Jó napot, mi újság? – Vájer Attila
Nem a fuldoklót mentjük ki a vízből, hanem azoknak igyekszünk segíteni, akik szeretnének megtanulni úszni – vallja Vájer Attila strukturális integrátor. Az informatikus mérnökből lett testszobrász vendégeivel közösen dolgozik egy magasabb minőséget képviselő életért.

Tősgyökeres paksi, egyke gyermek Vájer Attila. A Bezerédj általános iskolába járt, majd Szekszárdon, az akkori Rózsa Ferenc Műszaki Szakközépiskolában érettségizett. Utána az útkeresés jellemezte, még repülőtiszti főiskolára is jelentkezett, majdnem sikerrel is járt, de ma már nem bánja, hogy végül a Dunaújvárosi Egyetemen szerzett informatikus mérnök diplomát. Dolgozott a bankszektorban, de az atomfizika is nagyon érdekelte. Végül az atomerőműben helyezkedett el, sugárvédelmi területen dolgozott húsz évet. Vájer Attila egy idő után úgy érezte, hogy számára szűk ez a tér. Tavaly májusban – ahogy fogalmazott – hatalmas ugrást tett, azóta saját vállalkozásban testtartásfejlesztéssel foglalkozik. Ez esetében a hobbijából ered, amely már évtizedek óta az élete része.
– Taijiquannal (tajcsival) foglalkozom, 2008 óta oktatom is. Kezdetben egyesületi formában végeztem ezt a tevékenységet, de a kiscsoportos, személyesebb jellegű foglalkozásokat jobban szeretem. Ma már szűk körben tanítom, amit én inkább hagyományőrzésnek nevezek. Ebben a szemléletben az ember egésze fontos: a kínai kultúra a test, a lélek és a szellem hármasságában gondolkodik, ezt ők három virágnak hívják – magyarázta Attila. Olyan lehetőségeket keresett, amelyek magukban rejtik az előbbi elveket, a manuálterápiát, és amelyben valódi változások és fejlődés érhetők el.
– Így találtam rá a testszobrászatra, ami egy új szemléletet hoz be itt nyugaton, és olyan fajta összefüggésekre mutat rá, melyeket a hagyományos kínai orvoslásban már felfedeztek. A lényege, hogy a test kötőszöveti rendszere strukturális hálót alkot, összefüggéseket hoz létre annak egészében.
Hosszú, hároméves képzés után lettem testszobrász, más néven strukturális integrátor – mondja.
Vájer Attila azt javasolja, hogy aki csak a fájdalmát szeretné elmulasztani, ne őt keresse. – Erre nagyon jó módszerek vannak a nyugati orvostudományban. Bár – annak ellenére, hogy erre már komplett iparág épült – szerinte a fájdalmat nem elmúlasztani kell, hanem megérteni. Ez ugyanis a mi legnagyobb tanítónk. Olyan változást kereső, vagy éppen változásban lévőkkel viszont tudok együtt dolgozni, akik ebben a folyamatban szeretnék jobban megérteni önmagukat, hogy hogyan és miért működik a testünk úgy, ahogy, és egyben hajlandók is tenni azért, hogy egy integráltabban működő testben élhessenek – húzta alá, hozzátéve, hogy változáskereső bárki lehet, akár egy szülés után levő nő, aki átalakult testéhez szeretne kapcsolódni, esetleg egy olyan ember, aki bármilyen ok miatt (pl. munkahelyi környezet) módosult tartásán szeretne alakítani, vagy egy sportoló, aki azt tapasztalja, hogy elakadt a fejlődésben, ugyanakkor szeretne hatékonyabb módon működni.
– A strukturális integráció során megteremtjük, hogy az illető egyenesen álljon, és egyensúlyban legyen,
ehhez a testen a csontok pozícióját figyelem, és ebből következtetni tudok az adott csonthoz tartozó kötőszövet állapotára, hogy hol van rövidülés, hol van megnyúlás. Mi alapvetően a rövidülésekkel foglalkozunk, ezeket kötőszöveti érintéssel lazítjuk. A kötőszövetben a megfelelő érintés által csodás dolgok tudnak történni. Hogyha sikerül lazítani a kötőszöveti rendszeren, akkor jön a kliens munkája, a házi feladat: a laza struktúrák tónusba hozása. Ez a rendszer attól is különleges, hogy az első találkozás során mindig megfogalmazódik egy közös cél, amit a kezeléssorozat végére el szeretnénk érni. A tizenkét alkalom végére a vendég egy új, másképpen integrált testben tud az új lehetőségeivel élni és továbbfejlődni – összegzett.
Vájer Attila jelenleg otthon dolgozik, de párjával, Vájer-Nagy Mariann pszichológussal éppen egy közös praxishely kialakításán dolgoznak, ahol különböző szakterületek (gyógytornász, pszichológus stb.) tudnak együtt működni, a kezelésekhez pedig szakmaközi együttműködésre is szükség lehet.
A Vájer szülők három gyermeket nevelnek, a kikapcsolódás nagyon fontos eleme a családi rendszernek, hiszen számos területen helyt kell állniuk. Nagyon fontos, hogy meglegyen a család saját belső ideje, valamint az egyes szereplők énideje is, amelyben mindenki fel tud töltődni – vallja Vájer Attila. Ez többnyire valamilyen természethez köthető tevékenységben tud megvalósulni, legyen az kertészkedés, kenuzás a Dunán, biciklizés vagy egy séta.
