Testvérvárosok, partnertelepülések – Asztravec

Ritka alkalom adódott, egy testvérvárosi kapcsolat születését valós időben figyelhetjük meg. Paks és a fehérorosz Asztravec között most indul el egy közös történet, amelyben egyszerre van jelen a hasonlóság és a különbözőség, a barátkozás és a tanulás lehetősége.

Miért éppen Asztravec?

Heringes Anita polgármesterhez intézett kérdésünkön nem kellett sokat gondolkodnunk: hogyan merült fel, hogy Asztravec testvérvárosunk legyen?
– Megkeresett minket az ötlettel az ASZE egyik munkatársa, Sevastyan Elena és a fehérorosz nagykövet, Ulakhovich Uladzimir – érkezett az adekvát válasz. – Asztravec és Paks sok mindenben hasonlítanak egymásra. Hasonló atomerőmű-beruházás valósult ott meg, ráadásul a jelenleg a paksi új blokkok építését irányító Vitalij Poljanyin volt az ottani atomerőmű-építés építési projektigazgatója. Tényleg lényeges pontokon egyezünk, ami miatt sokat lehet tanulni tőlük. A testvérvárosi megállapodást szeptember 10-én írtuk alá Minszkben, a Belarusz–Magyar Kormányközi Gazdasági Együttműködési Bizottság 13. ülése keretében – tájékoztatott Paks város polgármestere.

Heringes Anita azt is elárulta, hogy egyelőre keveset tud a fehérorosz városról. Vagyunk így még néhányan ezzel. Kiindulásként a város nevét sem könnyű magyarra átírni, legalábbis az internetes magyar nyelvű találatok alapján. A Paksi Hírnökben az a-betűs, sz-betűs, c-betűs változat mellett tettük le voksunkat, mert tükrözi a fehérorosz írást, mellékesen a cseh Ostroveccel való összekeverhetőséget is elkerüljük vele, nem mellékesen pedig megfelel A cirill betűs szláv nyelvek neveinek magyar helyesírása szabályzatnak.

Rácsodálkozás: hasonlóságok

• Asztravec, az azonos nevű járás központja, klasszikus „atomos” település, itt élnek az atomerőmű dolgozói.
• A faluból a beruházás nyomán kisvárossá növekedett településnek 15 ezer lakosa van. 2012-ben kapott városi rangot.
• Az atomerőmű és a népességnövekedés hatására 2021-re három új lakónegyed épült. Többek között ezek miatt érzik a Pakson dolgozó asztraveciek annyira otthonosan magukat nálunk.
• Mindkét városnak rendben vannak a történelmi gyökerei. Paks első írásos említése 1333-ból származik, Asztravec nevét pedig 1468-tól ismerjük, amikor Geranion ura, Jurij Gashtold feljegyezte, hogy évente két mérő mézet adományoz a helyi Boldogságos Szűz Mária és Mindenszentek templomának.
• Asztravec a Losa folyó partján fekszik, 18 km-re az atomerőműtől.
Valóban sok a hasonlóság, ami feledteti, hogy új rokonunk elég messze van.
Egy kis földrajz: Asztravectől a litván határ 15 km-re, Vilnius 70 km-re található, jóval közelebb, mint Grodno (Hrodno), a régióközpont (240 km), vagy a főváros, Minszk (150 km). Mondanánk, hogy a hangulatos Grodno kihagyhatatlan úti cél, ha éppen Asztravecben járunk, de akkor már egyszerűbb lenne Paksról útba ejteni Fehéroroszország legeurópaibb városát. Az útvonaltervezés közben véletlenül se tévesszük össze a lengyelországi Grodnóval, mert akkor az 1500 km hosszú út helyett egy még hosszabbat kapunk.

A különbözőségek vonzanak

A szükséges és elégséges mennyiségű hasonlóságot felleltük, lássuk a főbb eltéréseket Paks és Asztravec között.
• Eltérően Pakstól a Losának nincs szerepe az atomerőmű hűtésében. A mindössze 42 km-es folyó nem is folyik az atomerőmű felé. Több helyen víztározóvá szélesedik, így Asztravecben is akadnak tavak, szigetek, köztük a Szerelem szigete, kis pavilonnal és romantikus lakatolási lehetőséggel. A város szláv eredetű neve azonban nem erről, hanem vélhetőn a folyó jobb partján található erődített szigetről származik.
• A történelem viharaiban Asztravec hovatartozása gyakran változott: volt a Litván Nagyfejedelemség része, majd az Orosz Birodalomhoz került, később a Második Lengyel Köztársasághoz tartozott, a Szovjetunióhoz csatolták, német megszállás alatt is állt – most pedig Fehéroroszországban találjuk. (Mondhatnánk, hogy de Pakson meg a kelták, a rómaiak és a törökök is… de nem mondjuk.)
• Az Asztravec atomerőmű is orosz hitelből épült, csak gyorsabban. Pakson viszont már több évtizede működik atomerőmű, így ami a fehérorosz városban az elmúlt másfél évtizedben zajlott, az nálunk már a múlt században megtörtént.
• Pakson már dolgoznak asztraveciek. Egyiküket meg is kérdeztük: mi van Pakson, ami otthon nem volt? Például a szervezett sportolási lehetőségek, túrázás, sárkányhajózás. És mi hiányzik Asztravecből? A krumpli. (Nincs okunk kételkedni benne, hogy a belorusz krumpli finomabb.)
• A fehérorosz kisvárosnak először Gerjennel alakult ki együttműködése: 2019. szeptember 12-én gazdasági és kulturális együttműködési szándéknyilatkozatot írtak alá a települések polgármesterei. Vajon, hogyha Gerjen és Asztravec testvérvárosok, és Paks és Asztravec is testvérvárosok lesznek, akkor Gerjen és Paks féltesók-e. Erről a vicces felvetésről természetesen nem kérdeztük Sevastyan Elenát, a kapcsolatfelvétel egyik kezdeményezőjét.

