovább

Az eltűnt városkép nyomában – 2022.10.14. – A Deák-emléktábla története

Deák Ferenc Paksra látogatását egy emléktáblával örökítették meg, amit 1927-ben ünnepélyes keretek között lepleztek le. Dr. Hanol János helytörténész Az eltűnt városkép nyomában című műsorunk legújabb részében arról beszél, hogyan került ez az emlékmű Paksra, miként zajlott az ünnepély és milyen illusztris személyek érkeztek e jeles alkalomból a városba.

Tovább

Az eltűnt városkép nyomában – 2022.08.25. – Az imsósi „kűrom” – római kori várrom a Dunában

Egy régi várrom maradványa a Dunában már az 1800-as években ismert volt, legalábbis a hajóskapitányok körében. Az imsósi romok 1879 tavaszán váltak mindenki számára láthatóvá, amikor a Duna vízszintje rendkívül alacsonyan állt. Az eltűnt városkép nyomában című magazinunk legfrissebb részében dr. Hanol János azt veszi sorra, mit állapítottak meg régészek, helytörténészek ezekről a romokról, és miért nem lehet jelenleg látni azokat.

Tovább

Az eltűnt városkép nyomában – 2022.07.15 – Dunai átkelőhelyek egykor Pakson

Ezúttal 1725-be ugrunk vissza az időben. A Biskói- vagy Alsórévet ekkor említik először az érseki összeírásban. Az eltűnt városkép nyomában című magazinunk legújabb részében dr. Hanol János helytörténész a Paks környékén üzemelő dunai átkelőhelyekről oszt meg érdekességeket és felidézi hazánk legtöbb áldozatát követelő vízi katasztrófáját is.

Tovább

Az eltűnt városkép nyomában – 2022.07.01. – A paksi Gebhardt-ház

A német származású közbirtokos Gebhardt család a Szent István tér sarkán lakott a 18. század közepétől sok éven keresztül. Az orvos családból egy országos hírű tudós is kikerült. Gebhardt Xavér Ferenc orvos, akadémikus nevéhez fűződik a himlő elleni oltóanyag hazai gyártását megalapozó intézet létrehozása és a magyar nyelvű orvosi szaknyelv megteremtése. Az eltűnt városkép nyomában című magazinunkban Dr. Hanol János helytörténész ismét izgalmas részletekkel szolgál a paksi Gebhardt-házról és családról.

Tovább