A karácsony valódi csodája: együtt lenni, jelen lenni – beszélgetés Felföldi László pécsi megyéspüspökkel
Decemberben ünnepi díszbe öltözik a város. Az utcákon ragyognak a fények, a templomokban halkan felcsendül az adventi ének, és valami különös várakozás költözik az emberek szívébe. Karácsony közeledtével sokan érzik úgy, hogy jó lenne egy pillanatra megállni, mélyet lélegezni. Újra rátalálni az ünnep igazi melegére. Erről beszélgettünk Felföldi Lászlóval, a Pécsi Egyházmegye főpásztorával.
– Hogyan lehet megőrizni az ünnep lényegét a mindennapok rohanó, bizonytalan világában?
– A karácsony a legnagyobb tanítómesterünk, meg kell őriznünk. Nem a naptárban kezdődik, hanem a szívben. A közösség és a szeretet adja az ünnep igazi értékét. Méltón kell előkészíteni, hiszen ez az egyetlen olyan este, amikor elcsendesedik a világ, mindenki hazatalál, és újra megtapasztalhatja az otthon melegét. Tanulni és tanítani kell ezt az ünnepet, ami belső lelki és közösségi élmény is egyben. Az első lépés, hogy rendben legyünk önmagunkkal, és érezzük azt, hogy milyen közösség vesz körül bennünket. Ha a család, a baráti kör szeretetközössége, az emberi kapcsolatok jelen vannak, akkor válik igazán ünneppé minden pillanat.
– Mit üzenhet ma a Szent Család példája a családoknak?
– A legnagyobb feladat ma a családok megerősítése. Olyan korban élünk, amikor sokszor megkérdőjeleződik a család fogalma. Vissza kell adni a család erejét, örömét, lendületét, hogy az emberek is visszataláljanak önmagukhoz. A Szent Család példája nem csupán a múlt üzenete, hanem a jelenre is tanít. Lehet, hogy nehézségeink, problémáink vannak. Lehet, hogy nem mindig értjük Istent vagy egymást, de az evangéliumot olvasva láthatjuk: mi család vagyunk, és családban kell a jövőt megvalósítanunk.
– Milyen jelentősége van a csendnek karácsonykor?
– A világ nagyon hangos és zajos lett, pedig a lélek rászorul a csendre. Szükségünk van arra, hogy zavartalanul tudjunk csendben egymás mellett ülni, sétálni. Fontos, hogy a fiatalokat is segítsük rátalálni a csendre. Merjenek elmélyülni benne, és megérezni az örömét. Ebben a csendben hallhatjuk meg Isten hangját, de egymásét is. Hiszen lehet, hogy a szavakat halljuk, de hogy belül mit mond a másik, azt csak a csendben tudjuk megérteni. A csend segít újra felfedezni a valódi emberi kapcsolatokat, és megtanítja értékelni az ünnep igazi lényegét, belső üzenetét.
– Van olyan hang, érzés vagy illat, ami a gyermekkorából ma is visszatér Önhöz karácsonykor?
– Gyermekkoromban még az igazi, közvetlen világban éltünk. Szenteste a családok meglátogatták egymást. Minden otthonnak megvolt a saját illata, tudtuk, milyen sütemény, étel készül. Ezt a befogadó és elfogadó emberi közösséget ma is keresik az emberek. Vágynak rá. Éppen ezért bátor szívvel mondom mindenkinek, hogy menjenek át a szomszédhoz, énekeljenek együtt, vigyenek egy kis süteményt, találkozzanak, és legyenek jelen egymás életében.
– Mi a legfontosabb üzenete az idei karácsonyra?
– A karácsonyi liturgiában és a Szentírásban is visszatérő üzenet: dicsőség Istennek és békesség a Földön a jóakaratú embereknek. A békesség azonban akkor valósul meg, ha Isten dicsősége bennünk él. Ez nem azt jelenti, hogy minden tökéletes vagy rendben van az életünkben, hanem azt, hogy a béke alapja minden szeretetnek, kapcsolatnak és tevékenységnek. Ha ezt a békét megteremtjük, képesek leszünk újra felfedezni és megvalósítani az emberi közösség és az emberi méltóság nagyszerűségét.
Megjelent a Paksi Hírnök 2025.12.19-i számában.