Évet értékel a polgármester
– Számos változást hoz az új év: állami kézbe kerülnek intézmények, megkezdi működését a paksi járás. Mit érez majd ebből a városlakó?
– Remélem, zökkenőmentes lesz az átállás. Sokan sokat dolgoztunk az elmúlt időszakban azért, hogy így legyen. A paksi önkormányzat jelentős anyagi és logisztikai segítséget adott a járási hivatal, valamint a Klebelsberg Kunó Intézményfenntartó Központ Paksi Tankerülete működési feltételeinek biztosításához. Mindkét intézmény jó működésében, a működés megindításában érdekeltek vagyunk, hiszen alapvetően a paksiak és a paksi járás lakóit szolgálják.
Januártól a paksi általános és középiskolákat az állam működteti. Az oktatás szakmai irányítója és a pedagógusok munkáltatója az állam lett. Az önkormányzat feladata az épületek üzemeltetése (fűtés, világítás, takarítás stb.). A feladatok elhatárolása, valamint a kapcsolattartás módja még nem teljesen tisztázott, de biztos vagyok abban, hogy ennek is kialakítjuk a megfelelő gyakorlatát.
A járási hivatal a polgármesteri hivatal melletti okmányirodai épületben kezdi meg működését. Ellátja a volt okmányirodai feladatokat, a szabálysértési feladatokat, a gyermekvédelmi és gyámügyeket, folyósítja az alanyi jogon járó szociális támogatásokat, vállalkozói tevékenységeket engedélyez, és sok egyéb ügyet intéz hatóságként és szakigazgatási szervként.
Új helyre költöztettük a pedagógiai szakszolgálatot (régi nevén nevelési tanácsadót), ami a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola egyik szárnyában kapott helyet annak átalakítása után.
– 2012-ben több nagyberuházás indult, jó részük idén fejeződik be. A legtöbb polgárt talán az új hulladékkezelő központ indulása érinti, hiszen csak aktív közreműködésével működhet a szelektív hulladékgyűjtés. Igen, ez csak a lakosság aktív együttműködésével lehet sikeres! Paks, Györköny, Pusztahencse, Nagydorog, Gerjen, Madocsa és Bölcske több mint tizenkétezer háztartásából szállítjuk el a kommunális és az elkülönítetten gyűjtött, továbbhasznosítható hulladékot. Jelenleg a központ próbaüzeme zajlik. Ennek az elmúlt években megteremtettük a jogi, műszaki és szervezeti feltételeit. A lerakó, az előkezelő- és válogatócsarnok, a veszélyes hulladék átvételére szolgáló új hulladékudvar kiépítéséhez, valamint a szükséges gépek és járművek beszerzéséhez 1,2 milliárd forint támogatást nyertünk. További pályázatokat nyújtottunk be a hét település 500 milliós önrészének finanszírozására. Ez utóbbinak is elnyertük már majdnem a felét.
Mindenkit arra kérek, hogy figyelmesen olvassa el a minden háztartásba eljuttatott kiadványainkat, tartsa be az ott megfogalmazott előírásokat, hiszen ezeket vállalnunk kellett a sikeres pályázat feltételeként. Közös érdekünk, hogy minél kevesebb szemét kerüljön a lerakóba, hiszen minél kevesebb a szemét, annál később kell új lerakót építenie a városnak. A szemétszállítási díjak emelkedésével kell számolnunk, hiszen az állam által bevezetésre került a lerakási illeték, és a hulladékkezelés megnövekedett költségeinek meg kell térülniük az árban. Környezetünk védelme közös ügyünk, közös érdekünk, a minket követő generációk érdekében is.
– Már elkezdődött az idei költségvetés összeállítása. Számíthatunk-e a tavalyihoz hasonló beruházásdömpingre?
