Átadták a Tisztes polgár kitüntetést az ünnepi esten

A Szent István téren délelőtt tartott megemlékezés után délután a Csengey Dénes Kulturális Központban folytatódott a március 15-i városi ünnepi programsorozat, ahol Szabó Péter polgármester mondott beszédet. Bevezető gondolatai után azzal folytatta, hogy napjainkig ér az 1848-as forradalom számos üzenete, többek között a bölcsesség és a fiatal erő összefogásának gyümölcsei. – Mert a forradalom eseményeiben megjelent a megfontolt bölcsesség. Hiszen Deák, Kossuth, Széchenyi, Batthyány 40-es 50-es éveikben járó tapasztalt, megfontolt államférfiak voltak, akik már a forradalom kitörése előtt hónapokkal tárgyalásokat folytatnak a bécsi udvarral a változásokról, egy új Magyarország megformálásáról. S közben ott volt a forradalom egy másik, fiatalabb generációja, a 20-as éveikben járó Petőfi Sándor, Vasváry Pál, Irinyi József. A fiatalok, akik képesek voltak a bécsi tanuló ifjúság példáján felbuzdulva, rövid idő alatt ezreket utcára vinni, hogy az évtizedek óta formálódó nemzeti elképzeléseknek utat törjenek akaratukkal, lendületükkel, félelmek nélküli lelkesedésükkel. Bátor kiállásukkal üzentek a világnak és egész Magyarországnak, hogy a fiatalok értékei, akarata, saját életükről, az ország jövőjéről, megújulásáról vallott elképzelései mélyen illeszkednek a reformkori törekvések szövetébe – fogalmazott.

Kiemelte, mindez pedig azért is lehetett, mert ha léteztek is eltérő vélemények, de az alapcélokban volt megegyezés. – A tapasztaltak és az ifjak együtt akarták a nemzet függetlenségét, önrendelkezését, a magyar nyelv megvédését, a sajtószabadságot, alkotmányos rendet, a politikai foglyok szabadon engedését, nemzeti bank megalapítását, vagyis egy szabad, független, önmaga akarata szerint rendelkező modern államiság létrejöttét – mondta Szabó Péter, majd feltette a kérdést, hogy mit üzen ma nekünk 1848 forradalma?

– Először is azt, hogy az élet gyorsan változó feltételei között szükség van a közös nemzeti célok megfogalmazására, és egy tiszta morális iránytűre, melyben az összefogás egyetlen közös nevezője nem a gyűlölet, melyben nem keverednek a politika különböző, egymásnak szögesen ellentmondó oldalai, sötét és szürke árnyalatai, melyben súlya van a kimondott szónak, ahol az igen, igen és a nem, nem. Fontos, hogy őrizzük a forradalom örök és nemes céljait: mindenekelőtt a mai veszélyes és nehéz napokban a békét, a józanész erejét, az emberi szabadság, a jogbiztonság, a nemzeti szuverenitás, és az ország biztonságos fejlődésének értékeit – húzta alá.

– Néhány hét múlva újra dönthetünk a jövőnkről, országunk és vele együtt városunk sorsáról is, mely egy esetleges baloldali győzelem esetén egy teljesen új, a maitól gyökeresen eltérő jövőképet rajzol városunk és a térség számára. Paks több mint 40 éve töretlenül fejlődő város, ahol az atomerőműnek is köszönhetően biztonságban és az átlagosnál jobb életszínvonalon élhetünk. De mindannyian tudjuk, hogy mindezt csak akkor fogjuk megőrizni és közösen gyarapítani, ha nem csak Paks, de az egész ország javát is szolgálva Paks II. megépül. A baloldal pedig most már a programjában is leírta, hogy hatalomra jutásuk esetén leállítják Paks II. megépítését. Pedig az új erőmű a következő évtizedekben is fejlődő jövőt biztosít városunknak, biztonságot a családoknak és a magyar gazdaságnak, és egyben az energia függetlenség szimbóluma az országnak. Ezért szűk három hét múlva szükség lesz a bölcsességünkre, mellyel olyan döntést hozhatunk, ami gátat szab mindannak, amit az erőműépítés leállításával a baloldal szán városunknak és a térségnek – összegzett Szabó Péter.

Zárógondolataiban Konrad Adenauert idézte: „Jelenünk a múltban született, jövőnknek pedig most formáljuk maradandó arcát.” Mint mondta, legyünk büszkék 1848/1849 forradalmárjaira, hőseire, akik 174 évvel ezelőtt példát mutattak, és jövőt építettek nekünk, maiaknak, hogy szabadságban, büszke nemzetként élhessük életünket. Tegyük mindezt mi is korunk kihívásaira válaszolva a jóakarat, az önzetlenség, az összefogás és a felelősségvállalás lelkületében önmagunkért, gyermekeinkért, unokáinkért. A békés, biztonságos és félelmek nélküli szabadságra épülő közös jövőnkért.

