Heringes Anita: a Paks II. projekt fontos fejlődési lehetőség a város számára

– A Paks II. projekt az Európai Unió legelőrehaladottabb atomerőmű-beruházása. Magyarországnak és Paksnak is elemi érdeke, hogy a két új paksi blokk mihamarabb megépüljön. Ez a megfizethető áram és az ellátásbiztonság garanciája – emelte ki előadásában Heringes Anita, Paks polgármestere a Világ Atomenergia-hete elnevezésű nemzetközi fórumon, amelyet az atomenergetikának és a hozzá kapcsolódó ágazatoknak szentelnek. Az eseményen, amelyet szeptember 26. és 30. között Moszkvában, az Összoroszországi Kiállítási Központban tartanak, az atomerőművet üzemeltető, illetve nukleáris programot fejlesztő országok vezetői, kormányzati szervek és nagyvállalatok képviselői, polgármesterek, valamint tudósok és vállalkozók vesznek részt.

Az Atomvárosok: közösen fejlesztjük a régiókat című panelbeszélgetésen Heringes Anita kiemelte azt is, hogy Paks szellemisége és az atomerőmű teljes mértékben összefonódott, a paksi embereket büszkeséggel tölti el, hogy itt működik, ők működtetik a paksi atomerőművet.

Beszélt arról is, hogy Paks II. egy nemzetközi nagyberuházás. A Roszatom technológiájával, amerikai, nyugat-európai (pl. francia, német, osztrák, svéd, svájci, osztrák, holland) beszállítók részvételével valósul meg. – A projekten dolgozó szakemberek az 5. blokk munkagödrénél készülnek az első beton öntésére, sorra épülnek az építést kiszolgáló felvonulási terület létesítményei, folyamatos a tervezési és engedélyezési munka, közben Oroszországban és Nyugat-Európában készülnek az atomerőmű nagyberendezései – tájékoztatott a projekt aktualitásairól.

Heringes Anita hangsúlyozta:

a Paks II. projekt fontos fejlődési lehetőség a város számára, ez persze eltér egy zöldmezős beruházás nyújtotta előnyöktől, egyben felelősség is a városvezetésnek: hosszú távú, élhető, fenntartható városi környezetet kell létrehozni, amely nem csak a beruházás idején szolgálja az itt élők érdekeit, de évtizedekre megalapozza a gazdasági növekedést és a közösségi jólétet.

– Paks mellett már a második atomerőmű épül, ezért nem új infrastruktúra létrehozására van szükség, hanem a meglévő fejlesztésére, megújítására. Paksot 1979-ben az atomerőmű létesítésével járó fejlesztések emelték várossá, olyan beruházások valósultak meg, amelyek korábban elképzelhetetlennek tűntek egy ilyen kis település számára: művelődési ház épült színház- és moziteremmel, külön közvetítői toronnyal és melléképületekkel rendelkező sportpályák létesültek, új, modern eszközökkel ellátott egészségügyi létesítmények és egyéb közösségi intézmények valósultak meg – idézte fel, kiemelve, hogy a város érdeke, hogy Paks I. és Paks II. helyi és vármegyei átlagkeresetre és vásárlóerőre gyakorolt pozitív hatása hosszú távon is megmaradjon. – Az országos átlagkereseti rangsorban a mi vármegyénk a TOP 5-ben van, amire vitathatatlanul a paksi atomerőmű és a Paks II. projekt van a legnagyobb hatással – fogalmazott a polgármester.

Arról is beszélt, hogy a város hosszú távú jövője egybefonódik a Paks II. atomerőművel: A két új blokk az évszázad végéig üzemel majd, tehát generációkon keresztül lesz a város életének meghatározó szereplője. – Országos szinten láthatóak a települések elektrifikációs törekvései a tisztább környezet érdekében, de ennek a kulcsa a tisztán megtermelt villamos energia, ezt garantálja Paks II. – húzta alá.

A városról szólva elmondta, hogy Magyarországon Paks az egyetlen olyan település, ahol 100 százalékban tisztán elektromos flottával működik a helyi tömegközlekedés és ezen túl újabb közszolgáltatás fejlődik zöld irányba miután augusztusban egy elektromos hulladékszállító jármű kezdte meg egyéves tesztüzemét. Városszerte több elektromos töltőállomás is elérhető az autósok számára. A projekt indulása óta több száz lakás épül(t) a városban, szállást biztosítva a Paksra érkező mérnökök, szakemberek számára. (Liget lakópark 92 lakás, Léna lakópark 500 lakás.)

