Zöld körkép – Szervezeti háttér, szezonális munkák és faápolás

A város zöldfelületeinek fenntartását helyezzük új sorozatunk fókuszába, ami ma már az esztétikumon túl ökológiai, klímavédelmi és közösségi szempontokat egyaránt figyelembe vevő, igen összetett szakmai munka. A sorozatban szakértő partnereink Fodor-Szurovszki Tünde városi főkertész és Rábóczki-Tóth Rita, a DC Dunakom Zrt. közterület-fenntartási részlegének vezetője. A sorozat első részében arról lesz szó, hogyan működik váro­sunkban a parkfenntartás, valamint a fa- és cserjeállomány kezeléséről és az aktuális munkákról is beszéltek a szakemberek.

Így működik a parkfenntartás

Fodor-Szurovszki Tünde városi főkertész és Rábóczki-Tóth Rita, a DC Dunakom Zrt. közterület-fenntartási részlege vezetőjének szakmai pályafutása tavaly nyár elején ért össze, azóta dolgoznak együtt, a szakmai irányítás a főkertészé, a részlegvezető pedig az operatív feladatokat látja el. Szorosan együttműködnek a polgármesteri hivatal részéről Feilné Hajdók Mária főkertészi referenssel és Demény Nikoletta Dóra városfejlesztési referenssel, a DC Dunakom Zrt.-nél pedig Bor Norbert csoportvezetővel. A kivitelezési feladatokat a DC Dunakom Zrt. közterület-fenntartási részlege végzi, 44 fő parkfenntartási feladatokat lát el, 22 fő kézi úttisztítóként dolgozik.
– Közel hatvan hektár zöldfelületet gondoznak intenzíven a közterületeken, továbbá hozzájuk tartoznak az önkormányzati fenntartású intézmények zöldfelületei, a dunakömlődi temető, valamint a játszóterek. A város közigazgatási területén belül a zöldfelület három szektorra van osztva, mondhatjuk úgy, hogy a frekventáltság és a feladattömeg a mérvadók a besorolásnál a zöldfelületi minőség mellett. A három szektoron túl még úgynevezett zöldfelület-gazdálkodásba bevont egyéb területek vannak a csapat gondozásában – összegzett Fodor-Szurovszki Tünde. Feladatok: a fák gallyazása, metszése, a kiszáradt fák eltávolítása, pótlása, a fűnyírás, a virágágyak fenntartása, a virág-, fa- és cserjeültetések, a lombhúzás, a növényvédelem, favédelem. A faállományról fakatasztert vezetnek, a kertvárosias lakóterületek utcáinak felmérése jelenleg is zajlik. Az eddig felmért közfeladat-ellátási helyszíneken az állomány meghaladja a 7200 darabot. A cserjefoltok összterülete 4,2 hektár, valamint 25 db virágágyat is gondoznak. A külterületeken jellemzően önkormányzati tulajdonú földutak, nagyobb területek mentén végeznek űrszelvényezést, gyommentesítést, fűnyírást mintegy 55 ezer méter hosszan, és további eseti zöldfelület-fenntartás – például allergén növényzet visszaszorítása – 44 hektáron zajlik.
A szakemberek elmondták, hogy céljuk a parkfenntartás ökológiai irányba terelése, fenntartható és hosszú távon költséghatékony megoldások alkalmazása, amelyek révén a jelenlegi környezeti kihívásokra klímaadaptív szemlélettel reagálnak, ezzel is erősítve a zöldfelületek ellenálló képességét és hosszú távú értékeit.

Fakivágás, faültetés, fametszés – de hogyan?

