Megemlékezést tartottak a nemzeti összetartozás napján

Városi megemlékezést tartottak június 4-én a Duna-parti korzón álló Trianon-emlékműnél. Beszédet mondott Barnabás István, Paks alpolgármestere (PDF). Azt mondta egyebek mellett: „a magyarságot nem sikerült eltörölni sem határokkal, sem tiltásokkal, sem a történelem viharaival. És talán most újra valódi esély van arra, hogy ne egymással szemben, hanem egymás felé forduljunk Kárpát-medence-szerte. (…) Kapcsolatokkal, kultúrával, utazással, közös élményekkel, testvérvárosi barátságokkal és emberi találkozásokkal. Talán eljött az ideje annak is, hogy ne mindig a múlt sebeiből próbáljunk identitást építeni. Inkább abból, ami összeköt bennünket. Mert egy nemzetet hosszú távon a bizalom tart össze. A bizalom önmagunkban és egymásban. Ezért különösen fontos számunkra, hogy ma este itt, a Duna partján együtt emlékezünk.”

Az esten most először adták át az önkormányzat újonnan alapított Összetartozásért városi kitüntetését. Paks Város Önkormányzata ezentúl ezzel a díjjal szeretné megköszönni és láthatóvá tenni mindazok erőfeszítését, akik Paks és határon túli testvérvárosai, Kézdivásárhely, Galánta, Visk és Zenta kapcsolatának megtartásáért, fejlesztéséért fáradoznak. Az elismerést 2026-ban a Nemzetközi Gastroblues Fesztivált szervező Gárdai család kapta, Gárdai Ádám vette át.

A Gárdai család neve Pakson összeforrt a Gastroblues Fesztivállal, amely családi szervezésű fesztivál nemcsak a helyi identitást, nemcsak a blueszenét kedvelők összetartozását erősíti, de Paks testvérvárosi és nemzetközi kapcsolatainak évtizedes ápolásában és fejlődésében is oroszlánrésze volt. Gárdai György, a családfő és fesztiválalapító, akit Paks kulturális életének fejlesztése és nemzetközi hírnevének erősítése érdekében végzett több évtizedes munkájáért nemcsak Pro Urbe-díjjal, hanem a Magyar Arany Érdemkereszttel is kitüntettek. Amíg tehette, csendes hátországként Éva, a felesége is szeretettel törődött többek között a határon túli, szinte családtagként Paksra érkező vendégekkel. Gárdai György valamikor 2017-ben jelentette be, hogy leteszi a lantot, a szervezésben kissé hátrébb lép, de ezt a mai napig nem tudta teljesen megtenni. Gyermekeik, Viktória és Ádám vették át a kivételes örökséget. Nem volt számukra idegen a dolog, belenőttek a fesztiválba. A családi összetartás azóta is változatlanul működik: ma már Ádám a fesztiváligazgató, felesége, továbbá nővére, aki a Pannon Filharmonikusok fuvolistája, és az unokák is mindannyian részt vállalnak a szervezésben. A zene, a borok és az ételek mellett az összetartozás is fontos jellemzője a Gastrobluesnak a kezdetek óta. Állandó program a Kárpát-medencei Gastroblues Piknik jótékonysági főzőverseny. A befolyt összeget sok éven át a viski magyar óvoda megépítésének előmozdítására szánták. Olyan sikeresen, hogy 2016-ban meg tudott épülni. Azóta a főzőverseny mellett több eseményen is gyűjtenek, például a templomi koncertek teljes jegybevételét az önkormányzat támogatásával együtt a tízéves óvoda renoválására fordították. De szerepet vállaltak a viski református templom egyedülálló faszerkezetes templommennyezetének rendbetételére szervezett gyűjtésben is. A Gárdai család mindig ügyelt arra, hogy meghívjanak fellépőket az elcsatolt területekről, építve a testvérvárosi kapcsolatokra. Paks abban a szerencsés helyzetben van, hogy a fesztiválon rendszeresen fellépők között mind a négy magyarok által is lakott testvérvárosához kötődik egy-egy ismert zenész: a felvidéki Galántához a Szarka testvérek; Pál István Szalonna és a húga, Eszter a kárpátaljai Viskről származik; Gáspár Álmos, a Kormorán hegedűse Erdélyben, Kézdivásárhely született; míg a szintén Kormorán tag, Fehér Nóra énekes Zentán.

Az összetartozás napi megemlékezésen közreműködött a Paks Városi Vegyes Kar, Stadler Csongor (vers), Szabó Dávid (ének), valamint a Tehetség Alapfokú Művészeti Iskola Tehetség Táncműhelye. Az emlékezők koszorú helyett mécseseket helyeztek el el a Trianon-emlékműnél, és volt csónakos felvonulás a Dunán Paks testvérvárosaink zászlóival.

Az Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét. Az erről szóló, 2010. évi XLV. törvény kimondta: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.