2012-ben igen jelentős beruházásokba kezdtünk. A már említett hulladékkezelési központ mellett elindult a gyógyfürdő építése, megépült a Deák Ferenc utcai támfal, átadtuk az ipari parkban az inkubátorházat, melynek a használatba vétele a tervek szerint halad. Elkészült az erdei iskola és a csónakház, kiépült Alsó–Csámpán a gáz-gerincvezeték, hogy csak a jelentősebbeket említsem.
2013 első felében átadjuk a gyógyászati központot. Az erőmű érintésével Csámpáig megépítjük a kerékpárutat. Elindul a közvilágítási hálózat korszerűsítése, valamint az új szennyvíztelep kiépítése. További partfal-megerősítést végzünk Pakson és Kömlődön, és elkezdődik néhány jelentősebb út felújításának előkészítése. Belvízvédelmi beruházásokat is tervezünk: a Haladás utcai záportározó megépítését, valamint a Páli árok kezdeti szakaszán és a Dunaföldvári út északi területén kiépítendő előkészítését.
– Immár tizenegyedik éve dolgozik polgármesterként. Milyen volt a tíz évvel ezelőtti Paks a városvezető szemével? Mennyiben mások a mai kor kihívásai?
Jó kis város volt ez már akkor is, láttam a benne rejlő lehetőségeket. Jól vagy rosszul, de sok minden megépült, kiépült ekkorra Pakson. Rendelkezésre állt egy túlméretezett oktatási, nevelési, és részben túlméretezett szociális intézményrendszer. A város megfelelő alapinfrastruktúrával (víz- és szennyvízhálózat, közvilágítás, utak) és az átlagosnál fejlettebb egészségügyi ellátórendszerrel rendelkezett. Az akkori közalkalmazottak és köztisztviselők közéleti aktivitása – tisztelet a kivételnek – nem volt túl erős, de ezt részben egy pezsgő civil szervezeti élet ellensúlyozta.
A tűzoltóság szervezettsége és eszközei közepesek voltak, viszont az ár- és belvízvédelem eszközrendszere teljes mértékben alkalmatlan volt arra, hogy a várost ezektől a veszélyektől csak részben is megvédje. A helyi közéletben és a helyi politikában akkor kezdtek viszonylag jól artikulálódni az érdekek és erőcsoportosulások. Az erőmű és a város viszonya is hagyott némi kívánnivalót maga után… Viszont jól felkészült hivatalnoki gárdával rendelkezett a város, amelyre minden eddigi helyi vezető támaszkodhatott.
Összességében elmondhatom, hogy egy olyan város működését és fejlesztését befolyásolhattam az elmúlt tíz évben, amely megválasztásomkor kis hibákkal ugyan, de megbízhatóan működött és elhibázott korábbi fejlesztések nem terhelték jelentősen a költségvetését. Ez a város már tíz évvel ezelőtt is a magyar átlaghoz képest sokrétűbb és magasabb szintű szolgáltatásokat, lehetőségeket nyújtott polgárainak.
Ha megengedi, néhány konkrétummal is szolgálnék. Tíz éve nem állt még az új szakorvosi rendelőintézet, nem volt Tesco (komoly tárgyalásaim voltak e tekintetben), azóta új zeneiskolát is építettünk. Nem állt a PSE Klubház a kiegészítő építményekkel. Nem volt képtár. Azóta megújult a főutca nagyobbik része nagyon sok utcával együtt. A tervezett kerékpárút-hálózat jelentős mértékben megépült. Az Erzsébet szálló felújítása azért valósulhatott meg, mert értékesítettük az erőmű részére… Az elmúlt tíz évben 934 db hagyományos és 2020 panellakás felújításához adtunk önkormányzati támogatást. Ennek köszönhetően a hagyományos lakások 18%-a, a panellakásoknak pedig több mint 70%-a újult meg! Egynapos sebészetet hoztunk létre. Sorolhatnám… Mozgalmas évek voltak.
