Ismét ott vagyunk a Fő utca 11.-es számú háza előtt, 1944-ben hagytuk el a Schossberger-család történetét, nézzük meg hogyan élték meg a gettósítást Teri néniék.
Tovább
Folytatjuk az egykori paksi zsidóság, a zsidónegyedben álló épületek és a hozzájuk tartozó történetek felidézését. Dr. Hanol János helytörténész kifejti, milyen városképi nyomai voltak a zsidó életnek Pakson, mióta működött az artézi kút a mai piactéren, hogyan szervezték meg az első magyar rabbigyűlést, és miért nem engedélyezték a kecsege fogyasztását a paksi zsidók.
Tovább
Az ország egyik legrégebbi zsidó múltra visszatekintő városa Paks, ahol száz évvel ezelőtt a város lakosságának egytizede még zsidó volt. Több zsinagóga, imaház is működött itt. Kik voltak az első rabbik, hogyan jött ki az ortodox zsidóság a neológokkal? Magazinunk legújabb részében Dr. Hanol János helytörténész a zsidó hitközség történetét vizsgálja tovább.
Tovább
Számos veszélyhelyzetet teremtettek jeges árvizek a 19. században Pakson. Előfordult, hogy a hatalmas havazás betemette az utcákat, házakat, és csak a szabad kéményeken keresztül lehetett kimenteni az ingatlanban rekedt lakókat. Máskor a Dunán meginduló jég sodort el nyolc malmot. A feljegyzések szerint a szakemberek dinamitokkal próbálták a jég megindulását segíteni. Az eltűnt városkép nyomában című magazinunk legújabb részében dr. Hanol János helytörténész a régi paksi teleket idézi fel.
Tovább
Az utcanevek már az 1800-as években is léteztek, de a bonyhádi zománcgyárban gyártott táblákkal csak a XX. század elején látták el az utcasarkokat Pakson. Előfordult, hogy a terület jellegzetessége vagy az ott lakók foglalkozása alapján neveztek el egy-egy utcát. Az eltűnt városkép nyomában című magazinunk legújabb részében Dr. Hanol János helytörténész a 19-20. század névadási szokásaiba avatja be a nézőket.
Tovább
A Rosthy-kúriában évtizedeken át működtek a paksi katolikusok különféle egyletei, de itt volt 200-300 kötetes könyvtáruk is. Dr. Hanol János helytörténész Az eltűnt városkép nyomában című magazinunk legújabb részében a Paksi Katolikus Kör és Ifjúsági Egyletről beszél és visszarepít minket az 1900-es évekbe.
Tovább
Idén februárban előkerült egy időkapszula az egykori Flórián-házból, a későbbi Kiss Pál Utóda üzletházból annak felújítása során. Mit tartalmazott a tíz centiméteres fadoboz, ki és mikor készítette azt és mit üzent az utókor számára? Dr. Hanol János helytörténész erről beszél majd Az eltűnt városkép nyomában című magazinunk legújabb részében.
Tovább
Az eltűnt városkép nyomában című magazinunk legújabb részében 1946-tól vesszük sorra azokat a helyszíneket, ahol korábban piac működött, így jutunk el a Villany utcai, fedett árusítóhelyig. Dr. Hanol János helytörténész felidézi a hetven évvel ezelőtti eseményeket és arról is beszél, miért nem funkcionált soha piacként a Makovecz Imre nevéhez kötődő lakótelepi piactér.
Tovább
Deák Ferenc Paksra látogatását egy emléktáblával örökítették meg, amit 1927-ben ünnepélyes keretek között lepleztek le. Dr. Hanol János helytörténész Az eltűnt városkép nyomában című műsorunk legújabb részében arról beszél, hogyan került ez az emlékmű Paksra, miként zajlott az ünnepély és milyen illusztris személyek érkeztek e jeles alkalomból a városba.
Tovább
1780-ban már állt a Prelátus szomszédságában az a régi kápolna, melyet Pummerschein Dávid jómódú szőlősjobbágy megbízásából építettek több mint 240 évvel ezelőtt. Ezt a templomot a ragályos betegségek védőszentjeiről, Szent Rókus és Szent Sebestyén kápolnának keresztelték el. Az Eltűnt városkép nyomában című magazinunkban ezúttal a Rókus-kápolna történetét meséli el dr. Hanol János helytörténész.
Tovább