– Ezen lakóparkok fejlesztése mellett a víziközmű, csapadékvízelvezetési, úthálózati infrastruktúra fejlesztésre is folyamatosan szükség van, melyekhez komoly állami forrásokra lesz még szükség. Egy település ilyen mértékű fenntartható fejlődése nem tud megvalósulni állami források nélkül. Hiszen egy ilyen beruházás elsősorban az addig is ott élők életminőségének megtartása és fejlesztése kell legyen a cél, és fontos, hogy az újonnan a városban érkezők sem szenvedjenek semmiben sem hátrányt – húzta alá.

Heringes Anita kiemelte, hogy a város és a meglévő, illetve az épülő atomerőmű szorosan együttműködik a mindennapokban, az itt élők pontosan tudják, hogy az atomenergia megkerülhetetlen energiapiaci szereplő a világban, és büszkék rá, hogy atomerőmű működik a városban. Egy idei, 1000 fő megkérdezésén alapuló reprezentatív közvélemény-kutatás eredményei azt mutatják, hogy a Pakson és annak 30 km-es körzetében élő megkérdezettek 88,9 százaléka szerint az atomenergia biztosítja ma leginkább az ország és a lakosság biztonságos és folyamatos áramellátását. A városi rendezvények állandó résztvevője mindkét erőmű, edukatív tartalmaik, programjaik színesítik Paks eseményeit.

– Aki tágabb értelemben, globálisan is környezettudatosan gondolkodik, az atomenergia mellett a megújulókban, hazánk esetében kiemelten a napenergiában látja a fenntarthatóság lehetőségét. Nyugat-Európában és a tengerentúlon is számos minta van az atomenergia és a megújulók egymás melletti, egymást kiegészítő üzemeltetésére, de Paks is kitűnő példa, ahol a város határában az ország egyik legnagyobb, 74 ezer panelból kialakított, 20,6 megawatt teljesítményű naperőműve állít elő villamos energiát, a Paksi Atomerőmű szomszédságában, mondta.

A városvezetést segítő társadalmi eszközökről szólva elmondta, az atomerőművel való együttélésben a paksiak már több évtizednyi pozitív tapasztalattal rendelkeznek. A Paks II. projekten dolgozó, külföldről ideérkező munkavállalókat sikerült már eddig is integrálni a város életébe: a külföldi gyerekek a magyar gyerekekkel közös óvodai csoportokba járnak, vegyes iskolaépületek működnek, öröm hallani magyarul folyékony beszélő külföldi kisiskolásokat. A városvezetés támogatja a külföldi kulturális programok megtartását, legyen szó képzőművészeti vagy fotókiállításról, könyvtári előadássorozat megszervezéséről. És a mostanra hagyományossá váló Maslenica télűző program megszervezéséről.

– Fontos tényező az is, hogy a magyarországi nukleáris tudás itt koncentrálódik. Ráadásul 2025. szeptembertől a villamosmérnök képzés is visszatért a városba az MVM Paksi Atomerőmű Zrt., a Paks II. Zrt. és a Pécsi Tudományegyetem közös munkájának köszönhetően. A levelező képzésnek a paksi Energetikai Technikum és Kollégium ad otthont.

A tény, hogy Pakson elérhetővé vált a Pécsi Tudományegyetem képzése, az olyan modern városok közé sorolja a települést, amelyek rendelkeznek felsőoktatással. Itt is van lehetőség további fejlődésre, hiszen – ahogyan azt a Paks II. Zrt. HR igazgatója többször is kiemelte – közép távú cél, hogy elinduljon a nappali munkarendű képzés is – összegzett.

Zárógondolataiban arról beszélt Heringes Anita polgármester, hogy még sok feladat áll a város előtt az infrastrukturális fejlesztések terén, de mindent meg fognak tenni azért, hogy Paks egy szép, fenntartható, modern és fejlődő város legyen egy jól működő új atomerőmű mellett is.