Sikerrel zárult a Tudás jégtörője projekt, idén is eljutott egy magyar diák az Északi-sarkra
Véget ért a Roszatom Tudás jégtörője elnevezésű északi-sarki expedíciója. Huszonhárom ország képviseletében 68 tehetséges, 14-16 éves középiskolás fiatal, köztük Magyarországról Jeremejev Marcell, a budapesti Károlyi Mihály Magyar–Spanyol Kéttannyelvű Gimnázium tanulója jutott el idén az Északi-sarkra, ahol kitűzte a magyar lobogót.
A Győzelem 50. évfordulója atommeghajtású jégtörő Murmanszk kikötőjéből indult az Északi-sarkra, majd a Ferenc József-föld érintésével tért vissza az expedíció a flotta murmanszki kikötőjébe. A résztvevők tudományos előadásokat hallgathattak meg, workshopokon vettek részt és érdekes kísérletek részesei lehettek. Az Északi-sarkra érve például felbocsátottak egy magaslégköri rádiószondát, ami az északi hajózási útvonalon segíti a kommunikációt.
A Ferenc József-földnél felbocsátottak egy másik, különleges sztratoszféra szondát is, amely egy három méter szárnyfesztávú, repülőgép típusú drónt emelt 15 kilométer magasba. A drón a szondáról leválva elektromos motorral hajtott légcsavarjával 100 kilométeres távot tett meg. A repülés során videófelvételeket készített, és értékes adatokat gyűjtött a sarkvidéki környezet állapotáról majd leszállt a Ferenc József-föld egyik központi szigetére, a Hooker-szigetre, ahonnan visszavitték az atomjégtörőre.
Erről igy nyilatkozott Anton Jurmanov, a Moszkvai Repülési Egyetem, a MAU kutatási és innovációs rektorhelyettese, a sztratoszféra platformokat használó környezeti monitoring program vezetője: „A Tudás jégtörője, a Roszatom tudományos és oktatási expedíciója során az oktatási programot ezúttal egy valós tudományos teszttel kombináltunk. A visszatérő sztratoszféra platformot használó kísérlet során értékes meteorológiai adatokat sikerült nyerni és videofelvételeket készíteni, amelyek javítják az Északi-sarkvidék és az Északi-tengeri hajózási útvonal megfigyelésének hatékonyságát. A platform egyedisége abban rejlik, hogy be lehet programozni a repülési pályát, és az eszköz ezáltal újra felhasználható miután leszállva visszajuttatja a fedélzeten elhelyezett értékes műszereket. Ezek az északi-sarkvidéki sztratoszféra repülések csak az atomjégtörő flotta részvételével lehetségesek” – mondta a szakember.
„Ez az út számomra hatalmas lehetőség volt. Rengeteget tanulhattam olyan szakemberektől, akik nemcsak előadásokat tartottak nekünk, hanem bármikor szívesen beszélgettek velünk és válaszoltak a kérdéseinkre. Emellett sok új barátot szereztem a világ különböző országaiból, ami számomra különösen fontos élmény volt. Örülök, hogy az itt kialakult kapcsolatokat megőrizhetjük az út után is” – összegezte élményeit Jeremejev Marcell, aki kiválóan sakkozik és lehetősége nyílt két érdekes partit is játszani a fedélzeten Pavel Jurkov kazahsztáni FIDE-sakkmesterrel. Emellett videónaplót vezetett, rengeteg fényképet készített, és hazatérve az élménybeszámolók mellett kiállítást is tervez az anyagból.
Az expedícióban ezúttal is voltak olyan fiatalok, akik országuk képviseletében először jártak az Északi-sarkon. Erről igy nyilatkozott Xilin Lerato Mapunda Tanzániából. „Én vagyok az első tanzániai, aki elérte az Északi-sarkot. Hihetetlen élmény volt, a végtelen jég és hó látványa. A bolygó tetején állni az országod zászlajával a kezedben, ez leírhatatlan”.
„A Roszatomnál nap mint nap olyan dolgokkal foglalkozunk, amelyek tegnap még sci-finek tűntek – a kvantumtechnológiától az élő szöveteket elállító bioprinterekig. Ezért különösen fontos számunkra, hogy mindezt megmutassuk ezeknek a tehetséges gyerekeknek. Az expedíció fiatal résztvevői láthatták, hogy az orosz tudomány a jövőről és a valós technológiákról szól, amelyek segítik jobbá tenni az emberek életét” – jegyezte meg Jegor Plahotnyuk, a Roszatomhoz tartozó Műszaki Fizikai és Automatizálási Kutatóintézet, a NIITFA genomika technológiaI laboratóriumának projektmenedzsere.
„Sikerrel zárult a Tudás jégtörője hetedik sarkvidéki expedíciója. Az atomjégtörő legénysége mindig különös tisztelettel áll ehhez a projekthez: ezek az utak valóban hozzájárulnak a jövő generációinak fejlődéséhez. Ez a projekt a legokosabb és legtehetségesebb gyerekeket vonzza, és erre ismét bizonyítékot szolgáltatott az út. Sok gyermek álmodozik arról, hogy eljusson az Északi-sarkra és jegesmedvét lásson. Nagyon örülök, hogy a Roszatom és az atomjégtörőnk legénysége ezúttal is segített megvalósítani ezt az álmot” – mondta Ruszlan Szaszov, a Győzelem 50. évfordulója atomjégtörő kapitánya.
Háttér:
A Tudás jégtörője tudományos és oktatási projektet a Roszatom állami vállalat támogatásával szervezik, immár hetedik éve. Célja a természettudományok és az atomenergetikai ipari technológiák népszerűsítése, a tehetséges gyermekek felkutatása és támogatása, képességeik fejlesztése és kibontakoztatása, valamint pályaorientációjuk segítése. A projektben évről évre 14-16 éves középiskolások vesznek részt Oroszországból, valamint Európa, Ázsia, Latin-Amerika és Afrika országaiból. A Tudás jégtörője projekt hét évada alatt több mint 470 tehetséges iskolás, köztük három magyar diák járt az Északi-sarkon.
Az Északi-tengeri hajózási útvonal a legrövidebb tengeri útvonal Európa és az ázsiai-csendes-óceáni térség között. Oroszországban az Északi-tengeri hajózási útvonal története több mint 500 évre nyúlik vissza, amikor 1525-ben Dmitrij Geraszimov orosz diplomata felvetette a Jeges-tengeren átvezető hajózási útvonal ötletét.
Az Északi-tengeri hajózási útvonal infrastruktúrájának működtetésével és fejlesztésével 2018-ban az orosz kormány a Roszatomot bízta meg. A vállalat részt vesz az Északi-tengeri hajózási útvonal 2035-ig terjedő fejlesztési tervének, valamint annak a kormányrendeletnek a megvalósításában, ami lehetővé teszi, hogy egész évben hajózhatóvá váljon az útvonal. Oroszország jelenleg a világon az egyetlen olyan ország, amely atomjégtörő flottával rendelkezik. A hajókat a Roszatom leányvállalata, az Atomflot üzemelteti, jelenleg nyolc atommeghajtású jégtörő áll szolgálatban.
A Roszatom és leányvállalatai nagy hangsúlyt fektetnek az oktatási, tudományos, és kulturális kezdeményezések támogatására és fejlesztésére. Részt vesznek az orosz egyetemek speciális tanszékeinek létrehozásában, ösztöndíjprogramok, nagyobb oktatási projektek megvalósításában, valamint a hallgatók számára szervezett szakmai gyakorlatok és gyakornoki programok szervezésében, amelyek segítik őket a későbbi elhelyezkedésben.