Tízórai kávé a polgármesterrel

A városi mérföldkövekről szóló írások többnyire a döntéseket rögzítik: költségvetést fogadtak el, támogatást nyertek, beruházást adtak át, új szolgáltatás indult. Ami viszont olykor – terjedelmi korlátok miatt – kimarad, az az izgalmas félmondatok világa és a gondolkodás, ami a számok mögött van. A 2026-os költségvetésről szóló beszélgetésekben nagyon sok szó esett az értékekről.

Heringes Anita, Paks polgármestere. Fotó: Vasvári Márton

– Egyéni, családi, szervezeti értékrendek mellett beszélhetünk egy város értékrendjéről is?
– Szerintem igen. Egy város értékrendje abban érhető tetten, milyen lehetőségeket kínál az ott élőknek. Paks ebből a szempontból a lehetőségek városa. Amikor leteszi az ember a tollát vagy a csavarhúzóját, vagyis munka után sportolhat, kulturális programokra járhat, használhatja a könyvtárat, a múzeumot, a köztereket. Egy ekkora településhez képest széles a választék, rendezett és élhető a városi környezet. Vannak területek, amelyeket a piac alakít – például a vendéglátás vagy a szórakozás –, de az önkormányzat feladata az alapok biztosítása. Mi arra törekszünk, hogy jó legyen itt élni, dolgozni, vállalkozni, és folyamatosan keressük a fejlődési lehetőségeket.

– A költségvetési döntésekben hogyan jelennek meg ezek az értékek? Mi a paksi büdzsé „értékrendi lenyomata”?
– A költségvetés értékválasztás is. Megmutatja, mire helyezzük a hangsúlyt. A 2026-os büdzsében a városfejlesztés, az egészségügy, a sport és a civil szervezetek támogatása a prioritás. Az állami források sokszor csak alapot jelentenek, a magasabb színvonalhoz jelentős önkormányzati hozzájárulás szükséges. Paks önkormányzata számos önként vállalt feladatot finanszíroz, és a kötelező feladatokat is igyekszik magasabb színvonalon ellátni.
Az önkormányzat a hét intézménye és a hivatal kötelező feladatainak 3,6 milliárd forintos kiadásaiból 1,6 milliárd forintot vállal, vagyis a kötelező feladatok kiadásainak 44%-át. Az önként vállalt feladatok esetében ez az arány 50%-os. A hét intézmény és a hivatal összes feladatát 45%-ban az állam finanszírozza, 8% a saját bevétel, és 47% az önkormányzati támogatás. A paksi költségvetésben az intézmények működésének önkormányzati támogatása 3,3 milliárd forintot jelent.
A sporttámogatások kapcsán gyakoriak a félreértések. A Paksi Sportegyesület támogatása nem a PFC focicsapat támogatását jelenti, hanem több száz gyermek és több ezer paksi szabadidősportját biztosító szakosztályok működését. A karate, a ritmikus sportgimnasztika, az ökölvívás, a tájfutás, a tenisz és az utánpótlás-labdarúgás tartozik ebbe a körbe. Emellett létesítményfenntartási költségeket is finanszírozunk, amelyek hosszú távon a város vagyonát védik, hiszen a stadion a város tulajdona.
Mindezek mellett rossz látni, hogy a focicsapatunkat, amikor jól megy nekik, szeretjük, amikor pedig kevésbé fut a szekér, megvonjuk ezt a bizalmat. Pedig egy csapat sokszor olyan, mint a családban a gyerek: nem csak sikerek idején érdemel figyelmet és támogatást.

– Mennyire stabil, változik-e a város értékrendje az idővel? Mi történik, amikor a városban különböző értékrendek ütköznek? Van-e tipikus paksi törésvonal?
– Az alapok stabilak, de a város működése nem statikus. Az önkormányzati döntésekben különböző igények és elvárások találkoznak, legyen szó kultúráról, sportról vagy egészségügyről. Jó példa erre az egészségügy: a gyógyászati központ működéséhez az önkormányzat több mint 1,3 milliárd forinttal járul hozzá, hogy az állami finanszírozáson túl magasabb színvonalú ellátást biztosíthassunk. Természetesen kritikák is érkeznek – például várólisták vagy szakemberhiány miatt –, de ezek jelentős része országos problémákból fakad.
Fontos tudni, hogy a szakrendelésekre nemcsak a paksi lakosság foglalhat időpontot, hanem az ország teljes területéről lehet foglalni, ami befolyásolja a kapacitásokat. Így amikor mi fejlesztünk, szakembert veszünk fel, sokkal kisebb mértékben érezhető a színvonaljavulás, mint amennyi rendelési órát biztosítunk pluszban, vagy amennyi pénzt beleteszünk.
Dolgozunk az egynapos sebészet és a CT visszaállításán, ami komoly előkészítést és forrásokat igényel. Egy korábban leállított szolgáltatást kell teljes engedélyeztetési folyamattal újraindítanunk.

– Mik Paks kézzel meg nem fogható értékei? Ha egyetlen dolgot kellene mondani, hogy mire a legbüszkébb a polgármester Paks „láthatatlan értékei” közül?
– A legfontosabb az életminőség és az egyensúly. Nem egyetlen területet emelünk ki, hanem arra törekszünk, hogy a kultúra, a sport, az egészségügy és a köznevelés egyszerre fejlődjön. Jelentős forrásokat fordítunk intézményekre és fejlesztésekre – legyen szó a művelődési házról, a gyermektáborról vagy a strandról.
Az égető, akut problémák megoldása mellett a régen elmaradt feladatokat is pótoljuk, miközben próbálunk újabb, a város számára fontos értékeket teremteni. Én azt gondolom, hogy ez a városon most látszani is fog.
A lakótelep folyamatos fejlődése, épületek és zöldfelületek fejlesztése, számunkra természetes, de máshonnan érkezők számára ez egy olyan érték, amitől jól érezzük magunkat a mindennapokban.
A célunk változatlan: azt érezze mindenki, hogy ebben a városban minden egy kicsit jobban működik, és jó legyen paksinak lenni.

[jé]

Megjelent a Paksi Hírnük február 27-i számában.