Látogatottság, programok, tudomány és közösség – így dolgozott 2025-ben a Paksi Városi Múzeum

Ambiciózus, de reális munkatervet készített a Paksi Városi Múzeum a fenntartó önkormányzat jóváhagyásával 2025-re. A legfontosabb célkitűzések a látogatottság növelése, a programkínálat bővítése, a „nemzetköziesítés” és a Paks Nagymonográfia-sorozat beindítása voltak. Az eredményeket dr. Fazekas Ferenc igazgató összegezte.

– Célkitűzés volt 2025-ben a látogatottság növelése. Sikerült?
– Sikerült jelentősen növelnünk az intézmény látogatóinak a számát, megközelítettük a 14 ezer főt, ez a Paksi Városi Múzeum/Paksi Metszet (több mint 8300 látogató), valamint a Lussonium római romkert összesített látogatottságát jelenti. A külföldi látogatók száma is szépen nőtt, több mint 400 főt regisztráltunk, köztük a Pécsi Tudományegyetemen tanuló külföldi egyetemi hallgatókat.

– A célkitűzésnek megfelelően sikerült-e bővíteni a programkínálatot?
– A programkínálat bővítése új elemek kidolgozásával és megvalósításával, új célcsoportokra fókuszálva egész évben folyt. Három nagy sikerű nyári tábort rendeztünk, valamint újdonságként az őszi iskolai szünetben egy tematikus tábort is tartottunk.
A művészetpedagógia irányt a Művészet+ című program jelentette, amelyben lokális és egyetemes művészettörténeti kérdések és emlékek bemutatására került sor, kiemelendő a Jézus Szíve templomban megtartott előadás Gazdag-Fejes Margit személyében korábbi munkatársunkkal, mint meghívott előadóval, ahol nagyszámú érdeklődő ismerhette meg a templom művészeti emlékeit/értékeit.

– Mit takart a „nemzetköziesítés”?
– A modern, XXI. századi múzeum működéséhez ma már elengedhetetlen a nemzetközi kapcsolatrendszer és a reprezentáció. A „nemzetköziesítés” 2025-ben több pilléren (kiállítás, külföldi látogatók, nemzetközi konferencián való részvétel) nyugodott. A Múzeum hosszú idő után újra kilépett a nemzetközi térbe, a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeumban decemberben nyitottunk egy időszakos kiállítást Bottyánsánc az évezredek forgatagában címmel. A tárlat Paks korai települési központját a dunakömlődi Bottyánsánc régészeti-történeti emlékeit mutatta be a kézdivásárhelyi közösség számára egy hibrid kiállítás (poszterek, installációk, műtárgymásolatok felvonultatásával) formájában. Az időszakos kiállítás Paks és Kézdivásárhely testvérvárosi kapcsolatához illeszkedve a két muzeális intézmény, a Paksi Városi Múzeum és az Incze László Céhtörténeti Múzeum együttműködésében valósult meg, legfőbb célja a testvérváros lakosságának megismertetése volt Paks múltjával és gazdag régészeti-történeti örökségével.
A nemzetközi kiállítás mellett a Múzeum „nemzetköziesítését” erősíti, hogy az intézmény a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar együttműködésének keretében folyamatosan részt vesz az egyetemi oktatásban, a régészet szakos külföldi egyetemi hallgatókat egyetemi órák keretében, tudományos ismereteiket és képességeiket elmélyítendő, látogatták az intézményt.
A 2025-ös év legfontosabb kihívása a Paksi Városi Múzeum (a Paksi Városi Értéktár közreműködésében) új tudományos-kulturális programja a Paks Nagymonográfia beindítása volt. A vállalkozás célja Paks történeti-kulturális örökségének a feltárása és feldolgozása, majd szintetizáló közreadása. A támogatásnak köszönhetően egész évben folyt a munka, jelenleg három kötet előkészítésén dolgozunk illetve dolgoznak a programban közreműködő külső szakemberek, kollégák. Az I. Paks régészeti korszakait feldolgozó kötet, Paks középkorát és törökkorát feldolgozó kötet és a Paks történetében meghatározó szerepet látszó német lakosság történetét és kultúráját bemutató Paksi Németség története (munka)című kötet. A nagymonográfiához kapcsolódóan, a régészeti topográfiai kutatást elősegítendő egy mentőásatást is végeztünk a Paks-Dunakömlőd-Sáncz-hegyen, ahol egy kora római település részleteit sikerült feltárni, megmenteni.