Hagyományosan a március 15-i esti városi ünnepségen adják át a Tisztes polgár kitüntetéseket. A díjat azok elismerésére alapították, akik a város életében jelentős szerepet töltenek be, személyes emberi példamutatásuk és életpályájuk révén a város megbecsült polgárai, valamint több mint húsz éve Pakson élnek. Az elismerést 2012 óta adják át, minden esztendőben ketten vehetik át. Az idén a díjazottak Gutai Istvánné és dr. Serdültné Benke Éva.

Gutai Istvánné tősgyökeres paksi családból származik. A szombathelyi főiskolai éveket követően Celldömölkön kezdték pályafutásukat férjével, Gutai Istvánnal. Az 1978-ban átadott új, akkori nevén Munkásművelődési Központ hazahívást jelentett számukra, Julika a könyvtár kialakítására, István népművelő feladatra kapott megbízást. Ebben az intézményben dolgozott 1978-tól nyugállományba vonulásáig. Számára a könyvtár sosem csak a könyvek ki- és beadását, az adminisztráció elvégzését jelentette. Olvasottsága, rendkívüli lexikális tudása tette lehetővé, hogy minden olvasó érdeklődési körét megismerve, személyre szóló könyvajánlásokat tegyen, ez lehetőséget teremtett arra is, hogy a mozgásukban korlátozottaknak házhoz vitték a szolgáltatást. A rendszeres látogatókból és az érdeklődőkből önképzőkört szervezett, akik rendszeres összejöveteleiken értékes előadásokat hallgattak, miközben összetartó, egymásra odafigyelő közösségé kovácsolódtak. A kor kihívása hozta létre a számítógépes tanfolyamokat, amiket Julika nagy odafigyeléssel szervezett. Az Ünnepi könyvhét rendezvényeit, paksi írók-költők megjelent köteteinek bemutatóját, a költészet napi műsor megszervezését mind szívügyének tekintette. Az Olvasógaléria alapítója, ami helyet ad a műkedvelő alkotók bemutatkozásának, és a könyvtári Filmklubnak. A város és az intézmények határon túli magyar kapcsolatainak lelkes szervezője ma is. A Katolikus Karitászban adományokat közvetít, a KÉSZ paksi csoportjában aktív szerepet tölt be. A családi kötelékek mellett – amit két fiúk, Stefka és Dani a családjaikkal, a három unokával fémjeleznek – férjével, Gutai Istvánnal számos szakmai programban is erősítik egymást, például az István által alapított határon túli magyar középiskolások olvasótáborának szervezésében, István és a most díjazott dr. Serdültné Benke Éva könyveinek bemutatójában, író-olvasó találkozók szervezésében határon innen és túl.

Dr. Serdültné Benke Éva 1944. április 15-én született Erdélyben, Sepsiszentgyörgyön. Pakson az Energetikai Szakképzési Intézetben (ESZI) tanított magyar nyelv és irodalom tanárként, majd nyugdíjba vonulása után óraadó tanárként 2004 júliusáig. Számos diákját készítette fel magas színvonalon az érettségire. Tanárként nemcsak tanított, ismereteket adott át, de mindig fontosnak tartotta, hogy hazájukat szerető emberek kerüljenek ki a nagybetűs életbe. Derűs személyiségével osztályfőnökként mindig összetartó közöséget teremtett, és jó kapcsolatot ápolt a szülőkkel, a kollégáival egyaránt. Sikerrel pályázott az önkormányzat nemzetközi kapcsolatok erősítésére hirdetett programjára, melynek keretében az aradi Csiky Gergely Gimnázium tanáraival és diákjaival szervezett több ízben közös programokat az ESZI-s tanárokkal, diákokkal. A közös programoknak köszönhetően (1998-1999-ben) az erdélyi gimnázium tanárai, diákjai ellátogattak városunkba, illetve az ESZI-s diákok is megtapasztalhatták Arad városának különleges atmoszféráját. Dr. Serdültné Benke Éva főszervezője volt 2000-ben az ESZI-ben megrendezett Diákjogok 2000. Diákönkormányzatok és Diáklap Szerkesztők Nemzetközi Konferenciájának, melyen meghívására részt vett Aáry Tamás Lajos az oktatási jogok miniszteri biztosa is. Több ízben szervezett az ESZI-ben vers- és prózamondó versenyeket, melyeken nemcsak az ESZI-s diákok, hanem városunk többi középfokú oktatási intézményének tanulói is részt vettek. 1999-ben magyar és történelem szakos kollégái számára szervezett rendhagyó szakmai továbbképzést Erdélybe, ahol nagyhírű könyvtárakat, oktatási intézményeket, történelmi nevezetességeket kerestek fel. Munkásságát, életét mindig áthatotta a magyar nyelv és kultúra szeretete. Környezetének, számos paksi barátjának mindig felhívta a figyelmét az erdélyi magyar kultúra múltján és jelenén keresztül a gyökerek, az anyanyelv és a nemzet szeretetére, melyet magával hozott Erdélyből az anyaországba, városunkba.

Az esten Dalba öntött forradalom címmel a Paks Kultúrájáért díjas Szaggató zenekar adott ünnepi koncertet. Az ünnepség zárásaként Szántó Zoltán alpolgármester mondott pohárköszöntőt.