Egyre hangosabbak a német atomstop ellenzői
Egyre többen követelik az atomerőművek bezárásának újragondolását Németországban. Számos német ipari szereplő szerint kormányuk döntése az atomenergia kivonásáról hiba volt – hívta fel a figyelmet Mittler István, a Paks II. Zrt. kommunikációs igazgatója. Nemrégiben Herbert Diess, a Volkswagen vezérigazgatója fogalmazott úgy, hogy ha Németország komolyan gondolja a klímavédelmet, akkor tovább kell üzemeltetni atomerőműveit. A konszern első embere hozzátette: elsőként az ország szénerőműveit kellene végleg bezárni.
Wolfgang Reitzle, a Continental AG vezérigazgatója szintén a német atomerőművek üzemidejének kiterjesztését sürgette, Reinhold Würth (Würth Group) pedig egyenesen tévedésnek nevezte az atomerőművek gyors kivezetését, és lehetséges opcióként szólt a nukleáris energiatermelés újraindításáról.
Ahogy arról a Nucnet beszámolt, a német energiavállalatok pedig arra figyelmeztettek májusban, hogy 2023-ra Németországban nagy eséllyel szakadék fog nyílni a rendelkezésre álló áramkapacitás és a villamosenergia-igény között a nukleáris és a szén alapú termelés kivezetése miatt.
Megnyomta a vészcsengőt a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) is – tette hozzá Mittler István. Arra figyelmeztetnek, hogy a nukleáris energia szerepének globális csökkenése veszélyezteti az emberiség klímacéljainak elérését. Az IEA szerint az atomerőmű-kapacitások várható jelentős csökkenése kockáztatja a klímakatasztrófa elkerülése érdekében kijelölt célokat, valamint a villamosenergia-ellátás biztonságát. Fatih Birol, az IEA igazgatója rámutatott, hogy nincs kellően értékelve a nukleárisenergia-termelés klímabarát mivolta és szerepe az ellátásbiztonságban. Amennyiben a nukleáris energia nem kap több támogatást, a tisztább energiarendszerre való globális átállás drasztikusan megnehezül.
Mint az ismert, Németország 2011-ben döntött atomerőműveinek fokozatos bezárásáról, valamint a megújuló energiaforrások fejlesztéséről. Az atomerőművek leállításával továbbra is domináns szerep hárul a szénerőművekre és a gázerőművekre. A magas fosszilis részarány miatt a németek már ma elbukták a 2020-ra tervezett kibocsátáscsökkentési céljukat, az egy főre eső szén-dioxid-kibocsátás Németországban 50 százalékkal több, mint Magyarországon.
A Paks II. Zrt. kommunikációs igazgatója hozzátette: A hazánkban ma érvényben lévő nemzeti energiastratégia a megújuló energiaforrások arányának növelése és a szén alapú áramtermelés mérséklődő arányú megtartása mellett az atomenergia villamosenergia-termelésben betöltött szerepének megtartását tűzte ki célul. Ugyanis Magyarország természetföldrajzi adottságait figyelembe véve az atomenergia felhasználása nélkül elérhetetlenek a klímavédelmi célok, veszélybe kerül az ellátásbiztonság.
(X)