Aszódi Attila: A folyamatot, amin keresztülment a Paks II. projekt, nem lehet semmisnek tekinteni
Az Európai Unió Bíróságának Paks II. kapcsán minap hozott döntése az Európai Bizottságot kötelezi arra, hogy a beruházás állami támogatása kapcsán hozzon új határozatot, és azt megfelelően indokolja meg. A bíróság nem azt állítja, hogy nem lehetett volna a fővállalkozót és a technológiát közbeszerzés nélkül kiválasztani, és azt sem állítja, hogy az Európai Bizottság nem vizsgálta volna ezt eljárást – fogalmazott blogjában Aszódi Attila energetikai szakértő.
Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára Mit jelent a Paks II projekt állami támogatási döntésére vonatkozó Európai Bírósági ítélet és mi következik belőle? című írásában részletesen elemzi az Európai Unió Bíróságának 2025. szeptember 11-én hozott döntését, amelyben hatályon kívül helyezte az Európai Unió Törvényszékének 2022-es ítéletét, és megsemmisítette az Európai Bizottság 2017-es döntését, amely jóváhagyta a Paks II. projekt állami támogatását.
Hosszan vizsgálódott az Európai Bizottság, majd az EU elsőfokú bírósága a Paks II. projekt kapcsán. Ehhez hasonlóan komplex versenyjogi vizsgálat az európai atomenergetika történetében a Paks II. esetén kívül csak még egy volt, a brit Hinkley Point C atomerőmű esete, szögezi le Aszódi Attila. Az Európai Bizottság 2017. március 6-i határozatában megállapította, hogy a Paks II. projekt megvalósítása tartalmaz ugyan állami támogatást, de az kompatibilis az EU-s jogszabályokkal (továbbá bizonyos feltételek betartását írta elő, pl. a majdan megtermelendő villamos energia piaci értékesítésére vonatkozóan), így a projekt versenyjogi szempontból rendben van, megvalósítható. Az Európai Bizottság 2017-es versenyjogi döntését Ausztria megtámadta, így előbb az EU Törvényszéke, majd az EU Bírósága asztalára került. Az eljárásokban az alperes az Európai Bizottság volt, Magyarország több más országgal együtt beavatkozóként vett részt az eljárásban. Mindkét bíróság eljárásában Ausztria összesen tíz különböző igénypontban támadta az Európai Bizottság 2017-es versenyjogi döntését.
Az EU elsőfokú bírósága vizsgálata összesen mintegy öt és fél évig tartott, és nem állapított meg jogsértést, az Európai Bizottság 2017-es döntését megfelelőnek találta. A mostani, másodfokú döntés Ausztria tíz igénypontjából nyolcat elutasított, egy igénypont tekintetében részben, egyben pedig teljesen Ausztriának adott igazat. Emiatt megsemmisítette az elsőfokú ítéletet és az Európai Bizottság versenyjogi főigazgatósága (DG COMP) 2017. márciusi döntését. – Ennek következtében jelenleg a Paks II. projekt nem rendelkezik EU-s versenyjogi, az állami támogatást jóváhagyó határozattal, de a folyamatot, amin keresztülment a projekt, az Európai Bizottság és Magyarország, nem lehet semmisnek tekinteni, ezeket a Bíróság sem tette hatálytalanná – összegezte Aszódi Attila.
Mint kifejtette, az Európai Unió Bírósága véleménye szerint a versenyjogi kérdés (tehát az, hogy tartalmaz-e állami támogatást a Paks II. projekt, és ez a támogatás kompatibilis-e az EU-s jogszabályokkal) vizsgálata során az Európai Bizottságnak részletesen elemeznie és indokolnia kellett volna, hogy a Paks II. projekt technológia szállítójának (a Rosatom leányvállalata, az ASE JSC, a tervezésre, kivitelezésre és üzembe helyezésre vonatkozó EPC szerződés fővállalkozója) kiválasztása során a magyar fél a közbeszerzési jogszabályoknak megfelelően járt-e el.
A szakértő leszögezi, hogy a bíróság nem állítja azt, hogy a projektben nem lehetett volna a fővállalkozót és a technológiát közvetlenül, közbeszerzés nélkül kiválasztani, és azt sem állítja, hogy a technológia kiválasztása hibás alapokon nyugodna. Továbbá a bíróság azt sem állítja, hogy az Európai Bizottság nem vizsgálta volna a közbeszerzési eljárás kérdését. – Sőt, a valóság az, hogy az Európai Bizottság belső piaci főigazgatósága (DG GROW) egy részletes eljárásban célzottan vizsgálta a technológia kiválasztás jogszerűségét, és az eljárást még 2016. november 17-én lezárta azzal, hogy nem talált jogsértést, magyarán elismerte, hogy Magyarországnak alapja és joga volt a technikai kivételszabály alkalmazására – emelte ki.
A mostani másodfokú bírósági döntés ugyanakkor azt a feladatot adja az Európai Bizottságnak, hogy a Paks II. állami támogatási kérdésében hozzon újra határozatot, amelyben a közbeszerzés kérdését tegye az állami támogatási kérdés szerves részévé, és az indokolásában térjen ki a közbeszerzési kérdés vizsgálatának részleteire.
A szabályok szerint (néhány kivételtől eltekintve) állami támogatás nyújtásához az Európai Bizottság engedélye szükséges, így elvileg az állami támogatás 2025. szeptember 11-től kezdve nem alkalmazható mindaddig, amíg az Európai Bizottság újra ki nem ad egy pozitív versenyjogi határozatot. – Feladatok első körben tehát az Európai Bizottság asztalán keletkeztek, mert egy olyan versenyjogi határozatot kell hoznia, ami megfelel az Európai Bíróság 2025. szeptember 11-i döntésében foglaltaknak – állítja a BME professzora.
– Az Európai Unió Bíróságának friss ítélete semmilyen mértékben nem korlátozza vagy lassítja a Paks II. beruházást, a testület az Európai Bizottsággal szemben hozott döntést, azaz annak egy korábbi határozatát semmisítette meg. A bíróság nem azt mondta ki, hogy ez a beruházás a közbeszerzési szabályoknak nem felel meg, hanem azt, hogy ezt a bizottság az állami támogatási eljárás keretében nem vizsgálta, vagy legalábbis ezzel kapcsolatos álláspontját nem indokolta. Az ítélet nem állapított meg semmilyen uniós jogsértést Magyarországgal szemben – kommentálta a döntést Szijjártó Péter, a Paks II. projektért felelős külgazdasági és külügyminiszter.