A magyarhű svábok paksi nagygyűlésének felidézésével folytatjuk a svábok történetét. 1939 nyarán a paksi községháza udvarára szervezték a nemzethű németek országos, tüntető nagygyűlését, Klein Antal biritói földbirtokos tiszteletére és bátor kiállásáért, aki parlamenti felszólalásában leleplezte a Volksbund „guruló márkákkal” folytatott agresszív, pángermán agitációját.
Tovább
Egyházi vonalon folytatódik a paksi svábok asszimilációjának története. Megtudjuk, milyen eredménnyel zárult a pécsi megyéspüspök 1843-as bérmaútján tartott tanügyi ellenőrzése. A századfordulón Dunakömlődön olykor már magyarul is énekeltek a hívek. Ennél nagyobb előrelépés történt Pakson 1912-ben, amikor püspöki leirat elrendelte a magyar nyelvű prédikációt a katolikus templomban.
Tovább
Folytatjuk kalandozásunkat a Paks környékén egykor lakott, de mára eltűnt településrészekkel, helytörténeti sétánk helyszíne a dunai töltésen, az egykori Imsós falu területe. Megtudhatjuk, hogyan nézett ki a táj az 1841-es Duna-meder szabályozás és átmetszés előtt, s milyen szerepe volt Imsósnak korábban a Rákóczi-szabadságharcban. Szóba kerül, milyen rejtélyes földrajzi-geológiai változásokat hozott Paksnak az új medervonal kiképezése.
Tovább
A régi, békebeli karácsonyok hangulatát ma már nehéz megidézni. Advent idejére már dermedt zúzmara ölelte körbe a kopár faágakat, esetleg a frissen leesett hó, rajta suhanó lovasszán varázsolta karácsonyi díszletté a világot. Vagy éppen a jég- és hótömbökkel beállt Duna lassította le a rohanó idő kerekét. Nagyszüleink, dédszüleink idejében a karácsony családi és egyházközösségi ünnep is volt. Ünnepi különkiadásunkban régi paksi karácsonyi történetmorzsákat ismertetünk.
Tovább
1741 a kínvallatások éve volt Tolna vármegyében, melynek simontornyai büntetőtörvényszéke februártól decemberig hét boszorkánypert tárgyalt és háromban hirdetett halálos ítéletet. Ebben a fejezetben megismerhetjük a máglyán elégetett paksi bábaasszony, Vörös Ilona, alias Sánta Pila hírhedt boszorkányperét.
Tovább
A Novák-kúria történetével folytatódik a TelePaks Városmarketing Gyémánt-díjas helytörténeti magazinja. A magazin legújabb részében folytatjuk a Novák-kúria történetét. Az 1990-es években a Paksi Tükörben Blóz Gizella dolgozta fel részletesen életét és munkásságát. Ő is említi a források hiányát és a sajnálatos tényt, hogy a jeles paksi személyről sem arckép, sem fénykép nem maradt fenn, illetve nem került elő ezidáig.
Tovább
Ismét ott vagyunk a Fő utca 11.-es számú háza előtt, 1944-ben hagytuk el a Schossberger-család történetét, nézzük meg hogyan élték meg a gettósítást Teri néniék.
Tovább
Folytatjuk az egykori paksi zsidóság, a zsidónegyedben álló épületek és a hozzájuk tartozó történetek felidézését. Dr. Hanol János helytörténész kifejti, milyen városképi nyomai voltak a zsidó életnek Pakson, mióta működött az artézi kút a mai piactéren, hogyan szervezték meg az első magyar rabbigyűlést, és miért nem engedélyezték a kecsege fogyasztását a paksi zsidók.
Tovább
Az ország egyik legrégebbi zsidó múltra visszatekintő városa Paks, ahol száz évvel ezelőtt a város lakosságának egytizede még zsidó volt. Több zsinagóga, imaház is működött itt. Kik voltak az első rabbik, hogyan jött ki az ortodox zsidóság a neológokkal? Magazinunk legújabb részében Dr. Hanol János helytörténész a zsidó hitközség történetét vizsgálja tovább.
Tovább
Számos veszélyhelyzetet teremtettek jeges árvizek a 19. században Pakson. Előfordult, hogy a hatalmas havazás betemette az utcákat, házakat, és csak a szabad kéményeken keresztül lehetett kimenteni az ingatlanban rekedt lakókat. Máskor a Dunán meginduló jég sodort el nyolc malmot. A feljegyzések szerint a szakemberek dinamitokkal próbálták a jég megindulását segíteni. Az eltűnt városkép nyomában című magazinunk legújabb részében dr. Hanol János helytörténész a régi paksi teleket idézi fel.
Tovább