A lakosság részéről érkező, veszélyesnek tűnő fákról, letört ágakról szóló bejelentéseket és a dolgozók által jelzett problémákat minden esetben helyszíni bejárás során szemrevételezik, szükség esetén faápoló szakmérnököt is bevonnak, aki a vizuális vizsgálaton túl akusztikus tomográf eszközzel térképezi fel a fa belső szerkezetét, és biztosít további szakvéleményt, kezelési javaslatot. Fát kizárólag alapos indokkal vágnak ki, például ha balesetveszélyes, vagy már nem illeszthető be a környezetbe, mert mondjuk olyan mértékben „belenőtt” a vezetékekbe, hogy már csak csonkolva tartható meg jelenlegi helyén. A kivágott fákat lehetőség szerint ugyanott pótolják megfelelőbb fajtával, de ha a helyszíni adottságok ezt nem teszik lehetővé, akkor a város más területén biztosítanak helyet az új fának. Hosszú távú cél a faállomány folyamatos növelése olyan új, várostűrő egyedek telepítésével, amelyek megfelelően illeszkednek a helyszíni adottságokhoz.
– Lakótelepi környezetben és a város kiemelt helyszínein a parkfenntartásban dolgozók végzik a közterületi feladatokat, míg családi házas övezetben a tulajdonos a járdaszegélyig felel a síkosságmentesítésért és a zöldfelület gondozásáért. Az avargyűjtés, a fűnyírás és a cserjék gondozása tehát ezeken a területeken nem tartozik a parkfenntartás feladatkörébe, az úgynevezett űrszelvényezés, azaz a közlekedésbiztonságot veszélyeztető ágak eltávolítása viszont igen, ami biztonsági beavatkozás – mondta Rábóczki-Tóth Rita, hozzátéve, hogy egy drasztikusnak tűnő visszavágás nem pusztítja el a fát, hanem sok esetben éppen a megóvását szolgálja. A közműbiztonságot szolgáló metszések mellett fenntartó (ritkító), koronaalakító és ifjító metszéseket is végeznek a dolgozók, a lakóutcákban található gyümölcsfák termőre metszése azonban nem tartozik a szerződéses feladatok közé. A faállomány a város vagyona, céljuk tehát minden esetben annak megőrzése, gyarapítása.
Fontos kérés azonban a lakosság felé, hogy ők maguk ne ültessenek fát közterületen, mivel ez komoly közműegyeztetést igényel. Ugyanakkor ha zöldíteni szeretnének, igényelhetnek fát, cserjét a közterületre, amelyet a parkfenntartási részleg ültet el, de gondozásuk már a kérelmező feladata. A szakemberek minden esetben helyszíni szemlét tartanak, melynek során figyelembe veszik az utcaképet és a rendelkezésre álló helyet, ezt követően tesznek javaslatot az ültetendő fa vagy cserje fajtájára. Fa- és cserjeigénylést minden év augusztusáig lehet benyújtani a fokertesz@paks.hu címen vagy a 75/830-532-es telefonszámon. Ajánlott az email formátum, hogy az igénylésnek írásos nyoma is legyen.

Folyamatos képzés, szakmai fejlődés

A metszési és faápolási munkákat szakképzett, tapasztalt dolgozók végzik, akik szakmai tudását igyekeznek még tovább bővíteni. Tavaly a Magyar Faápolók Egyesületének tagja, minősített favizsgáló és faápoló szakmérnök, Donáczi Szilárd tartott egész napos elméleti és gyakorlati képzést a csapatnak, amely országosan is egyedülálló kezdeményezés volt, emelték ki a szakemberek.
Munkatársakat beírattak a BME Mérnöktovábbképző Intézet (MTI) tanfolyamára is, ahol a kis- és középfeszültségű vezetékek közelében végzett gallyazási és fakivágási munkák szakszerű kivitelezése áll a fókuszban. Kitértek rá, hogy korábban a gallyazást az áramszolgáltató végezte, de mivel náluk a közművédelem dominál, a paksi önkormányzat inkább saját hatáskörbe vonta a feladatot, hogy a fák habitusa (az adott fajra jellemző külső megjelenés) is megmaradjon a biztonsági távolságok betartása mellett.

