Testvérvárosok, partnertelepülések – Zenta

A Paks testvérvárosait bemutató sorozatunkban csorogjunk le a Tisza-parti Viskről a Tisza-parti Zentára!

Vajon…

Véletlen-e a párhuzam, hogy Visk a Tisza forrásához közeli (mintegy 190 km), Zenta pedig a Tisza torkolatához közeli (kb. 125 km-re van a Duna) testvérvárosunk?
A száraz tények alapján a viszony érzelemmentesen indult. 2020-ban döntött a képviselő-testület „a testvérvárosi kapcsolat létesítésének szándékáról, felhatalmazta a polgármestert az együttműködésről szóló megállapodás-tervezet előkészítésére vonatkozó előzetes tárgyalások lefolytatására”. 2021-ben Trianon 101. évfordulóján rendezett megemlékezésen a két település képviselői aláírták a memorandumot.
Mezősi Árpád, Paks nemzetközi kapcsolatokért felelős tanácsnoka emlékszik, hogy volt már előtte informális kapcsolat Paks és Zenta között. – Zentán volt egy blues kocsma, onnan jártak, a tulajdonos és a törzsközönség, a paksi Gastroblues Fesztiválra. 2017-ben a 25. Gastroblues Fesztiválra vándorkiállítást készítettek, amit a határon túlra is elvittek, így került Zentára is, ezt tekinthetjük a második lépésnek. 2021-ben úgy gondolta az önkormányzat, hogy mivel majdnem minden határon túli magyar lakta területen van egy testvérvárosunk, de a Vajdaságból még hiányzott, legyen ez Zenta, hiszen a várossal már elindult közeledés – elevenítette fel a kezdeteket Mezősi Árpád. (Szóval nem a Tisza miatt volt.)

Vajdaság

A vajdasági Zenta húszezres lakosságának 80 százaléka magyar anyanyelvű. Történelme a magyar települések nagy részéhez hasonlóan „különlegesen” alakult: kedvező földrajzi adottságai miatt már az őskorban is lakott volt, jöttek a tatárok, majd elnéptelenítették a törökök. A város kétnyelvű honlapja részletesen taglalja, honnan érkeztek a betelepülők, és a honlap Az eltűnt városkép nyomában rovatunkhoz hasonlóan színesen mutatja be a város történelmét.
A látnivalók listája alapján igazán érdemes a várost felkeresni; szerencsére ez egy közeli testvérvárosunk, 160 km, két és fél óra alatt oda lehet érni kocsival – kertek alatt, az autópályáknak semmi hasznát nem véve.
Szóval ha mennénk, ki ne hagyjuk a főtéri szecessziós városházát, a népi építészet és a magyaros szecesszió ötvöződése remekművének jelölt tűzoltólaktanyát, a nemrég felújított, szintén szecessziós Royal szállót, a Zentai csata emlékkilátót, a Tisza árterén a Népkertet, az 1907-ben épült, vadgesztenyesoros Tisza-parti rakpartot. Bár láthatóan sok dolog miatt otthon érezhetjük magunkat – még az egyik templomukat is Jézus Szent Szíve-templomnak hívják, lehet enni papulis halászlevet papulis túrós csuszával (az egyik volt tulajdonos beceneve volt a Papuli bácsi) –, de természetesen vannak sajátosságok. Júniusban van a Tiszavirág fesztivál – az mondjuk talány, hogyan oldják meg, hogy éppen a tervezett hétvégén röpködjenek a kérészek –, és nagyon híres a zentai csoki.

Vonalak

Asztraveccel is fellelhető egy párhuzam: Asztravecnek Gerjen volt először a testvértelepülése, a Zentától 22 km-re található Tornyosnak pedig Dunaszentgyörgy a testvértelepülése.
Szomszédunknak 1999 óta már sikerült felkerülnie Zenta község (nálunk talán kistérségnek neveznénk) testvértelepüléseinek népes listájára. Paks is biztosan rajta lesz a listán, ha élőbbé válik a kapcsolat. – Eddig főleg hivatalos kapcsolat volt, évente ismétlődő látogatások, meghívjuk egymást különböző rendezvényekre. Legutóbb a szüreti naphoz kötődően villámlátogatást tettek Pakson a zentaiak, akik a korábbi években részt vettek a városnapi felvonuláson is. Paksot is meghívják rendszeresen Zentára – sorolta a múltat Mezősi Árpád.
Az 1697. szeptember 11-i zentai csata egy fontos nyertes csata volt, az elvesztett területeket visszafoglalni akaró törökök pattantak itt vissza; jelentősége abból áll, hogy a törökök végleg elhagyták a csata után Közép-Európa területét. A csata emlékére rendezett ünnepség fontosabb esemény, mint Zenta város napja. 2022-ben a 325. évfordulót 30 programelemmel ünnepelték, ezek egyike volt a Paksi Városi Múzeum Bottyánsánc az évszázadok forgatagában című kiállítása.

Végtelen

A párhuzamkeresésben végtelen lehetőségek vannak. Galántának Kodály Zoltánja van, a zentai születésű Jovan Đorđević pedig a jelenlegi szerb himnusz szövegének szerzője – habár ennek kevés magyar vonatkozása van.
A Zenta–Paks kapcsolatban is vannak lehetőségek. – Ez a fellendülés el is indult, legújabb eredmény, hogy a Paksi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolának van testvériskolai szerződése a zentai Thurzó Lajos Általános Iskolával. A zentai gyerekek már három éve résztvevői a Regélő Mesemondó Versenynek, nagyon szépen, ízesen mesélnek. Jövőre a sóstói táborba és a cseresznyési olvasótáborba is hívjuk őket. A ZentArt tehetségkutató rendezvényt idén már harmadik alkalommal rendezték meg a paksi Művészetekért Egyesület kezdeményezésére és támogatásával – egészítette ki Mezősi Árpád a fiatalok, iskolák vonalat.

A gazdasági irány is elindult, voltak a zentai vendégek a Paksi Közlekedési Kft.-nél, úgy tűnik, az elektromos közösségi közlekedés iránt minden testvérvárosunk érdeklődik. Jártak a Paksi Gyógyászati Központban, mert bár Zentán még kórház is van, de érdekelte őket a paksi intézmény működése, az egynapos sebészet újranyitása. A gyógyfürdő korábbi működéséről is kérdeztek, mert Zentán is van termálvíz, és fürdőt terveznek nyitni. – A találkozón paksi részről fölvetettük, hogy keressük a lehetőséget Zentával közös Európai Uniós pályázaton való indulásra – mondta a tanácsnok.
– Szeretnénk hasonló módon fölépíteni a kapcsolatot Zentával, mint ahogy megvan Kézdivásárhellyel, vagy ahogyan működött Viskkel és Galántával. Legyen sokrétű, hogy ezer szállal kössük a két települést egymáshoz, eltéphetetlen legyen a kapcsolat. A testvérvárosi szerződés tartalommal való megtöltéséhez a lakosság is kell, a civilek, az intézmények – tervezi a jövőt Paks nemzetközi kapcsolatokért felelős tanácsnoka, Mezősi Árpád.

[jé]/emma