A kultúra háza: tartalom és forma
Felújítások után és újabb munkák előtt, események sűrűjében beszélgettünk a Csengey Dénes Kulturális Központ dolgairól Heringes Anita polgármesterrel (PDF) és Márkus Zalán ügyvezető igazgatóval.
A ház
A beszélgetés elején hirtelen a felújításokra terelődött a szó. Nem függetlenül az asztalon heverő tervrajzoktól. A tavalyi munkák után idén is folytatódik a Csengey épületének megújítása, ráadásul a vártnál nagyobb forrásból. – Szépen lépkedünk előre, tavaly kicseréltük a színházterem székeit, felújítottuk az oldalfal borítását, van meleg víz a csapokban, áram a konnektorokban – fogalmazott Heringes Anita, hozzátéve, hogy a Csengeyhez kapcsolódóan a sóstói táborban megtörtént az ágyak cseréje.
Az idei fejlesztések anyagi hátterét a Versenyképes Járások Extra és a Versenyképes Járások 2 projektek adják. – A tavaly ezekben a programokban elvont 782 millió forintból közel 365 millió forint érkezett vissza, ez ad lehetőséget a további felújításokra – emelte ki a polgármester.
A konkrét idei felújításokról Márkus Zalán beszélt részletesebben. Már a tavalyi munkáknak is nagyon örültek, és a városvezetés biztatására felkészülten, kész tervekkel vágtak neki a jövőnek.
– Az idei feladatok felsorolását a belső csapadékvíz-elvezető rendszer felújításával kezdem, ami láthatatlan, de fontos. Ennél látványosabb lesz az épület főbejárati lépcsőjének cseréje, a parkolóba vezető kis lépcső felújítása, a teljes homlokzati nyílászárócsere és az épület előtti tér rekonstrukciója – mondta és mutatta az ügyvezető igazgató. A beszélgetés közben ugyanis tettünk egy sétát, a fotós nagy megelégedésére. Márkus Zalán hozzátette, hogy nagyon régóta esedékesek ezek a felújítások, hiszen a főbejárat széles lépcsője, az épület és a szökőkút közötti négyzet alakú tér magukon viselik az idő múlását.
A fejlesztések között kiemelt helyet kap a színpadtechnika korszerűsítése is. – Negyvennyolc éves színpadtechnikával dolgozunk jelen pillanatban, végre robotlámpákat fogunk beszerezni, huszonhárom darabot, illetve kapunk egy új hangrendszert, ami nagyban fogja javítani az élményt – hangsúlyozta az ügyvezető igazgató. A beruházás nemcsak hasznos, hanem gazdasági szempontból is indokolt. – A színpadtechnika felújítása visszahozza az árát, költségcsökkenést eredményez, mivel nem kell bérelni az eszközöket – tette hozzá Heringes Anita. A tervek szerint a fejlesztések nagy része már az adventi időszakra elkészülhet, bár ez a beszerzési eljárások ütemétől függ.
Paksi Tavaszi Fesztivál
A Csengey közösségi tér és sokszínű kulturális helyszín. A változatosság a közelmúlt eseményére, a Paksi Tavaszi Fesztiválra is jellemző: március 8. és 14. között zajlott az idei rendezvény, ahol az volt a cél, hogy minden korosztály számára tartalmas kikapcsolódást kínáljanak a programok.
– Három éve megy a tavaszi fesztivál: a program indításakor arra gondoltunk, hogy tél után, amikor nyílni kezd a természet, összerakunk egy olyan programsorozatot, amiből mindenki tud magának választani. A kertészettől kezdve a sporton át, a palettán vannak színházi előadások, koncertek, beszélgetések… Folyamatosan figyeljük, mi érdekli az embereket, és igyekszünk a különféle igényeknek megfelelni – mondta Márkus Zalán arról, hogy a kínálat tudatosan sokszínű. Az idei évben saját produkcióval is készültek, a Fényre írt szóval. A különleges animációs, zenés-árnyjátékos színházi előadásnak nagyon jó fogadtatása volt.
A szervezők minden évben szeretnek megújulni, miközben megtartják a fesztivál tavaszi kikeletes alapkarakterét. A fesztivál mindig a nőnappal indul, és a nemzeti ünnep a zárása.
– Gyerekek és felnőttek is jönnek, habár azt látjuk, hogy a 14–23 éves korosztályt nagyon nehéz megszólítani. A remélhetőleg mielőbb elinduló TOP-os pályázatból külön készülünk a fiataloknak szóló programelemekkel – említette Márkus Zalán.
Közösségi tér
A Csengey-épület Paks nappalija, közösségi tér: bárki bejöhet, nyitott terek vannak, le lehet ülni, mozihoz kapcsolódóan büfé működik, a ház egy találkozási pont. Sok szülő korábban érkezik, amikor jön a táncpróba, szakkör után a gyermekéért, várakozván itt meg lehet beszélni a dolgokat.