Szezonális munkák: metszés, ültetés, tápanyagpótlás

A vegetációs időszakon kívüli metszést részesítik előnyben: november, illetve február–március a legfontosabb időszakok, de az időjárás függvényében decemberben és januárban is dolgoznak. Zöldmetszést csak nagyon kivételes esetben, a szükséges mértékig végeznek, ha a fa érdeke ezt igényli, például egy átfogó faápolási munka miatt vagy egy viharkár elhárítása okán. De nyáron is akad feladat a fák körül, ilyenkor a leggyakoribb tevékenység az úgynevezett „szárazolás”, amikor a balesetveszély elhárítása érdekében eltávolítják az elhalt ágakat. A forró nyarak másik legfontosabb feladata természetesen az öntözés. A jobb eredés biztosítása érdekében minden újonnan elültetett fához vásárol a város öntözőzsákot, amelynek segítségével biztosítható a megfelelő vízellátottság az aszályos hónapok alatt. Az ültetésé a főszerep az év második felében: a nyár végén megrendelt facsemeték novemberben, lombhullást követően érkeznek meg, és december végéig kerülnek a számukra kijelölt helyszínekre. A pótlási célú ültetés becsült értéke évente 100 darab, az állománygyarapító pedig további 50-100 facsemete, ami magában foglalja az életfákat is, melyeknek egy részét magánterületeken ültetik el. Tavaly is sikerült tartani a terveket, közel 200 fát és több mint 4000 cserjét telepítettek meglévő, kiöregedett cserjesorok helyére, valamint újonnan kijelölt helyszíneken.
Rábóczki-Tóth Rita hozzátette, hogy télen zajlik a gépkarbantartás és a raktárkészletek feltöltése. A metszést követően kezdődik a tápanyag-utánpótlás: a hagyományos istállótrágya helyett természetes összetevőkből álló, szagmentes granulátumot alkalmaznak, amelyet nem kell beforgatni a földbe, hanem a csapadék mossa a talajba, ez folyamatos tápanyagellátást biztosít a virágágyakban, cserjéknél.
A metszéssel párhuzamosan ágdarálást is végeznek, az így keletkező mulcsot helyben hasznosítják a cserjeágyásokban. A mulcsozás vízmegtartó és gyomelnyomó hatású, gazdaságos és környezetbarát megoldás.

Kisokos hobbikertészeknek – metszés

A jókor és jól végzett metszéssel eltávolítják a növényről a beteg, sérült részeket, megőrzik egészségét, erősebb virágzást, terméshozamot érhetnek el, biztosítják a teljes lombkorona megfelelő mértékű fényhez és levegőhöz jutását.
A gyümölcsfákat és lombhullató cserjéket a tél végén vagy kora tavasszal, még a nedvkeringés megindulása előtt érdemes megmetszeni. Nyáron elsősorban zöld- és alakító metszés végezhető, míg ősszel már csak indokolt esetben, a száraz vagy sérült ágak eltávolítása céljából nyúljanak a növényekhez. A tavasszal virágzó díszcserjéket (pl. orgona, aranyvessző) közvetlenül virágzás után, a nyáron virágzókat (pl. nyári orgona) kora tavasszal kell metszeni. A sövényeket évente legalább egyszer-kétszer érdemes formára nyírni. Erős visszavágást csak fiatal vagy jól regenerálódó növényen végezzenek. A díszfüveket és évelőket tavasszal, a friss hajtások megjelenése előtt kell kezelésbe venni és eltávolítani a tavalyi évről megmaradt elszáradt növényi részeket.
Alapvető metszési szabály, hogy egyszerre a lombkorona legfeljebb 20–30 százalékát távolítsák el, mindig kifelé néző, egészséges rügy felett metszenek, a vastag ágakat több lépésben vágják le, ne hagyjanak túl nagy csonkokat, de ugyanakkor ügyeljenek arra, hogy a törzset se sértsék meg túl közeli metszéssel. A fákon a száraz, elhalt vagy láthatóan beteg, sérült részeket, az egymást keresztező, dörzsölő ágakat, a korona belseje felé növő hajtásokat, továbbá különösen a gyümölcsfákon a függőlegesen felfelé törő vízhajtásokat távolítsák el.
Mindig tiszta, éles és az ágvastagsághoz passzoló eszközzel dolgozzanak. Két különböző növény között mindig fertőtlenítsék le eszközeiket, hogy ne vigyenek át kórokozókat egyik növényről a másikra, emelte ki végül összefoglalójában Fodor-Szurovszki Tünde.

Megjelent a Paksi Hírnök február 27-i számában.