Várostörténeti konferenciát tartottak a múzeumban

Országos tudományos konferenciának adott otthont május 23-án a Paksi Városi Múzeum. A Paksi Települési Értéktár Bizottság közreműködésével immár második alkalommal rendezték meg a Várostörténeti Konferenciát, amely Paks történelmi és kulturális örökségének feltárását, valamint a helytörténeti kutatások legfrissebb eredményeinek bemutatását tűzte ki célul, hozzájárulva ezzel az új nagy monográfia-sorozat előkészítéséhez. A konferenciát Nagy Balázs alpolgármester nyitotta meg, aki kiemelte, hogy a helytörténeti kutatásoknak és az összefogásnak köszönhetően 2029-re elkészülhet a város új monográfiája. Az alpolgármester köszönetet mondott dr. Fazekas Ferencnek, a Paksi Városi Múzeum igazgatójának és mindazoknak, akik részt vesznek a kutatásban és annak közösségi bemutatásában. A konferencia négy tematikus szekcióban zajlott, ahol a régészettől a biográfiáig, a nemzetiségi történelemtől a néprajzig számtalan tudomány képviselője osztotta meg legfrissebb kutatási eredményeit. Az előadások során a résztvevők átfogó képet kaphattak Paks múltjáról.

Dr. Fazekas Ferenc, a Paksi Városi Múzeum igazgatója úgy véli, hogy egy várostörténeti monográfiának fontos feladata, hogy a híres személyek életútját is feldolgozza. Ezért Pákolitz István és Palágyi Menyhért életének és szerepének bemutatását is feladatának tekinti. Az eseményen külön figyelmet kapott a paksi zeneiskola története is. Simon Péter, a Pro Artis Alapfokú Művészeti Iskola vezetője előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy bár az intézmény 1974-ben vált önállóvá, a zeneoktatás gyökerei egészen 1962-ig nyúlnak vissza. Dr. Hanol János, a Paksi Települési Értéktár Bizottság elnöke előadásában a Flórián-ház közel kétszáz éves történetét mutatta be, mely nem csupán építészeti, hanem kereskedelmi és társadalomtörténeti jelentőséggel is bír. A konferencián szó esett a paksi németség kutatásának új irányairól is. A Pécsi Tudományegyetem Történettudományi Intézetével való együttműködés keretében már folyamatban vannak a kutatások, amelyek célja a német közösség helyi történetének feltérképezése. Dr. Vitári Zsolt intézetigazgató elmondta, hogy eddig kevés adat állt rendelkezésünkre, ezért nagy szükség van arra, hogy e területen is bővítsék az ismereteket. Dr. Fazekas Ferenc múzeumigazgató kiemelte, hogy jelenleg a paksi németség történelmi kutatásai mellett több régészeti és topográfiai kutatás is zajlik, amelyek különösen a Lussonium római kori erőd és környezetének pontosabb feltérképezésére irányulnak. A II. Várostörténeti Konferencia nemcsak a szakma képviselői, hanem a helytörténet iránt érdeklődő közönség számára is értékes tudást kínált.