Az atomenergia segít a klímavédelmi célok elérésében

Nemzedékeken átívelő kérdéseket érint a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia, amelynek vitája megkezdődött a parlamentben. Áder János köztársasági elnök a vita során arról beszélt, hogy Magyarország nem mondhat le az atomenergiáról.

A szén-dioxid-mentes villamosenergia-termelés a nap- és az atomenergia együttes használatával garantálható Magyarországon – mondta Áder János köztársasági elnök a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia parlamenti vitájában. – A Kárpát-medence a klímaváltozás szempontjából Európa egyik legsérülékenyebb területe, ezért az országnak jó oka van egy ambiciózus klímastratégia megalkotására – hangsúlyozta az államfő. Mint az MTI összefoglalójában olvasható, a köztársasági elnök hangsúlyozta, hogy a magyar törvényhozás egy olyan indítvány vitáját kezdte meg, amely nemzedékeken átívelő kérdéseket érint, így arról közös nemzeti álláspontot kell kialakítani.

A veszélyeket nem csak az elmúlt nyár melegrekordjaival, erdőtüzeivel és súlyos aszályaival érzékeltette, hangsúlyozta azt is, hogy az emberi tevékenység következtében hússzor olyan gyors a felmelegedés, mint a Föld történetében bármikor. Kijelentette: ha nem változtatunk, az évszázad végén már nem lesz visszaút, a Föld jelentős része kietlen pusztasággá válik. Felhívta a figyelmet arra, hogy a párizsi klímamegállapodás ennek a veszélynek a felismerése után született három éve, ám azóta nem csökkent a szén-dioxid-kibocsátás. Áder János szerint folytatni kell a naperőmű-kapacitás bővítését, amelynek teljesítménye négy éve minden évben megduplázódott, illetve az atomenergiáról sem mondhatunk le, mert csak e két energiaforrás együttes használatával érhető el, hogy az ország áramtermelése 2030-ra 90 százalékban szén-dioxid-mentes legyen – tette hozzá.

Magyarország stratégiai célkitűzése, hogy a hazai lakosság és gazdaság számára hosszú távon biztosítsa a stabil, megfizethető és biztonságos villamosenergia-ellátást. Ennek tudatában többféle lehetőséget is megvizsgált és egy kiegyensúlyozott, a megújuló, a fosszilis és a nukleáris energiát is magába foglaló energiamixben találta meg az ország számára legkedvezőbb, legstabilabb és legbiztonságosabb hosszú távú megoldást. Mindez tükröződik a 2011-ben elfogadott Nemzeti Energiastratégiában is, amely az atomenergia villamosenergia-termelésben betöltött szerepének megtartását tűzte ki célul, a megújuló energiaforrások arányának növelése és a szénalapú áramtermelés mérséklődő arányú megtartása mellett.

A Paksra tervezett két új blokk évente mintegy 19 milliárd kilowattóra villamos energiát fog termelni. Ezzel évente 7 millió tonna szén-dioxid kibocsátását és 4 milliárd köbméter földgáz elégetését takarítjuk meg ahhoz képest, mintha ezt a villanyt gázerőművekben állítanánk elő.

Áder János köztársasági elnök felszólal a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról szóló vitában az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. október 2-án. MTI Fotó: Soós Lajos
Áder János köztársasági elnök felszólal a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról szóló vitában az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. október 2-án. MTI Fotó: Soós Lajos