Az eltűnt városkép nyomában – 2024.02.09. – A paksi svábok asszimilációja (1.rész)

A török uralom idején Tolna vármegye is óriási népességvesztést szenvedett és ezeket a vérveszteségeket csak telepítéssel lehetett rövid idő alatt pótolni. A meginduló sváb betelepítések az 1700-as években több hullámban történtek. Nyomon követhetjük Paks újratelepülését, megtudjuk melyik városrészeket, utcákat lakták be a német evangélikus, melyeket a katolikus családok, hol telepedtek meg a zsidó kereskedők, hol éltek a magyar reformátusok és jobbágyok. Szó esik a betelepülő németek jellegzetes viseletéről és a 19. századi gyors asszimilációs folyamatokról.

Tovább

Az eltűnt városkép nyomában – 2023.10.20. – A Novák-kúria lakói (3. rész)

Elérkeztünk a Novák-kúria történetének befejező részéhez. A szebb napokat megélt impozáns épület a Dunára néző szép erkélyes homlokzatával több generáció történetét hordozza magával. A ma élő paksiak már inkább Pongrácz-házként ismerik utolsó lakóiról, dr. Pongrácz Sándorról és családjáról. Történetükön keresztül bepillantást nyerünk az 1960-70-es évek paksi egészségügyi helyzetébe.

Tovább

Az eltűnt városkép nyomában – 2023.06.02. – Paks első fogorvosa és lakóháza

A XIX. század végén kezdett el dolgozni Dr. Stern Miksa, Paks első fogorvosa a Dózsa György út 23-as számú épületében. Dr. Hanol János helytörténész a magazinban izgalmas részletekkel szolgál Stern doktor életéről, a városban foghúzást is vállaló borbélymesterekről, Dr. Klein Antal biritói földbirtokosról és arról, mi lett az ingatlan sorsa a második világháborút követően.

Tovább

Az eltűnt városkép nyomában – 2023.05.05. – A szeszfőzdétől a szövetkezeti Birkacsárdáig

Folytatjuk a Fő utca 31. számú épület történetét a magazin legújabb részében. Dr. Hanol János helytörténész felidézi a különféle cikkek, levéltári dokumentumok alapján, milyen gyilkosság történt a Freund szeszfőzde kocsmája ajtajában 1940-ben, hogyan lett a szeszfőzdéből csárda, és miért hívták ezt a helyet később Birka-udvarnak. A műsorban szó lesz arról is, milyen neves vezetőket találni a leszármazottak között és hogyan elevenítették fel paksi múltjukat.

Tovább

Az eltűnt városkép nyomában – 2023.04.21. – Zsidó kereskedők a paksi főutcán (2. rész)

Fischl, Behr, Weisz, Ausch, Spitzer – csak néhány kereskedő család, amelyik Pakson tevékenykedett a XIX. században. A vállalkozók között akadt, aki ecetszeszgyárat alapított, más gabona- és borkereskedelemmel foglalkozott, vagy éppen fűszert árult. Dr. Hanol János helytörténész a magazin legújabb részében folytatja a paksi fő után élt, zsidó kereskedők felidézését.

Tovább

Az eltűnt városkép nyomában – 2023.04.14. – Zsidó kereskedők a paksi főutcán (1. rész)

Paksot régen Kis-Palesztinának is hívták, mivel a lakosság tizede zsidó vallású volt, akik főként kereskedelemmel foglalkoztak. Dr. Hanol János Az eltűnt városkép nyomában című magazinban ezen kereskedőket veszi sorra, felidézve a XIX. század végi, XX. század eleji városképi hangulatot.

Tovább

Az eltűnt városkép nyomában – 2023.03.03. – A paksi reformátusok neves lelkészei

Kik voltak a 19–20. század neves református lelkészei? Mit tartottak fontosnak? Miért küzdöttek? Mit tettek a gyülekezetért és Paksért? Dr. Hanol János helytörténész a magazin legújabb részében sorra veszi az 1800-as, 1900-as évek lelkipásztorait és felidézi a hozzájuk kapcsolódó fontos vagy éppen titokzatos eseményeket, bemutatva a fellelt képeket, iratokat.

Tovább

Az eltűnt városkép nyomában –202.12.09. – A paksi országos állat- és kirakodóvásár

Pakson nemcsak piacok működtek, hanem vásárokat is tartottak. Dr. Hanol János az eltűnt városkép nyomában című magazinunk legújabb részében az 1700-as évekbe vezet minket vissza. A helytörténész olyan érdekességekkel oszt meg a nézőkkel mint hogy milyen helyszínen tartották akkor a vásárt, milyen állatokat kínáltak eladásra, és egy moziba illő bűnesetet is felidéz.

Tovább

Az eltűnt városkép nyomában – 2022.11.11. – A régi piac története

Paks főtere a Piacz tér nevet viselte 1896-ig. Nem véletlenül, mivel ezen a területen tartották régen a hatalmas tömegeket vonzó piacot. Volt olyan időszak, amikor ide minden nap kitelepültek az árusok. A kofák tejterméket árultak a mai múzeum mögött, a Bajcsy-Zsilinszky utca felőli részen. A bazársor végén, az Attila utca alján volt a Csibe köz, ahol szárnyasokat lehetett venni a baromfiárusoktól. A plébánia előtti részen pedig halat kínáltak eladásra a kishalászok feleségei. Az eltűnt Városkép nyomában című magazinunkban Dr. Hanol János helytörténész ismét érdekességekkel oszt meg a nézőkkel régi paksi piacokról.

Tovább