Jubileum – Nyolcvan éve tanít, formál, értéket közvetít a gimnázium
Egykori és mai tanárok, diákok, érdeklődők gyűltek össze a Paksi Vak Bottyán Gimnázium díszudvarán az iskola fennállásának nyolcvanadik évfordulója alkalmából megtartott ünnepségre. A köszöntőkben megszólalók felidézték azt a sok-sok emléket, ami összeköti őket egymással és a gimnáziummal, ahogy a múlt elevenedik meg a jubileumi évkönyv lapjain is. Az ünnepi délutánon elismeréseket is átadtak.
– Ez a nyolcvan év itt él velünk. Nem történelemkönyvbe zárt, poros múlt, hanem élő, lélegző jelen is – mondta köszöntőjében Rompf Gabriella, a Paksi Vak Bottyán Gimnázium igazgatója. Beszélt arról, hogy a gimnázium falai között a múlt örökség. – Egy olyan örökség, amelyet generációk visznek tovább, családok, ahol a szülő, a gyermek és az unoka is ugyanannak az iskolaudvarnak a kövén tette meg első lépéseit a felnőtté válás útján – fogalmazott. Felidézve sokszálú családi kötődését az iskolához azt mondta, hogy a múlt nem csupán emlék, hanem élő hálózat, amely átszövi a jelenünket. – A jelen ugyanakkor élesen el is válik a múlttól, új kihívásokat hozott. Tantermeinkben már nem csupán könyvek és táblák szolgálják az oktatást, hanem digitális táblák, kivetítők és okoseszközök. A Covid–19 időszaka mindannyiunkat megtanított arra, hogy az iskolának is meg kell újulnia, tanárnak, diáknak, intézménynek egyaránt – beszélt erről is, hangsúlyozva, hogy az információ ma már másodpercek alatt elérhető, de az értelem, a bölcsesség, a kritikus gondolkodás továbbra is a tanár-diák kapcsolatban születik meg. Kitért arra, hogy a mulandóság törvénye alól senki nem vonhatja ki magát. – De az iskola, ha közösségként éljük meg, képes állandóságot teremteni. Épp ebben rejlik a Paksi Vak Bottyán Gimnázium ereje, nyitott a változásra, de hű marad önmagához. Ezért vagyunk ma itt, ünnepelni egy iskolát, amely nyolcvan éve tanít, formál, értéket közvetít. Ünnepelni azokkal, akik bármely minőségükben részesei voltak, vagy ma is részesei ennek a közösségnek – zárta gondolatait az igazgató, aki után mások is szólásra emelkedtek.
Elsőként Heringes Anita, Paks polgármestere, a gimnázium egykori diákja szólt az egybegyűltekhez. – A pedagógusaink olyan emberek számunkra, mint a saját szüleink: azt akarjuk, hogy büszkék legyenek ránk, hogy olyan értékeket kapjunk tőlük, amiket tovább tudunk vinni az életünkben. Ettől a gimnáziumtól az ember nagyon sokat kapott, kritikai gondolkodást, hitet, hogy képes rá. A pedagógusaink mindig megtámasztottak minket, nagyon sokat köszönhetünk nekik. Most abban a reményben állok itt, hogy azok a pedagógusok, akik tanítottak, büszkék lehetnek rám – mondta.
A továbbiakban Kováts Balázs, a Paksi Vak Bottyán Gimnázium Öregdiákjai Egyesület korábbi elnöke, és dr. Harmat Gabriella, az egyesület elnöke méltatták a gimnáziumot saját diákéveikből őrzött emlékeikből idézve, és mindazon értékeket sorolva, melyeket ebben az iskolában, tanáraiktól kaptak.
Az ünnepi pillanatoknak ezzel még korántsem volt vége: a Vak Bottyán Gimnáziumért Emlékérem átadása következett, melyet ebben az esztendőben Binder Klára és dr. Hanol János vehettek át Rompf Gabriella igazgatótól, a Vak Bottyán Tehetséggondozó Közalapítvány elnökétől. Mint elhangzott, Binder Klára 1986-ban végzett a gimnáziumban, majd a szegedi József Attila Tudományegyetemen szerzett diplomát. 1994-től tanított a gimnáziumban filozófia, német, kémia szakos tanárként, 2007-től 2018-ig igazgatóhelyettes volt. A Paksi Vak Bottyán Gimnázium Öregdiákjai Egyesület alapító tagja. Dr. Hanol János 2001-ben végzett a gimnáziumban, a Pécsi Tudományegyetem Állam és Jogtudomány Karán diplomázott, jelenleg a Paksi Polgármesteri Hivatalban a társadalmi kapcsolatok és városmarketing csoport vezetője. Gazdag helytörténeti gyűjteményéből és tapasztalatával többször segítette már a gimnáziumot. Az öregdiákok egyesületének elnökhelyettese.
A díjátadó és a megható, humortól sem mentes visszaemlékezések után ünnepi gálaműsor következett, többek között fellépett a gimnázium kórusa, majd bemutatták a jubileumi évkönyvet, amely Fittné Szilvássy Ildikó főszerkesztésében látott napvilágot, és amely mellett Vajnai János jubileumi füzetéhez is hozzá lehetett jutni. A tanárnő elmondta, hogy az évkönyv egy részében interjúk olvashatók azon ötlet megvalósításaként, hogyha az iskola történetét szeretnék bemutatni, akkor azt egykori tanárok emlékein keresztül tegyék, bemutatkoznak sikeres „öregdiákok”, valamint tekintettel arra, hogy az évkönyv ötévente jelenik meg, az elmúlt öt esztendő sikereit, eredményeit örökítik meg lapjain. Az interjúkat kollégák készítették, az évkönyvet Lizák-Pető Viktória digitális kultúra tanár öntötte formába.
Azt már Rompf Gabriella igazgatótól tudtuk meg, hogy nem a mostani ünnepi gála volt az egyetlen alkalom a jubileum megünneplésére. Többek között kiállításokat rendeztek az iskolában, alkotópályázatokat hirdettek a diákoknak – így lett a jubileumnak saját logója –, és még számos módon hatotta át az elmúlt hónapokat a nyolcvan esztendőre való emlékezés.