Jó napot, mi újság? – Várszegi Viktor

A legfőbb szerepem az, hogy szerető férj és családapa legyek, mondja Várszegi Viktor, akit a közelmúltban Felföldi László pécsi megyéspüspök lektorrá avatott. Paks kulturális életében is szerepet vállal, két amatőr színjátszó csoport oszlopos tagja.

Fotó: Szaffenauer Ferenc

Várszegi Viktor az egykori paksi szülőotthonban, a „gólyafészkes házban” született. Rókus utcai gyerekként a nyári szüneteket a Duna partján töltötte, mint mondta, annyit járt oda, hogy minden békát ismert. A horgászat iránti szeretete is gyermekkoráig nyúlik vissza, jelenleg a Paksi Horgászegyesület alelnöke. Édesapja az építőiparban dolgozott, ezért ő is ebbe az irányba indult el. Az általános iskola után Pécsett, a Pollack Mihály Építőipari Szakközépiskolában tanult tovább. A középiskola után művelődésszervezést hallgatott, de időközben rájött, hogy nem szeretne egész életében ezzel foglalkozni, természeténél fogva képtelen lenne például egy kultúrházat vezetni. Ezért maradt az építőiparnál, a paksi családi vállalkozásban. A cég, ahol édesapjával, édesanyjával, nővérével, valamint kiváló munkatársaikkal dolgoznak, egyebek mellett talajnedvesség elleni utólagos szigeteléssel is foglalkozik. Viktor büszkén mesélte, hogy az Erzsébet Nagy Szálloda épületén is ők végezték el ezt a munkát; emellett templomokat is megmentenek a talajból felszivárgó nedvességtől. Mint mondta, ez az a feladat, amiért minden reggel érdemes felkelni.

A munka mellett szerepet vállal a város kulturális életében, az Antré és az Apropó amatőr színjátszó csoportok tagja. Elmondta, mindenkit meglepett, amikor műszaki középiskolásként második helyezést ért el egy városi versmondó versenyen, maga mögé utasítva a legjobb pécsi gimnáziumokból indulókat. – Mindig is szerettem a verseket. Szerintem az a jó vers, amely igazán a lélekhez szól; azt könnyű elszavalni is. A kedvencem József Attilától az Eszmélet.

A színjátszásban a közösséget, a társaságot szeretem a legjobban.

Soha nem az a cél, hogy profik legyünk, hanem az, hogy ami megfogalmazódik bennünk, azt előadjuk. Akkor hiteles az előadó, ha át tud lényegülni azzá a figurává, akit játszik, úgy gondolkodik, úgy érez, úgy viselkedik. Néha nehéz előadás után kivetkőzni a megformált szerepből, de amikor otthon belenézek a kisfiam szemébe, rögtön visszatérek oda, ahol a helyem van az életben. A legfőbb szerepem az, hogy szerető férj és családapa legyek – összegzett.

Várszegi Viktor számára fontos a vallás.

Már felnőtt volt, amikor egy éjszakán a háza teraszán üldögélt, nézte a csillagokat és a teremtésen gondolkodott, azon, hogy csak úgy önmagától nem jöhetett létre a világegyetem, és a sejtek sem… Erre a felvetésre keresi azóta a választ a teológiában, és keresi Istent. A közelmúltban Felföldi László megyéspüspök lektorrá avatta a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskolán, feladata Isten igéjének felolvasása a liturgikus alkalmakon és az egyházi szolgálat. – Nyisztor Ákossal, Vas Péterrel és Pfeffer Józseffel együtt avattak lektorrá, akiktől rengeteget tanulok. A felnőtt életemben fordultam igazán a hit felé, addig a Biblia inkább a polcomon volt, mint a szívemben. A paksi római katolikus közösség nagyon sokat hozzátett ahhoz, hogy eddig eljutottam – emelte ki, hozzátéve, hogy számára a vallás az élet sorvezetője. Arról is beszélt, hogy hat évig vártak most tízéves kisfiukra, Mártonra. – Úgy házasodtunk össze a párommal, hogy minél több gyermeket szeretnénk. Aztán ahogy telt az idő, és nem jött a gyermekáldás, feltettük a kérdést: miért, Uram? Majd elengedtük a gyermek iránti vágyat azzal az elfogadással, hogy: legyen meg a te akaratod. És akkor jelezte Márton, hogy érkezik hozzánk. Ő igazi ajándék. Most negyedik osztályos a Balogh Antal katolikus általános iskolában, és kitűnő tanuló. Szeretetközösségben nő fel, így ő is szeretni fog egész élete során – emelte ki Viktor.

Kitért arra, hogy sok a feladata, szerepet kapott a Fényre írt szó című előadásban, amit a Paksi Tavaszi Fesztiválon mutattak be. Hibájának tartja, hogy szinte semmilyen felkérésre, feladatra nem tud nemet mondani, éppen ezért elfáradt már. Várja a nyarat, amikor majd kikapcsolódhat, horgászhat a Duna-parton és nyaralni mehet a családjával.