Jó napot, mi újság? – Komáromi Lilla

Miközben területi képviselőként vetőmag-értékesítéssel foglalkozik, növényvédelmet oktat és vizsgáztat, és neveli két lányát, aközben a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara újdonsült főtitkáraként szakmája elfogadtatásán szeretne dolgozni Komáromi Lilla.

A paksi közvélemény akkor ­figyelhetett fel Komáromi Lillára, amikor az MDF színeiben elindult a 2006-os országgyűlési választásokon. Édesapja a párt alapítótagja volt, az ő ösztönzésére vállalta a jelöltséget. Húszas évei végén járt akkor. A választások után a párt akkori elnöke megcsillantotta előtte a lehetőséget, hogy tevékenykedhet a politikában, de Lilla maradt a kaptafánál, és egy műtrágya-forgalmazó cég területi képviselője lett. Ha nem is a legmélyebb bugyraiba, de betekintést nyert a politikába, ami nem vonzotta, viszont sokat tanult, tapasztalt az idő alatt.

Komáromi Lilla. Fotó: Szaffenauer Ferenc/Paksi Hírnök

Nagydorogon és Kajdacson nevelkedett, a megélhetést a családnak a kárpótlásban visszaszerzett földek nyújtották. Imádta, imádja a természetet, olvasás helyett szívesebben bogarászott kint. Büszkén meséli, hogy nagymamája egykori alsórácegresi birtokán van a Lázár Ervin-mesékből ismert négyszögletű kerekerdő. Hiába a nagymértékű vonzódás, mégsem volt teljesen egyértelmű a pályaválasztás, tanítóképzőbe és Keszthelyre, a Georgikonra is jelentkezett. Azt mondja, az isteni gondviselés döntötte el, hogy végül növényorvos lett. Édesapja által katolikus családba született, de saját elhatározásából reformátusnak keresztelkedett, jelenleg viszont a katolikus egyháznál színesíti a diákmiséket vasárnaponként zenei szolgálattal. Azt vallja, hogy a Biblia – ha azt megfelelően olvassák – egész életre követhető utat, értékrendet ad. Az otthon érzése kerítette hatalmába, amikor belépett a Georgikon Egyetemre, azt érezte: „Megérkeztem!” – Ez olyan, mint amikor találkozol egy férfi­vel és érzed, hogy ő az igazi, de nem tudod megfogalmazni az okát – magyarázza. A növénytermesztő mérnöki diploma megszerzése és egy év pihenő után visszament a mesterképzésre, majd annak elvégzése után Ausztriában bébiszitterkedett, hogy a szükséges nyelvvizsga is meglegyen.

Azóta – eltekintve a gyesen töltött időszaktól – területi képviselőként hol műtrágyát, hol vetőmagot értékesít. Mellette növényvédelmi szaktanácsadóként tevékenykedik közel háromezer hektáron, illetve növényvédelmet oktat, vizsgáztat, és akkor még nem beszéltünk az érdekképviseleti munkájáról. A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Tolna megyei szervezetének idestova tizenöt éve tagja, hat éve elnöke. Öt éve elnökségi tag az országos szervezetben, a közelmúlttól pedig főtitkár. Nem rejti véka alá, hogy nem könnyű aktivizálni a tagságot. A megyei szervezetben új honlapot készítettek, képzést szerveznek, és előadásokkal, továbbképzésekkel szeretnék szolgálni a tagság tájékoztatását. Az, hogy ilyen szerepet, feladatot vállal, cseppet sem áll távol Lillától, soha nem rest kiállni, ha jó ügyekért kell harcolni. Ez most a növényorvosi szakma elfogadtatása, presztízsének növelése. Szeretné mindenkivel megértetni, hogy a növényvédelem nem egyenlő a vegyszerezéssel. A munka a tervezéssel kezdődik, és az aratással zárul. A növényorvos feladata, hogy megtanítsa a gazdáknak az okszerű növényvédelmet, ami az egészséges és minőségi élelmiszer előállításának alappillére, környezetkímélő módon.

Habár örömmel vállalta és fontos feladatának tartja mindezt, valódi küldetése két lányának felnevelése. Ahogy fogalmaz, biztonságot, megfelelő értékrendet, szeretetet nyújtva nekik. Dorka 2010-ben, Réka 2012-ben született. Édesapjukkal három éve váltak külön útjaik. Az eltelt három évben – ahogy úgy tűnik, Lilla életében rendre – volt fent is, lent is. Új otthont teremtett maguknak, munkahelyet váltott, elveszítette édesapját, vitte a nyakába szakadt gazdaságot, gerincműtéten esett át, ledöntötte a lábáról a Covid, aminek utóhatásaival máig birkózik, viszont társra talált Wolf Gábor személyében, akivel mindenben egymás segítségére vannak.

A céljait fi­rtató kérdésre visszatér az egy anya számára evidenciaként értelmezhető gyermeknevelésre. Mint mondja, két alapelvet igyekszik a lányoknak megtanítani. Az egyik, hogy nincs lehetetlen, csak tehetetlen ember, viszont van az a fal, amit nem érdemes megmászni. A másik, hogy első a kötelesség, utána jöhet a szórakozás. Mint elismeri, utóbbit illetően még nem ért el maradéktalan sikert.

Szabó Vanda