Barátok vagyunk

– Nagyon hálásak vagyunk Gerjen polgármesterének, Romhányi Károlynak a kezdeményezésért és az együttműködésért, és szeretnénk tovább építeni a kapcsolatainkat Gerjennel. Paks azért érdekes számunkra, mert atomerőmű melletti város, nagyjából azonos lélekszámmal, mint Asztrevec. Ezért sok területen van lehetőség az együttműködésre – válaszolta Sevastyan Elena, az ASZE munkatársa, a szociális jóléti központ vezetője arra a kérdésre, hogy a gerjeni együttműködés mellett mi motiválja a Pakssal kialakuló közvetlen együttműködést.
– Egyébként sok asztraveci lakos él és dolgozik jelenleg is Pakson, tehát lakossági szinten már barátok vagyunk, most ezt szeretnénk a városvezetés szintjén is megerősíteni. Úgy gondolom, hogy városainknak nagyon sok közös pontja van. Az együttműködés az egészségügy, oktatás, kultúra, sport, turizmus területén, valamint a városfejlesztés terén szerzett tapasztalatok cseréje különösen fontos számunkra, hiszen mindkét város atomerőmű melletti település – villantotta fel Sevastyan Elena a lehetőségeket.
Megtudtuk azt is, hogy Asztravec járás testvérvárosi kapcsolatban áll az Oroszországi Föderáció két városával, Obnyinszkkal és Szosznovij Borral, valamint a magyarországi Gerjennel. Szeptember végén várható egy újabb szerződés aláírása, a kínai Csinghaj várossal. Emellett szándéknyilatkozat született az oroszországi Desznogorszk várossal is partnerségi kapcsolatok kialakítására.
A paksi–asztraveci együttműködés keretében hamarosan együttműködési ütemtervet dolgoznak ki, és a szokásos testvérvárosi programok sem maradnak el: látogatás Asztravecre és környékére, ismerkedés a város nevezetességeivel, történelmével, fejlődésével.
Az elmúlt években Asztravec nagyon sokat fejlődött: több mint 350 ezer m² lakóterület épült, új központi járási klinikai kórházi épületegyüttes, 3 iskola 1785 diákkal, 4 óvoda 800 férőhellyel, sport- és egészségközpontok, városi stadion, gyermekek alkotóháza, ifjúsági és közösségi multifunkcionális központ, fedett jégpálya, autóbusz-állomás, valamint a rendelőintézet felújítása is megtörtént. A hosszú felsorolás is mutatja: a fejlődés nem egy-egy beruházást jelentett, hanem a város életének szinte minden területét átformálta. – Ma már egy barátságos város, ahol az életfeltételek a lehető legjobban szolgálják az ember sokoldalú fejlődését és igényeinek kielégítését – kaptunk ízelítőt a fejlődésről Sevastyan Elenától.
Kihasználtuk az alkalmat, hogy bennfentes turisztikai tippeket kapjunk. Sevastyan Elena ismertette, hogy a turisták figyelmét hagyományosan a gerviáti templom vonzza. Emellett a járás területén számos egyedi építészeti emlék maradt fenn: templomok Mihaliszki, Dajlidki, Gradovscsina, Kemeliski falvakban és Gudogaj településen; Trokényikiben Marian Bogusz-Siska festő kúriája; Vornyany faluban egy 18. századi építészeti együttes. Az atomerőmű működésével való ismerkedéshez felkereshető a Belorusz Atomerőmű információs központja is. A járás területén található a Szarocsani tavak természetvédelmi terület, amely 14 tóból áll, összesen több mint 4 km² vízfelülettel és mintegy 20 km hosszúsággal.
Asztravec városnapja éppen augusztus 23-án van, a település 2023-ban ünnepelte az 555. éves születésnapját, roppant ünnepélyes külsőségek között, a programszervezésből a Roszatom is kivette a részét. – Igen, valóban, a városnapot hagyományosan augusztus utolsó vasárnapján tartjuk, mindig a Roszatom állami vállalat közreműködésével. Az „atomos” hangulatnak köszönhetően nemcsak a környező járásokból, hanem egész Fehéroroszországból érkeznek vendégek a rendezvényre – egészítette ki az információt az ASZE munkatársa.
Sevastyan Elena kedveli Paksot. – Úgy gondolom, Paks hangulatában és történelmében nagyon hasonlít Asztravecra. Bízom benne, hogy hosszú és eredményes együttműködésünk lesz. Hálás vagyok Paks lakóinak, a városházának, az ASZE dolgozóit kezelő orvosoknak. Pakson a legfontosabbak az emberek, ők teszik békéssé és otthonossá ezt a várost, és mi a magunk részéről készen állunk segíteni őket ebben – fejezte ki köszönetét.
Akár a történelmi párhuzamokat, akár a friss fejlesztéseket nézzük, Asztravec jóval közelebb kerül hozzánk, mint ahogy a térképen tűnik. A szeptemberi aláírással egy új testvérvárosi kapcsolat születik, amelynek igazi tartalmát a közös munka és az emberi kapcsolatok fogják megadni.