– A művelődési ház kihasználtsága egészen elképesztő. Huszonegy állandó csoportunk van, minden délután szinte telt házzal megy. Egymást érik a zenekarok, a táncegyüttesek, a fellépők. A tavalyi évben összesen kétszázezer résztvevőnk volt – mesélte az ügyvezető. A programok között szerepelnek független színházi előadások, szabadtéri események, túrák, filmvetítések és közösségi rendezvények.
Kreatív (munka)hely
A Csengeyre jellemző, hogy nemcsak egész évben folyamatosan történik valami, hanem mindenhol jelen van a városban. A Paksi BorBála a maga öt sikeres évével már a vagány kezdeményezések klasszikusának számít, de mindig jönnek új ötletek.
– Hatalmas siker volt a filmvetítésünk az ürgemezei pihenőparkban. Elhoztuk a méltán híres és népszerű Nyékihegyi termelőpiacot is, és már törjük a fejünket a következő újdonságokon. A Pagony (az ürgemezei pihenőparkban a gyermekek részére létrehozott programhelyszín) tavaly indult, az augusztus 20-i rendezvénysorozatot kísérte. A dunakömlődi könyvtár most költözik át a faluházba, így könnyebben elérhetők lesznek, állandó nyitvatartással. Mindennapi tevékenységünk és a tagintézmények irányítása mellett foglalkozunk közösségi szolgálatos diákokkal, akik rendszeresen segítik a munkánkat – sorolta az igazgató az elmúlt évek történéseit, majd áttért a további tervekre is.
– Egy szabadtéri ifjúsági klubszerű teret szeretnénk a ház mellett létrehozni, hogy a már említett, tizen- és huszonéves korosztály is megszólítva érezze magát, és kellemes, tartalmas időt töltsön nálunk. A mobiltelefonos kapcsolattartás helyett valóságos teret és lehetőségeket kínálunk, hogy közösségek tudjanak formálódni, és a fiatalok is otthon érezzék magukat a házban. A terveink között szerepel a zenekari próbaterem megnyitása a fiatal közönség felé. Be lehet menni nyilvános próbára, lehet beszélgetni a zenészekkel, ismerkedni a hangszerekkel – engedett bepillantást az ügyvezető igazgató a hároméves projektbe. A TOP Plusz pályázatban speciális feltételek vannak, a meglévő rendezvényeket nem lehetett becsatornázni, tehát 30-60 új rendezvénnyel készül a művelődési ház csapata. A nonprofit társaság teljes létszáma 23 fő, amiben benne van a technikai személyzet, a szervezők, a gazdasági ügyintézők. Négy tagintézmény van, a sóstói tábor, a Cseresznyéskert Erdei Iskola, a dunakömlődi faluház, illetve a főintézmény. A konkrét szervező stáb hat fős.
– Számos városi rendezvényben is közreműködünk, segítjük a rendezvények szervezését és lebonyolítását is. Május 30-án például a német nemzetiségi napon működünk közre, de az atomerőmű által szervezett városi gyereknapon is lesz feladatunk. Már körvonalazódott az augusztus 20-i program, ami nagyon sok tényezős feladat. A Város Napja pedig már kopogtat az ajtón, nagyon várjuk, hogy idén is élvonalbeli előadókkal, nagykoncertekkel és izgalmas, színes kísérőprogramokkal tehessünk a paksi és környékbeli lakosok kedvére – említette Márkus Zalán.
Város Napja: közösség és nagyrendezvény
A Város Napja Paks fontos közösségi eseménye, ahogyan Heringes Anita polgármester fogalmazott, ez a hétvége a paksiakról szól.
– A Város Napja idén „ráépül” a Tour de Hongrie-ra. Május 14-én lesz a kerékpárverseny, 15-e a Város Napja nulladik napja, egy kis felkészülés, rápörgés a másnapi programokra. Május 16-án szombaton pedig főzzük a halászlevet, zajlik a program a civil szervezetekkel, folyamatosak lesznek a színpadi produkciók, ez egy egésznapos színes forgatag, a bevált szóhasználattal élve, kulturális kavalkád lesz – tette hozzá Márkus Zalán.
A tavalyi rendezvény magasra tette a lécet. Az idei programban is ismert fellépők szerepelnek, a Kalap Jakab, a Halott Pénz és a Cotton Club Singers. De ez az a rendezvény, ami nem csak a híres emberekről szól.
A helyszín az ürgemezei kistó környéke, ahol a civilek részvétele fontos elem. – A húsvét miatt a jelentkezési határidőt meghosszabbítottuk, jeleztek új szervezetek is részvételt, csapatot építenek. Várhatóan sokan leszünk, és reméljük, hogy nagyon jó közösségi megmozdulás lesz ismételten – mondta Márkus Zalán.
A tavalyi Város Napjával, vagyis a térítésmentes belépéssel kapcsolatban felmerült visszajelzésekkel a városvezetés foglalkozott. – Az elképzelést április elején véglegesítjük. És szeretnénk, ha a Város Napján a városkártya már működhetne – jelezte Heringes Anita polgármester.
Megjelent a Paksi Hírnök 2026. április 10-i számában.