Paks úttörő lehet a biológiai növényvédelemben

Paks zöldfelületeinek fenntartásában hosszú távú célkitűzés a biológiai növényvédelem teljes körű bevezetése. Ez alkalommal a folyamatban már alkalmazott és új módszerekről beszélgettünk Fodor-Szurovszki Tünde főkertésszel és Rábóczki-Tóth Ritával, a DC Dunakom Zrt. közterület-fenntartási részlegének vezetőjével.

Miért inkább a „bio”?

– A permetezéskor használt kémiai vegyszerek nemcsak a növényi kártevőket pusztítják el, hanem veszélyt jelentenek más élő szervezetekre is. Végezhetnek például hasznos rovarokkal, valamint a talajba jutva negatív hatással vannak annak mikrobiológiájára, mindez pedig gyengíti a növények természetes ellenálló képességét. A biológiai növényvédelem ugyan kezdetben több odafigyelést igényel, azonban hosszú távon erősebb „immunrendszerű”, egészségesebb, fenntarthatóbb zöld környezetet eredményez – mondta Fodor-Szurovszki Tünde. Felmerül a kérdés, hogy a „bio” nem drágább-e. Jelenleg úgy kalkulálnak a szakemberek, hogy a biológiai növényvédelem költsége nem haladja meg a megszokott kémiai eljárásokét.

A hasznos rovarok bevetése

Tavaly a Duna-parti gesztenyefasoron és több helyen városszerte petefürkész darazsakat vetettek be az aknázómolyok ellen a fainjektálás helyett. Bár az injektálás hatékony eljárás a növényvédő szerek bejuttatására, az alkalmazása során a fákon okozott mechanikai sebek ezzel a kíméletesebb módszerrel kiküszöbölhetők. A mostani, kísérleti szakaszban nem végeznek majd tervezett injektálásokat, de mint a szakemberek elmondták, szükség esetén visszailleszthető a védekezés ezen formája is a folyamatokba. Idén kiterjesztik a hasznos rovarok telepítését: ragadozó atkákat vetnek be többek között a platánfák és a hársfák kártevői ellen, a fákon elhelyezett tesztcsíkok jelzik majd az atkatelepítési pontokat. – A cél nem a kártevők teljes kiirtása, hanem a biológiai egyensúly megteremtése. Ugyanis, ha teljesen elpusztítjuk a levéltetveket, akkor táplálék híján a hasznos rovarok száma is lecsökken. Amennyiben egy optimális méretű populáció helyben marad, akkor van természetes ellensége a kártevőknek, és létrejön egy kiegyenlített állapot, mellyel jelentősen csökkenthető a permetezés mértéke, vagy akár szükségtelenné is válhat. Amennyiben mégis szükséges az erőteljesebb beavatkozás, akkor is környezetbarát szereket kívánunk alkalmazni, például mikrobiológiai készítményeket, természetes növényi kivonatokat és olajokat – magyarázta Fodor-Szurovszki Tünde.

Jó növényt jó helyre: adaptáció a paksi mikroklímához

A biológiai egyensúly megteremtésének egyik fontos pillére a helyes fajtaválasztás. A klímaváltozás és a talajadottságok okán a nyírfák és bizonyos örökzöldek egyre kevésbé bírják a helyi viszonyokat, így ezek telepítése visszaszorul, ugyanakkor elérkezett a homokos talajon is kiválóan fejlődő szilfa ideje, valamint a magas vitalitású, kiválóan alkalmazkodó kőrisé, amelynek gömbfája számos paksi fasort alkot, mivel a légvezetékek alá is praktikus ültethető. Ezek mellett a szakemberek új nemesítésű díszfák telepítését is tervezik szem előtt tartva a minél nagyobb sokféleséget. – Ami a virágágyakat illeti, többfajta díszfüvet ültetünk, és egyre nagyobb szerephez jutnak a diverzebb, évelőkkel díszítő virágágyak. Cserjéket is telepítünk, melyek élőhelyet adnak a madaraknak, hasznos rovaroknak. A változás fokozatos, tehát nem drasztikus fajtaváltásról van szó, hanem foltszerűen cseréljük le a leginkább küszködő, vízigényes fajokat jobban alkalmazkodó, az élővilág számára kedvezőbb fajtákra – összegzett Rábóczki-Tóth Rita.

Legyen a gyep zöld!