– Volt-e lehetőség fejlesztésekre?
– A fenntartó önkormányzat támogatásának köszönhetően 2025-ben mind a tárgyi eszközök, mind a humán erőforrás terén sikerült érdemben előre lépnünk. A múzeum működéséhez, a szakmai munka elvégzéséhez elsődleges a szakmai-tudományos kapacitások jelenléte, ezért szerencsés, hogy négy új kolléga érkezett. A múzeumpedagógiai feladatellátás növekvő igényeire reflektálandó egy jelentős oktatási tapasztalattal rendelkező múzeumpedagógus, Oszvald Edit, egy múzeumi tapasztalattal rendelkező adattáros kolléganő, Szepesiné Korpácsi Zsuzsanna, valamint egy frissen végzett paksi származású történész, Weisz Anna érkezett, legvégül egy fiatal, tehetséges régész-kolléga, Németh Roland csatlakozott a múzeumi munkaközösségéhez. Az új kollégák gyorsan és zökkenőmentesen illeszkedtek be a múzeum életébe, és munkájuk jelentősen hozzájárult a magas szintű múzeumi szakmai feladatellátás biztosításához és a múzeum növekvő tudományos-muzeológiai teljesítményéhez.
A tárgyi eszközfejlesztésekre is lehetőség nyílott, itt csak egy-egy fontosabb tételt kiemelve: új speciális műtárgytároló szekrényt (textilszekrény) és az időszakos kiállításokhoz elengedhetetlen modern üvegvitrint (is) sikerült vásárolnunk.

– Mennyire volt sűrű a programnaptár az újdonságokon túl?
– Márciusban a Pulszky Társaság Múzeumandragógiai Tagozatával közösen szerveztük a Múzeumandragógia a 21. században: Település, Közösség és Tudástranszfer című tudományos tanácskozást. A Nagymonográfia-programhoz kapcsolódóan két tudományos konferenciát tartottunk, a II. Várostörténeti konferenciára a Város napjához kapcsolódóan májusban került sort rekordszámú, 16 előadóval, novemberben pedig egy újabb ’monográfia-konferenciára’ került sor Településmonográfiák régen és ma címmel. Az országos tudományos konferencia a Paksi Városi Múzeum, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Történettudományi Intézete, valamint a Tolna Vármegyei Egyed Antal Honismereti Egyesület közös szervezésében zajlott. A tudományos rendezvény célja volt, hogy bemutassa a helytörténeti kutatás és a településmonográfia-írás mai szerepét, módszertanát és lehetőségeit, valamint aktív párbeszédet teremtsen a tudományos, múzeumi és közösségi szféra képviselői között. Munkatársaink a Pakson rendezett konferenciák mellett számos országos és nemzetközi konferencián mutatták be kutatási eredményeiket magyar-német-angol nyelven.
A Múzeum több időszaki kiállítást rendezett, a paksi géniuszokat bemutató sorozat újabb állomásaként Paks jeles személyisége, elismert helytörténésze, Bencze Barnabás (1941-2015) emlékére nyílt a Múzeumok Éjszakáján egy időszakos kiállítás. A Paksi Városi Múzeum nemzetközi mércével is jelentős gyűjteményi egysége a Képzőművészeti Gyűjtemény. A gyűjtemény anyagából Impresszió. Válogatás a képzőművészeti gyűjteményből címmel nyílt az év végén egy reprezentatív kiállítás. Itt kell ismételten megemlítenünk a Kézdivásárhelyen megrendezett időszakos tárlatot is a Paks-dunakömlődi Bottyánsánc régészetéről-történetéről.
Folytatódott a Paks történeti-kulturális örökségét bemutató Helytörténeti Esték, amelynek keretében kilenc előadásra került sor, örömteli, hogy új tudományterületek: néprajztudomány – Kövi-Ónodi Gyöngyi előadása (Mit viseltek a paksiak? Öltözetek a paksi fotókon és képeslapokon), is bemutatkoztak.
A múzeum 2025-ben is igyekezett megszólítani a lehető legszélesebb érdeklődői kört a legkisebbektől a szépkorúakig. Az oktatási spektrum a múzeumpedagógiai foglalkozásoktól (pamacsoló, témahetek, nyári táborok) a tárlatvezetésen át, a speciális történelemórákig a múzeumandragógiai rendezvényekig (Helytörténeti Esték, konferenciák) terjedt. A számok nyelvén is érzékeltetve a teljesítményt több mint 200 eseményre került sor, ennek gerincét a múzeumpedagógiai foglalkozások alkották – több mint 140 alkalom – ami jól mutatja a múzeum oktatási szerepe iránti intenzív érdeklődést.
Természetesen 2025-ben is csatlakoztunk a múzeumi évadot meghatározó jeles programokhoz, a Múzeumok Éjszakájához, a Múzeumok Őszi Fesztiváljához, valamint olyan országos, kiemelt eseményekhez, mint a Kutatók Éjszakája – utóbbin mutatkozott be új régész kollégánk, Németh Roland egy az AI és a régészet kapcsolatát, felhasználási lehetőségeit bemutató előadással.

Megjelent a Paksi Hírnök 2026. január 30-i számában/bővített