Az eltűnt városkép nyomában – 2023. 01. 06. – Régi paksi utcanevek (1. rész)

Az utcanevek már az 1800-as években is léteztek, de a bonyhádi zománcgyárban gyártott táblákkal csak a XX. század elején látták el az utcasarkokat Pakson. Előfordult, hogy a terület jellegzetessége vagy az ott lakók foglalkozása alapján neveztek el egy-egy utcát. Az eltűnt városkép nyomában című magazinunk legújabb részében Dr. Hanol János helytörténész a 19-20. század névadási szokásaiba avatja be a nézőket.

Tovább

Az eltűnt városkép nyomában – 2022.12.23. – A Paksi Katolikus Kör és Ifjúsági Egylet

A Rosthy-kúriában évtizedeken át működtek a paksi katolikusok különféle egyletei, de itt volt 200-300 kötetes könyvtáruk is. Dr. Hanol János helytörténész Az eltűnt városkép nyomában című magazinunk legújabb részében a Paksi Katolikus Kör és Ifjúsági Egyletről beszél és visszarepít minket az 1900-es évekbe.

Tovább

Az eltűnt városkép nyomában – 2022.12.02. – Időkapszula a Kiss Pál Utóda üzletházból

Idén februárban előkerült egy időkapszula az egykori Flórián-házból, a későbbi Kiss Pál Utóda üzletházból annak felújítása során. Mit tartalmazott a tíz centiméteres fadoboz, ki és mikor készítette azt és mit üzent az utókor számára? Dr. Hanol János helytörténész erről beszél majd Az eltűnt városkép nyomában című magazinunk legújabb részében.

Tovább

Az eltűnt városkép nyomában – 2022.11.18. – A Villany utcai piac története

Az eltűnt városkép nyomában című magazinunk legújabb részében 1946-tól vesszük sorra azokat a helyszíneket, ahol korábban piac működött, így jutunk el a Villany utcai, fedett árusítóhelyig. Dr. Hanol János helytörténész felidézi a hetven évvel ezelőtti eseményeket és arról is beszél, miért nem funkcionált soha piacként a Makovecz Imre nevéhez kötődő lakótelepi piactér.

Tovább

Az eltűnt városkép nyomában – 2022.10.14. – A Deák-emléktábla története

Deák Ferenc Paksra látogatását egy emléktáblával örökítették meg, amit 1927-ben ünnepélyes keretek között lepleztek le. Dr. Hanol János helytörténész Az eltűnt városkép nyomában című műsorunk legújabb részében arról beszél, hogyan került ez az emlékmű Paksra, miként zajlott az ünnepély és milyen illusztris személyek érkeztek e jeles alkalomból a városba.

Tovább

Az eltűnt városkép nyomában – 2022.09.30. – A Rókus-kápolna

1780-ban már állt a Prelátus szomszédságában az a régi kápolna, melyet Pummerschein Dávid jómódú szőlősjobbágy megbízásából építettek több mint 240 évvel ezelőtt. Ezt a templomot a ragályos betegségek védőszentjeiről, Szent Rókus és Szent Sebestyén kápolnának keresztelték el. Az Eltűnt városkép nyomában című magazinunkban ezúttal a Rókus-kápolna történetét meséli el dr. Hanol János helytörténész.

Tovább

Az eltűnt városkép nyomában – 2022.09.23. – A Bednárcz-villa, avagy a Prelátus története

Az eltűnt városkép nyomában című magazinunk legújabb részében a Bednárcz-villa, avagy a Prelátus történetébe avatja be a nézőt Dr. Hanol János helytörténész. Műsorunkból kiderül, ki és miért építette a villát, honnan ered az épület elnevezése, és miként kötődik a borkultúrához.

Tovább

Az eltűnt városkép nyomában – 2022.07.29. – Pontonhíd és hadgyakorlat Paksnál

Egy igazán látványos folyami hadgyakorlatot tartott a Magyar Királyi Honvédség 1927 őszén Pakson. Ehhez egy pontonhidat építettek a Dunán. A rendkívüli látványosságra rengetegen voltak kíváncsiak. Sőt, a városba érkezett vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország kormányzója, Bethlen István miniszterelnök és Klebelsberg Kunó kultuszminiszter is. Az eltűnt városkép nyomában című magazinunk legújabb részében dr. Hanol János helytörténész meséli el, miként zajlott a hadgyakorlat.

Tovább

Az eltűnt városkép nyomában – 2022.06.03. – A Resch-szanatórium

A Kossuth Lajos utcában álló, Gosztonyi János által megálmodott épületben működött egykor a Resch-szanatórium, ahol szülészeti, nőgyógyászati és sebészeti osztályokat alakítottak ki. Az intézmény berendezése, felszereltsége messze meghaladta a kisvárosi kereteket. Az eltűnt városkép nyomában című magazinunk legújabb részében dr. Hanol János helytörténész végig veszi az épület korszakait, valamint létrejöttében és működtetésében jelentős szerepet játszó szakembereket. Így nem maradhat ki a sorból dr. Csók Sándor, a szülőotthon korábbi orvos-igazgatója sem.

Tovább