A Mavir fogyasztásnövekedést prognosztizál
A villamosenergia-ipari rendszer irányítója szerint a fogyasztásnövekedés és a meglévő erőművek szükséges pótlása miatt rövid távon 3000, hosszú távon 6300 megawatt új kapacitás létesítésére van szükség.
A Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Zrt. (Mavir) honlapján tette közzé legújabb elemzését. Eszerint a hazai erőműpark jelenlegi több mint 9000 megawattos összkapacitása 2018-ra 30 százalékkal, 2030-ig több mint 40 százalékkal csökken a szükséges selejtezések miatt. Az elemzők szerint a nettó villamosenergia-igény a következő tizenöt évben – rövid átmeneti időszak után – évente átlagosan 1,5 százalékkal nő. Ez, és a pótlási igények teszik szükségessé az új kapacitások létesítését.
A tanulmány megállapítja, hogy a magyar villamosenergia-rendszer termelői oldalán továbbra is meghatározó a Paksi Atomerőmű, amely 2012-ben a hazai termelés 45,9 százalékát adta. A Mátrai Erőmű 17,8 százalékkal, a Dunamenti Erőmű 6 százalékkal, a Csepeli Erőmű 4,7 százalékkal járult hozzá a hazai termeléshez.
A 2008 őszén jelentkező gazdasági válság a hazai erőművek jelentős részét hátrányosan érintette: a villamos energia nagykereskedelmi ára 40 százalékkal csökkent, nőtt a behozatal részaránya, így több rossz hatásfokú hazai erőmű szinte teljesen kiszorult a villamosenergia-piacról.
A Mavir elemzői szerint a több mint 7600 megawattnyi nagyerőműparkból már tíz éven belül is csak mintegy 5500 megawatt maradhat meg, 2030-ra pedig legfeljebb 4100 megawatt üzemére lehet számítani. A már jelenleg sem fiatal átlagéletkorú nagyerőművek együttes névleges beépített villamos teljesítőképességének tehát több mint a fele helyettesítésre szorul.
A jelenlegi kiserőműveknek 2030-ig a kétharmada, mintegy 1000 megawatt lesz még üzemképes.
A jelenlegi, összességében mintegy 9100 megawatt kapacitásból eszerint tíz év múlva nem egészen 6700 megawatt, a 2030-ra nagyjából 5100 megawatt maradhat meg. Ezért egy évtized alatt 4000, tizenöt év alatt pedig 6500 megawatt kapacitást kell létesíteni.
Az elemzők szerint az ellátás biztosítása szempontjából nagy kérdés, hogy mikor helyezik üzembe az első és a második új paksi blokkot. Úgy vélik, a húszas évek második felében feltétlenül számolni kell ezen egységekkel, az elsőre legkésőbb 2026-ban szükség lehet. A tanulmány konzervatívabb és kevésbé szigorú alapokon nyugvó előrejelzésében is két új blokkal számol 2030-ra.
Az elemzés szerint további 1600 megawatt új kapacitást elsősorban a megújuló forrásra építhető kiserőművek építése eredményezhet, ezek közül főleg a szélerőművek és a biomassza-tüzelésűek bővülhetnek.
A hazai erőmű-összetétel és a termelési költségek miatt a villamosenergia-ellátásban évek óta nagy szerepet kap az import, amely 2012-ben a bruttó villamosenergia-fogyasztás 19,9 százalékát tette ki.