Deák Ferenc évente több hónapot töltött Pakson, unokahúgánál, a Szeniczey-kúrián az 1850-60-as években. A haza bölcsének paksi vendégeskedéseiről, szabadidős szokásairól, városhoz fűződő személyes kapcsolatáról és a kúria történetéről lesz szó az Eltűnt városkép nyomában című magazinunk legújabb részében.
Tovább
Az eltűnt városkép nyomában című magazinunkban Dr. Hanol János helytörténész arról számol be, mikor épült ki a vasút Pakson, milyen körülmények befolyásolták az útvonal kijelölését, hogyan és miért került a város határába a Vasúti Indóház, és milyen következményei lettek ennek a döntésnek. Műsorunkban felidézzük azt is, hogyan fogadták a paksiak az első szerelvény begördülését 1896-ban.
Tovább
Ezúttal 1725-be ugrunk vissza az időben. A Biskói- vagy Alsórévet ekkor említik először az érseki összeírásban. Az eltűnt városkép nyomában című magazinunk legújabb részében dr. Hanol János helytörténész a Paks környékén üzemelő dunai átkelőhelyekről oszt meg érdekességeket és felidézi hazánk legtöbb áldozatát követelő vízi katasztrófáját is.
Tovább
Az eltűnt városkép nyomában című magazinunkban ezúttal a híres paksi poétáról, közéleti személyiségről lesz szó. Jámbor Pál 1861 és 1872 között országgyűlési képviselőként tevékenykedett, ezzel egyidőben vezette a szabadkai gimnáziumot. 1869-ben Pestre költözött, és Közvélemény címen saját lapot indított. A magazin legújabb részében dr. Hanol János helytörténész ismét érdekességekkel szolgál a költő életéről, az is kiderül, mi történt a szülőházával.
Tovább
Az eltűnt városkép nyomában című műsorunkban ezúttal egy rejtélyes módon köddé vált emlékművel foglalkozunk. Dr. Hanol János helytörténész a magazinban feltárja, hogy a 1920-as években elkészült egy szobor, amivel Paks az első világháborúban elhunyt hősök előtt kívánt tisztelegni. Az alkotás a Templom téren a Zárda előtt állt, de az alkotás nem nyerte el a helyiek tetszését és később lebontották. A talapzata maradt csupán fenn, amely ma a piactéren áll, rajta egy kisfiú szobrával és egy ivókúttal.
Tovább
Hányszor kellett lezárni Paksot a különböző járványok miatt a 18. és a 19. században? Hova temették el a pestis áldozatait? Mit neveztek guga-temetőnek? Mit üzen a mai kor emberének a Szentháromság-emlékmű és ki építtette? Az eltűnt városkép nyomában című magazinunk következő részében Dr. Hanol János helytörténész a Szentháromság térről és a paksi járványokról oszt meg izgalmas információkat.
Tovább
Az eltűnt városkép nyomában című magazinunk következő részében a Kaszás villa és az első paksi posta történetének járunk utána Dr. Hanol János helytörténésszel. A szálak egészen 1824-ig nyúlnak vissza. A magazinban szó lesz a postahivatalról és kiderül ki építette és mikor Dr. Kaszás György tornyos épületét, és miért kellett megválnia az ingatlantól a későbbiekben.
Tovább
Ismét egy impozáns kúria történetének nyomába ered Dr. Hanol János helytörténész. A eltűnt városkép nyomában című magazinunkban ezúttal a mai
Tovább
Mivel végződött az a boszorkányper, amit 1903-ban tárgyalt a paksi járásbíróság? Mikor és hol épült meg a Magyar Királyi Járásbíróság épülete Pakson? Ki építette meg a jog házát 130 ezer koronáért? – Dr. Hanol János helytörténész válaszolja meg ezeket a kérdéseket Az Eltűnt városkép nyomában című műsorunk legújabb részében.
Tovább
1840-es években a paksi községháza még nem volt központi helyen és nem felelt meg egy tízezer fős mezőváros elvárásainak sem. Miként került a jelenlegi helyére városháza és milyen érdekes történet maradt fenn róla? Az eltűnt városkép nyomában című magazinunk új részében Dr. Hanol János helytörténész ismét izgalmas részletekkel szolgál az akkori hivatali negyedről és életről.
Tovább