A mai kor kihívásai? Az akkori tudásunkkal a mai feladatok nem kezelhetők. Teljesen megváltozott a pályázati, beruházási környezet. Új térségi, társulási formációk működnek. Óránként változnak a jogszabályok, oktatási reform, közigazgatási reform… Most nagyon kell a rutin. Ez az időszak még a „régi motorosokat” is megpróbálja. Nagyon igyekszünk megfelelni a kihívásoknak. Aki nem szokott a gyors döntésekhez kevés információ mellett, az most bajban van.
– Egy éve arról számolt be, hogy megkezdődtek a Paksi Digitális Archívum előkészületi munkái. Hogy halad a fejlesztés, mikor ismerkedhet meg a nagyközönség a helyi digitális gyűjteménnyel?
A Paksi Digitális Archívum létrehozása a 2010-es választási programunk része volt. A munkába – és nem utolsósorban a finanszírozásba is – sikerült bevonni az atomerőművet is.
Az archívum létrehozásának három célját fogalmaztuk meg. Mentsük meg a helytörténeti értékeinket digitalizálással, beleértve a helyi média, a múzeum, a könyvtár, a képtár és az intézményeink helytörténeti szempontból értékes anyagait, amelyek a következő években már tönkremehetnek. Például egy, a nyolcvanas években VHS kazettára felvett videoanyag pár év múlva már olvashatatlan lesz. De a papír alapon most még elérhető kiadványok is eltűnhetnek, megsemmisülhetnek.
A második cél az interneten történő publikálás. Ez azért fontos, mert a XXI. században ez jelenti a nagyközönség számára a nyilvánosságot. Itt nem kell indokolnom, hogy mennyivel többen szereznek információt ma az interneten, mint pl. könyvtári vagy múzeumi látogatás során. Harmadik célként pedig egy európai uniós informatikai rendszer, az Europeana részévé, azaz külföldön is megismerhetővé akarjuk tenni városunkat. Különösen a magyar nukleáris történelem paksi vonatkozásait tesszük ott is kereshetővé.
A rendszer működtetését biztosító nagyteljesítményű számítógépparkot szeptemberben már üzembe helyezték a szakemberek, a tartalmak feltöltését és az interneten való elérést biztosító szoftver fejlesztését éppen a múlt év végén fejeztük be. Most a próbaüzem folyik, majd várhatóan márciusban a nagy nyilvánosság is megismerheti Paks történelmének eddig digitalizált részét. A további média-, illetve intézményi adatok (videók, hanganyagok, szövegek, képek) feltöltéséhez még nagyon sok munkára lesz szükség, legalább két év kell még az elmúlt évtizedek feldolgozásához. Ezen túl szeretnénk intézményeink mindennapi munkájának részévé tenni az archívum feltöltését és karbantartását is.
– Mit kíván a városnak és magának az új évben?
– Nyugalmat. Úgy érzem, időnként egy kicsit túldimenzionáljuk a dolgokat. Túlrettegjük, túlidegeskedjük. Természetesen itt nem azokra gondolok, akiknek napi megélhetési gondjai vannak! Szeretném, ha egy kicsit jobban figyelnénk egymásra, egy kicsit több hitünk lenne. És egy kicsit több humor is kéne talán. És bizalom. Úgy érzem, a vezetők iránt érzett bizalom, ami sokszor okkal ugyan, de sohasem volt túl erős ebben az országban, mintha még csökkenne is. Ott is, ahol nem kéne talán. Tudja, ha egy nép nem tiszteli a vezetőit, akkor ott előbb-utóbb bajok lesznek. A korrupt vezetőket le kell váltani, ha lehet, de talán jobb, ha jókat választanak…
Sok türelem kell ma mindenhez. Egymáshoz, a munkához. De a szemlélődést ez a mai idő nem tűri.
Most élni kell tudni, túlélni a pénzügyi-gazdasági, de leginkább erkölcsi válságot. Aztán építkezni fogunk Magyarországon. Szerencsére nekünk itt Pakson nem kellett egy percre sem megállnunk az építkezésben.
Minden paksi embernek erőt, egészséget kívánok az új évben. Magunknak is. Van dolgunk bőven.