Tanulságos volt, amikor tavaly Lussonium területén a rövidre vágott fű kiégett a nyári hőségben, viszont a játszótéren hosszabbra hagyott gyep gyönyörű zöld maradt. Utóbbi a cél városi szinten, tehát nem nyírják már a gyepet olyan gyakran és rövidre, mint korábban, egyes területeken akár olyan mértékben is hosszabbra hagyják, hogy megjelenhessenek benne vadvirágok. Ez azért is célszerű, mert így jobban látható a szakemberek számára a gyep összetétele, és pontosabban meghatározhatják a leghatékonyabb gondozást ahhoz, hogy ellenálló, változatos városi gyepfelületeink legyenek.
A gyepfenntartásban kihívás az invazív, szúrós fajok, mint a királydinnye és az átoktüske kiszorítása, amit nem gyomirtó vegyszerekkel, hanem felülvetéssel (herefélék) próbálnak elérni, most tavasszal többek között a strandon, az Ürgemezőn és a kutyafuttatóban. A herefélék mélyebb gyökérzetükkel elszívják a tápanyagot az invazív gyomok elől, így természetes úton tisztítják meg a területet.

A „zöld akciócsoport”

– Városi szinten nincs még példa kizárólag biológiai növényvédelem alkalmazására, tehát Paks úttörő azzal, hogy az idei évtől megpróbáljuk ezt fokozatosan kiterjeszteni minden megvédendő növényfajra. A város térinformatikai rendszeréből lehívtuk a növényállomány-adatokat, majd minden területre egyedi, biológiai terv készült Székely Gyöngyvér biogazdálkodási szakértő, agrármérnök közreműködésével – mondta Fodor-Szurovszki Tünde. – Mivel a biológiai védekezés nagy precizitást és pontos időzítést igényel, felmerült egy 5-6 fős „akciócsoport” létrehozása erre a feladatra a DC Dunakom Zrt. személyi állományából. Ez a csoport mélyebb elméleti és gyakorlati tudást kapna, és míg a többiek a hagyományos munkákat (pl. fűnyírás, ültetés, öntözés) végzik, ez a csoport a növényvédelmi feladatokra koncentrálna – tette hozzá Rábóczki-Tóth Rita.

Aktuális munkák

A tavaszi szezon berobbanása előtt mindig gőzerővel folynak a munkálatok, márciusban a cserjeágyások metszése és tápanyag-utánpótlása is, immár egy természetes összetevőkből álló granulátummal. Hamarosan indul a fűnyírási szezon, immár az új szemlélet szerint. Április-május környékén pedig megkezdődik a virágágyak megújítása. A szakemberek türelmet és együttműködést kérnek a lakosságtól. Az átállás egy-egy területen okozhat szokatlan látványt, például a vadvirágos kísérlet vagy a ritkább fűnyírás miatt, de a végső cél közös érdek: egy zöldebb, élhetőbb és a környezeti kihívásoknak jobban ellenálló zöldfelület.

Lakossági permetezési kisokos

Ne permetezzenek automatikusan! Tartsák szem előtt, hogy néhány kártevő jelenléte normális jelenség, sok esetben pár napon belül maguktól megjelennek természetes ellenségeik, legyenek türelmesek, adjanak időt a természetnek, és csak a probléma pontos megfigyelése és azonosítása után cselekedjenek.
A védekezés során mindig részesítsék előnyben a biológiai és mechanikai megoldásokat. Válasszanak mikrobiológiai vagy növényi alapú készítményeket, illetve alkalmazzanak lemosást és metszést. A tüneti kezelés helyett koncentráljanak a megelőzésre, támogassák a hasznos rovarokat és a talajéletet.
Fontos, hogy rendszerben gondolkodjanak: az egészséges talaj ellenálló növényt eredményez, a megfelelő öntözés és tápanyagellátás csökkenti a fertőzéseket. Emellett alakítsanak ki változatos növényállományt, ami stabilabb, mint az egyhangú ültetés.
Kémiai szerhez csak kifejezetten indokolt esetben nyúljanak, szakembert bevonva, célzott és szelektív készítményt választva. Tartsák be az előírt dózist és a várakozási időt. Soha ne kezeljenek virágzó növényt!
Mindenekelőtt azonban tájékozódjanak az alternatív lehetőségekről, adjanak esélyt a kíméletesebb eljárásoknak, hiszen a városi élővilág közös értékünk, és a döntéseink hatása gyakran túlmutat a kert határain, emelte ki végül összefoglalójában Fodor-Szurovszki Tünde.

Megjelent a Paksi Hírnök március 13-i számában.