Testvérvárosok, partnertelepülések – Galánta
A galántai kétfős delegáció július második hétvégi paksi látogatását használjuk aktualitás-ürügyül, hogy Paks felvidéki testvérvárosáról írjunk – még mindig a testvér- és partnertelepülési kapcsolatok értelmét keresve.
Galántai táncok
Nagy a csábítás, hogy rögtön Kodállyal kezdjünk. Nem engedünk neki.
Galánta (szlovákul: Galanta, németül: Gallandau) Szlovákia Nagyszombat megyéjében található, Mátyusföld néprajzi táj, történeti kulturális régió központja. A város történelméből érdemes kiemelni, hogy az Esterházyak birtoka volt, itt született Esterházy Miklós 1582-ben, a galántai ág egyik híres tagja, aki később nádor lett. Az Esterházyak jelenléte egy településen általában nem ártott meg a helyi idegenforgalomnak. Testvérvárosunkat például két kastéllyal is segítették felkerülni a turisztikai „térképre”. Érdekes, hogy anno a kisebbik, 17. századi reneszánsz kastély védelmi-gazdasági szerepe volt jelentősebb, ez volt a család helyi központja; ma házasságkötő terem, Városi Galéria és a Honismereti Múzeum található a felújított épületben. Az 1860-ból származó neogótikus kastély viszont az Esterházyak 19. századi fényűzését, gazdagságát és építészeti ambícióját testesíti meg – a helyiek szerint ez Közép-Európa legszebb neogótikus kastélya. (A „bohém” hlubokai kastélynak ehhez a kijelentéshez lenne pár keresetlen szava, így hát maradjunk a Közép-Európa egyik legszebb kastélya címnél.) A felújítás folyamatos, úgyhogy a romos hangulatért rajongók sem maradnak hoppon, a felújított déli toronyban pedig látogatható a „Galánta az évszázadok spiráljában” kiállítás. Az északi szárnyban a Kodály-emlékszoba várja a turistákat.
Kodály Zoltán Galántán kisgyerekeskedett, édesapja a helyi vasútállomás állomásfőnöke volt. Az itt töltött hét év alatt ismerkedett meg a népdalokkal, cigánydallamokkal (Kodály Zoltán, nem a papa), a zenei ihletés folytatását már ismerjük, szóval mondhatjuk, hogy Galánta és Kodály Zoltán kölcsönösen fontosak egymás számára. A zeneszerző, népzenekutató később népzenegyűjteni is visszatért, több mint száz népdalt lelt itt fel. A Galántai táncok pedig Kodály egyik legnépszerűbb zenekari műve.
Galánta és Paks
Kodálynak közvetve szerepe van a két város kapcsolatának indulásában is.
A Paksi Hírnök egyik 1995-ös számában Rauth János áfész-elnök papírra vetette a történetet, ami az 1980-as évekig nyúlik vissza. A mesélő az 1980. évi szekszárdi kórusfesztiválon ismerkedett meg Mézes Rudolffal, a galántai Kodály-kórust kísérő Csemadok járási titkárral. 1981-ben a Csemadok (akkor: Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége) meghívta a paksi Munkás Kórust a galántai Kodály-napokra. Azután jöttek-mentek a fúvószenekarok, ökölvívók, tanácselnök-helyettesek (szerzői túlzás: Herczeg József, egy tanácselnök-helyettes, 1988-ban utazott a Kodály-napokra), szóval a testvérvárosi kapcsolat 1998-as hivatalossá tételét már tartalmas baráti látogatásos múlt alapozta meg. Ha kicsit igyekeztek volna a városvezetők, akkor a testvérvárosi szerződést aláírhatták volna Galánta 760. „születésnapján” is (első írásos említés IV. Béla király 1237-es oklevelében).
Utána a folytatás is ugyanilyen izgalmasan alakult, a szokásos oktatási, kulturális, sport, gasztronómia témákban. Paksra a Gastroblues fesztiválra érkeztek galántai vendégek (sőt felvidéki előadók is, a Szarka testvérek), a Határtalanul táborokban pedig nagy lelkesedéssel vettek részt a középiskolások.
Igazán kár, hogy már nincs Határon Túli Magyar Középiskolások Tábora. Minden évben valamilyen kulturális évfordulóhoz kötődő témában folyt különböző csoportokban a műhelymunka. Az újságírók a tábor végére kiadták a Visszhang nevű irodalmi lapot, és a fotósok és filmesek is dokumentálták a vers- és prózamondó, zenés, dráma csoportok tevékenységét.
Galántára pedig – ahogy illik – a kórusfesztiválra és a galántai vásárra szokásunk hivatalosan utazni.
Galántai vásár
Az egyszerre hagyományőrző és modern vásár idején is érdemes Galántán turistáskodni, idén a vásárt már 39. alkalommal rendezik meg (augusztus 14–16 között), az amfiteátrum, főtér, kastély lesznek a fő helyszínek, ahol vásári hangulat, kézműves piac, élőzene várható. Megnyugtató tehát, hogy a kilátások a jövő nézve is biztatók: – A galántai városvezetők mostani látogatásán megmutattuk a vendégeknek, hogy Pakson mi fejlődött, mi változott. Kijöttünk a Paksi Közlekedési Kft. telephelyére is, ez mindenkit nagyon érdekelt eddig, érdekes a működése, hogy csupa elektromos busza van a városnak. Szeretnénk, ha a testvérvárosainkkal a kapcsolat olyan lenne, mint régen volt: sokrétű. Azon dolgozunk, hogy ne csak a városvezetők, hanem a civilek, diákok, intézmények között is gyümölcsöző kapcsolat legyen – tájékoztatott Mezősi Árpád, nemzetközi kapcsolatokért felelős tanácsnok a galántai delegáció minapi látogatásáról.
[jé]
Források/olvasnivalók:
Rauth János: Galánta és Paks régi kapcsolata. Paksi
Hírnök, 1995. szeptember 1.
https://varlexikon.hu/galanta-esterhazy-kastely
https://www.kjmk.hu/kodaly-zoltan-eletutja-
ellenorzo-kerdesekkel/
https://ma7.sk/tajaink/turizmus-a-matyusfoldon
Megjelent a Paksi Hírnök július 25-i számában.