Az eltűnt városkép nyomában – A paksi borok és a siller I. rész

A szőlőt Pakson is a rómaiak honosították meg, s – átvészelve a népvándorlást, tatárdúlást, török uralmat és a filoxéra pusztítását – azóta is megszakítás nélkül termesztik.A szőlőtermelés fejlődése a 18. század elején még lassú ütemű, de a sváb betelepítések után, a század közepétől fokozatosan meggyorsult. A csámpa-pusztai szőlőhegy volt a legnagyobb, a második az alsó- és felső-gyapa-pusztai, és a harmadik szőlőhegy Paks belső területén, Öreghegyen volt.

Tovább

Pakson vendégeskedik a Móra Kiadó Szabó Magda emlékkiállítása

Pakson vendégeskedik a Móra Kiadó Szabó Magda emlékkiállítása. Az írónő gyermekirodalmi műveivel foglalkozó tárlat 2025. március 25. és április 25. között tekinthető meg a Kincskereső Gyermekkönyvtár nyitvatartási idejében. A vándorkiállítást a megnyitó alkalmával könyvtári foglalkozás keretében a Paksi Bezerédj Általános Iskola tanulói is megnézték.

Tovább

TÉR – Tények és Érvek – Hamvas István

Úgy fél éve indítottunk egy új sorozatot a Paksi Hírnökben Pakson találtak otthonra címmel. A város lakosságának sokszínűségét mutatjuk be ebben a sorozatban és nem titkolt célunk volt az új atomerőművi blokkok építésére érkezők befogadásának segítése. A februári második lapszámnál merült fel Hamvas István neve. De közben kitüntették a Héliosz-díjjal, emiatt írtunk róla. Szóval erről beszélgettünk a szerkesztőségben, amikor az egyik kollégám mosolyogva megjegyezte, hogy ma már a gyütt-menteket Pakson találtak otthonra címmel illetik ebben a városban. Ennyit változott Pakson a világ negyven év alatt. Hogy a változásokat hogyan élte meg a paksi atomerőmű nyugalmazott vezérigazgatója, erről is beszélgetünk vele a mai TÉR-ben.

Tovább